|
2012. június 5-7 között került megrendezésre a finnországi Espooban a XII. Finn-Magyar Testvérvárosi konferencia.
A konferenciát az espoói Magyar-Társaság, Espoo város, Finn Településszövetség, Finn-Magyar Társaság, Espoói Idegenforgalmi Rt; magyar részről pedig Esztergom város, az esztergomi Magyar-Finn Baráti Kör, a városok baráti társaságai; valamint a magyarországi Finn Nagykövetség és a finnországi Magyar Nagykövetség szervezte.
(A helyet adó konferencia központ:
http://www.hanaholmen.fi/en
A testvérvárosok felsorolása itt található:
http://www.magyarfinntarsasag.hu/index.php?
ugras=statikus&statoldal=49&nyelv=0&nyelv=0 )
Minthogy mindkét országban erőteljes önkormányzati közigazgatási reform zajlik, ezért élénk szakmai érdeklődés is kísérte a finn és magyar testvérvárosok és települések részéről a konferenciát.
1982-ben volt az első ehhez hasonló összejövetel a két ország testvértelepülési kapcsolatot ápoló önkormányzatai számára- emlékezett meg Heikki Telakivi a Finn Önkormányzati Szövetség elnöke. Az a konferencia is Espooban volt. Az azóta eltelt időben három évente vagy Finnországban vagy Magyarországon rendezik meg a találkozót.
Jukka Mäkelä, a közel 300 ezer lakosú Espoo város polgármestere is üdvözölte a résztvevőket, és beszámolt, hogy nagy változások voltak városában az utóbbi 30 évben, hiszen megtízszereződött a lakosságszám. A város arra büszke leginkább, hogy meg tudta őrizni a természet közeliségét, ami fontos az itt élőknek: a test és a lélek épsége.
Jorma Vuorinen a finnországi Finn-Magyar Társaság elnöke felszólalsásában kiemelte a két nép barátságában a fiatalok és az oktatás szerepét, ilyen lesz például a 2012. október 25-vel kezdődő tematikus magyar hét a finn alap-és középfokú iskolákban. Forrai Kristóf Magyarország finnországi nagykövete a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést adományozta a Turkui Finn-Magyar Társaság elnökének.
Krista Kiuru finn kommunikációs és lakásügyi miniszter asszony elmondta, hogy az első konferencia is hasonló témákkal foglalkozott: a testvértelepülési kapcsolatok fejlődésével és a fiatalok bevonásának módszereivel. Idén mindez kiegészül az önkormányzati reformok és az energiapolitika hangsúlyos elemeivel. 2015-ben Esztergom városában kerül sor a következő, a XIII. találkozóra. Poligámiára szólította fel a miniszter asszony a finn önkormányzatokat a magyar testvérkapcsolatok alakításában, hiszen a radikális önkormányzati reform Finnországban a mostani 336 önkormányzat számát 66-70-re kívánja csökkenteni. Ezzel kapcsolatosan a finn települések számos ellenérvet sorakoztattak fel.
Miniszter asszony, aki korábban a finnországi Finn-Magyar Baráti Társaság elnöke is volt, elmondta, hogy az európai folyamatok eldöntik majd, hogy merre megy tovább Európa, ám az biztonsággal állítható, hogy a finn és a magyar nép között hasonlatos, hogy szeretjük a szabadságot és az egészséges önfejűséget. Orbán Viktor miniszterelnökünket idézte, miszerint a "magyarok alázatosak és győzedelmesek", így ezt azzal egészítené ki, hogy a "finnek pedig szemérmesek és kitartóak".
A magyar és a finn önkormányzati reformot Tállai András államtitkár ismertette magyar kormányzati oldalról és Markku Mölläri a finn Pénzügyminisztériumtól. (Magyar kormányzati oldalról dr. Pintér Sándor belügyminiszter nem tudott részt vennia konferencián, mivel az előző napokban tárgyalt Helsinkiben:
http://www.kormany.hu/hu/belugyminiszterium/hirek/
pinter-sandor-helsinkiben-targyalt )
Rövid áttekintés a két országban zajló folyamatok fő ismérveiről:
| Szempont |
Finnország |
Magyarország |
| A reform okai |
- Elöregedő népesség a ritkán lakott térségekben.
- Azonos minőségű közszolgáltatások biztosítása valamennyi térség lakosainak.
- Hosszútávon fenntartható finanszírozás biztosítása. |
- Önkormányzati adósságállomány kezelése.
- Fenntarható közfinanszírozás megteremtése az önkormányzati szektorban.
- Hatósági és önkormányzati feladatok világos szétválasztása helyi szinten. |
| A reform céljai |
- Erős önkormányzatokra építve virágzó településszerkezet kialakítása.
- Erős önkormányzat: aki gazdaságilag erős a közszolgáltatások magas színvonalú ellátására, és képes magas szintű gazdasági, üzleti és fejlesztési politikát végezni.
- Mostani 336 önkormányzat redukálása 66-70-re. |
- Költséghatékony, modern és feladat-orientált önkormányzati rendszer kialakítása.
- Erős felügyeleti rendszer megteremtése a további eladósodás megelőzésére.
- Önkormányzatok száma változatlan, az ellátandó feladatok köre változik.
|
| A reform időhorizontja |
-2011-2014: előre meghatározott menetrend és egyeztetési procedúra szerint az érintettekkel |
2012-2014
|
Bővebben a finnországi önkormányzati reformról angolul:
http://www.localfinland.fi/en/authorities/newmunicipality2017
/Pages/default.aspx
Dr. Zongor Gábor a TÖOSZ főtitkára a "Testvérvárosi tevékenységek a polgárok Európájában
" című előadásában megemlékezett azokról a jó gyakorlatokról is, amikkel hazánkban büszkélkedhetünk a Példát átadó gyakorlatok pályázata- legjobb önkormányzati gyakorlatok programban. Kiemelte, hogy az Európa a polgárokért programban - amely a szervezők sikeres pályázatának köszönhetően - támogatta ezt a rendezvényt is, Magyarország az unió országai közül az első öt legsikeresebb között szerepel. A Tempus Közalapítvánnyal, a hazai koordinációs szervezettel érdemes együttműködni még több sikeres pályázat érdekében. (A pályázattal kapcsolatos magyar nyelvű információk elérhetőek a honlapjukon: http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=681 .) Dr. Zongor Gábor előadása letölthető innen
A rendezvény lehetőséget nyújtott a különböző vélemények megfogalmazására is, így került sor a magyar és a finn önkormányzati reformokról szóló szekcióra a Finn Településszövetség és a TÖOSZ közös moderálása mellett. A szövetségek által felvetett kérdések voltak a reformokkal kapcsolatos különböző aspektusok, mindkét országban: a helyi demokrácia és reformok viszonya, megőrizhető-e a helyi identitás önkormányzatok nélkül, a feladat-és hatáskörök megosztása állam és önkormányzatok között. Ez utóbbi kérdésben például csodálkozásukat fejezték ki a finn önkormányzatok képviselői az alapfokú oktatás állami feadattá tétele miatt Magyarországon. A konstruktív vita lehetővé tette érvek és ellenérvek széles körének felvonultatását.
A konferencián közel 200-an vettek részt finn és magyar testvértelepülések képviseletében. Magyar települések vezető tisztviselői érkeztek Ajka, Balatonfüred, Békéscsaba, Csongrád, Esztergom, Gödöllő, Hatvan, Iszkaszentgyörgy, Kaposvár, Kecskemét, Kiskőrös, Komárom, Körmend, Miskolc, Nyíregyháza, Oroszlány, Pécel, Pécs, Püspökladány, Révfülöp, Salgótarján, Siófok, Szarvas, Szentendre, Szentes, Székesfehérvár, Szigetvár, Szolnok, Tapolca, Vác, Veszprém és Zalaegerszeg önkormányzatától.
Takács Károly Oroszlány város polgármestere a magyar energiapolitika helyzetéről, irányairól tartott színvonalas szakmai előadást.
A másik szakpolitika a műemlékvédelem és óvárosi miliők megőrzése volt, amit a szervezők a testvérvárosi konferencia szakmai értékéül szántak, és ami hála Tétényi Éva esztergomi polgármester előadásának és Szondy Piroska és Horváth Béla Esztergomi Vármúzeum igazgató által vezetett szekciónak, valóban színvonalas szakmai tartalmat szolgáltatott.
(az alábbi képen)
|
