|
Félszáznál többen vettek részt a legjobb önkormányzati gyakorlatok terjesztését célzó programban, megpályázván a különféle kategóriák díjait. Érdekesség, hogy több pályázat érkezett a nagyobb lakosságszámú, mint a kevesebb lakosú településekről, noha az egymillió forintos díjak – az Irányító Bizottság feltételezése szerint – a kistelepülések önkormányzatai számára bírtak nagyobb vonzerővel. A Példát átadó gyakorlatok pályázatának Irányító Bizottsága 2009. február 9-ei ülésén a szakértők ajánlása alapján kiválasztotta a helyszíni látogatásukra érdemesített pályázatokat, amelyek benyújtói a Budapesten 2009. április 22-ei tartandó döntő résztvevői lehetnek. A TÖOSZ küldöttgyűlését megelőző napon a budapesti Hotel Flamenco egyik termében tartott szakmai konferencián a rövid listán szereplő önkormányzatok képviselői prezentálják jó gyakorlataikat. Közülük a roma integráció témakörében döntőbe jutott, egy deszegrációs programot bemutató hajdúböszörményi pályázatot ismertet az ÖNkormányzat februári lapszáma.
Egy rendkívül friss, s ami fontosabb, időszerű tanulmány részleteit Telis-tele a konfliktusok konténere címmel kedvcsinálónak tárja olvasói elé a folyóirat. Ezt a tanulmányt (amelyet teljes egészében ezen a honlapon olvashatnak) dr. Vigvári András az önkormányzati rendszerben fellelhető pénzügyi kockázatokról írta, s 2009. január 28-án fejezte be.
Tokaj-hegyalja világörökség, ahol a késő őszi aszúsodáshoz nélkülözhetetlen nemes penész másképp rohaszt, mint más tájakon. Vajon árt, vagy nem árt e tájnak, ha a borvidék peremén az első hazai szalmaerőmű felépül és működik? Nehéz eldönteni. Jó ideje folyik róla a vita, az erőműellenzők elriasztottak egy japán befektetőt, s hisztériakeltőknek tartja a zöldtüntetések mozgatóit, aki az erőműt nagyon akarja. De vajon milyen érdek hajtott a világörökség címről mások nevében is lemondani egy korábban jogerősen bűnösnek ítélt polgármestert. Erre a kérdésre csak gyanítható a válasz, mindazonáltal érdemes elolvasni a Tokajban másképp rohaszt a penész című írást.
A kóborállat-kezelést az állam az önkormányzatokra lőcsölte, csak éppen forrásokat nem rendelt hozzá. Humánus, megnyugtató megoldást csakis az ivartalanítás és az állatok úgynevezett microchippel való megjelölése eredményezhet. Ez azoknak is érdeke, akik nem szeretik az állatokat. Mivel van olyan jegyző az országban, aki nem ismeri az állatvédelmi törvényt, az önkormányzati képviselők jó részének pedig fogalma nincs az ivartalanítás és a chipezés mibenlétéről, ezért Hegedűs Eszter Chip-chip című írása ismeretterjesztést is szolgál.
A virágok illatát is jobban érzékelik, akik biztonságban tudják magukat, s akiket tisztaság vesz körül. Ezt a mondatot Vértes Árpádtól, Hévíz polgármesterétől azért idézi a lap, mert a fürdővárosban – leginkább a szinte mindenüvé felszerelt kameráknak köszönhetően – több mint tíz éve nem volt erőszakos bűncselekmény, s egy roppant friss, nagyszabású internetes közvélemény-kutatás eredménye szerint a legtisztább magyarországi település. És bizonyosan nem véletlen, hogy az egyik legnagyobb hazai gyógyturisztikai beruházás színhelye. Minderről a Hévíz legjei cím alatt többet is megtudhatnak.
Az Ipoly-völgy arculatát a folyó hozta létre, amely valaha háborítatlanul kanyargott medrében. A meg-megújuló áradások és apadások alakították ki a folyó környéki mocsarakat, morotvatavakat. Ezt a háborítatlan, természetes környezetet bontotta meg a bős-nagymarosi vízierőmű háborítatlan működtetéséhez kialakított, egyazon típusú kilenc duzzasztó (a folyón lefelé haladva: Kalondánál, Ráróspusztánál, Dejtárnál, Ipolyvecénél, Ipolyságnál, Ipolyviszknél, Szeténél, Tésánál és Ipolytölgyesnél), amelyek egyike (az Ipoly dunai torkolatához közeli) a februári lapszám címoldalán közölt fotón felismerhető. Nem készíthető fotó azonban arról a hídról, amely a torkolatnál 1989-ben ugyancsak a leendő nagymarosi beruházás szolgálatára építtetett, mert ezt a hidat a vízlépcső építésének felfüggesztése után elbontották. Most esély van rá, hogy itt, Ipolydamásd és Helemba között (meg még több helyen, ahol a térség lakóit jóval korábban és korántsem gazdasági megfontolásból választották el egymástól) újra híd legyen. Hogy mekkora ez az esély, erről Hídremények az Ipolyon címmel olvashatnak a lapban.
A válság sodrában című összeállítás anyaggyűjtésének időszakában a képviselő-testületek többsége még legfeljebb első olvasatban tárgyalta az önkormányzatok idei költségvetését.
A nagyobb településeken a bevételek és kiadások közötti egyensúlyt próbálták megteremteni, illetve várták egyes pályázatok eredményhirdetését. Ez utóbbi azért is fontos volt, mert az önrészt ugyan szinte mindenütt képesek előteremteni (saját bevételekből vagy hitelfelvétellel), de sikertelen pályázat esetén mind a bevételi, mind a kiadási oldalt módosítani kell. Ráadásul még az sem teljesen tisztázott, hogy a kistérségi társulások keretein belül az egyes feladatok ellátásához milyen közös pénzügyi kondíciók lesznek. Mindezek okán az elképzelt költségek egész sora nagyot változhat ebben a világválságos esztendőben. A pillanatnyi összkép azonban némi bizakodásra is ad okot.
A teljes lapszám letölthető innen pdf formátumban:
http://store1.digitalcity.eu.com/store/clients/release/egesz.pdf
Aczél Gábor alapító főszerkesztő
|
