|
Megjelent az ÖNkormányzat 2009. márciusi száma
Megalakult az önkormányzati szövetségek konzultatív tanácsa, ez az ÖNkormányzat című folyóirat márciusi lapszámának vezető információja. Igaz, hogy a hét országos önkormányzati szövetség egyike hiányzik a konzultálásban megállapodottak közül, de az első konzultáció eredményesnek bizonyult, amit a lapban közölt közös nyilatkozat is dokumentál.
Egy átlagkerület önkormányzásáról szerezhet tudomást az olvasó Rákospalota, Pestújhely és Újpalota polgármesterével készített interjú alapján. Hajdu László a Külső Kerületek Szövetségéből február elsején Budapesti Kerületek Szövetségévé alakult szervezet két évre megválasztott elnökeként is nyilatkozik.
Legutóbbi lapszámunk Chip-chip című írása elsősorban az állatvédők körében aratott sikert. A szerkesztőséghez eljuttatott soraikban rendre megköszönik, hogy folyóiratunkban ez a téma egyáltalán helyet kapott, s hogy ez által végre azok juthattak e tárgyban információhoz, akik a kóbor kutyák és az állatmenhelyek dolgában tehetnek is valamit. A levelekből készített összeállítás mindebből semmit se tartalmaz, ám új információkat annál inkább.
Áttételesen fogalmazva asztalosmunkáért került a lapba Sértő-Radics István uszkai polgármester. A Régiók Bizottsága magyar delegációjának és külügyi szakbizottságának elnökekén sikerült ugyanis kifaragtatnia egy potenciális szék harmadik lábát. Azaz sikerült elérnie, hogy a bizottság elnöksége a február 11-ei ülésén (az Európai Unió kommunikációs főhatóságának megbízásából végzett legfrissebb közvéleménykutatás eredményeinek ismeretében) harmadikként (az Európai Parlament és a Tanács után) megszavazza a deregulációs folyamat támogatását.
Egy igen furcsa testületi döntés és annak kommentárja vezeti be az újság karcok elnevezésű rovatát. A döntés annak megszavazása volt, hogy ha valamely testületi tagok nincsenek jelen, de bekapcsolják a szavazógépüket, akkor azt meghatározott irányultságú szavazatnak kell tekinteni. A rovat másik témája fajsúlyosabb: a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság előzményeit is taglaló Bűnnel sújtott falvak című országos kitekintését Horváth Dávidnak a temetésen készített képriportjával zárja.
A parlament 2000-ben a magyarországi holokauszt emléknapjává nyilvánította április 16-át, mert 1944-ben ezen a napon kezdődött a magyar zsidók gettósítása a Felvidéken, Kárpátalján. Ezen a napon 2001 óta minden magyar középiskolában meg kellene emlékezni a XX. századi történelem e szörnyű tragédiájáról. Ezen a napon tavaly a négy történelmi felekezet (katolikus, református, evangélikus és zsidó) megegyezett, hogy 2009 áprilisától a saját közösségeiken belül minden évben megemlékeznek a holokauszt magyar áldozatairól. Az iskolákban se lehetne ennek akadálya, hiszen a holokauszt érettségi témakör, a történelemoktatás szerves része és a pedagógusokat képző intézmények tananyagában is jelentős helye van. A helyi önkormányzatokon is múlik, hogy a holokauszt miképpen tudatosul a ma fiataljaiban. Lényegében ezért kapott a lapban a legtöbb helyet a Legyenek elevenek az árnyak című összeállítás.
Aczél Gábor alapító főszerkesztő
A teljes lapszám letölthető innen:
http://www.toosz.hu/digitalcity/documentsWithFullMenu.jsp?dok=AAAAYLOK&dom=AAAAZJWX&prt=AAAAYFAP&fmn=AAAAYFAY&men=AAAAYHLY
|
