Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia valószínűleg
egy héten belül megkezdi a katonai műveletet Afganisztánban annak
ellenére, hogy a katonai tervezőknek kevés elképzelésük van arról, hol
rejtőzködik Oszama bin Laden, a szeptember 11-i amerikai merényletek első
számú gyanúsítottja - értesült a The Daily Telegraph brit
kormányforrásokból.
A katonai művelet gyorsaságát
indokolja, hogy a Bush-kormányzat a közvélemény nyomása alatt áll a
válaszlépéseket illetően, a katonai tervezőket aggasztja a közelgő tél,
amely miatt heteken belül szinte lehetetlen feladat szárazföldi akciók
végrehajtása a különleges erők által, illetve a politikusok attól
tartanak, hogy az idő múlásával az iszlám világban olyan mértékűre nő a
háborúval szembeni ellenérzés, hogy még a legkisebb támogatást sem sikerül
megkapni a muzulmán országok részéről - írta a mértékadó brit
lap.
"A műveletnek egy héten belül meg
kell kezdődnie. Az Oszama bin Laden tartózkodási helyét illető jó
hírszerzési adatok hiánya azonban feltartóztatja a dolgokat. Nagyon
ravasz, sokat mozog szerte az országban" - mondta egy brit
kormányforrás. A művelet első szakasza az afgán légvédelem kiiktatása
lesz, amelyet valószínűleg a Kabultól északra lévő Bagram légitámaszpont
megszerzése követ. Az egyetlen afgán légibázis, amely minden időjárási
körülménynek között használható, jó kiindulási helye lenne az amerikai és
brit különleges egységek afganisztáni műveleteihez - mutatott rá a
brit lap.
A katonai tervezők elsődleges célja
megbízható adatok szerzése bin Laden al-Kaida szervezetének hálózatáról. A
kialakult válság különös szövetségeket és nem várt problémákat idézett
elő. Brit kormányilletékesek elmondták, hogy Líbia, amely a Nyugattal
szemben éveken át ellenséges magatartást tanúsított, szintén elkezdett
"nem jelentéktelen" hírszerzési adatokat biztosítani. Irán -
egyébként cáfolt - együttműködésének bizonyítéka, hogy az
Afganisztánban lévő, Teherán által támogatott síita csoportok felvették a
kapcsolatot Nagy-Britanniával, és felajánlották segítségüket.
Miközben a katonai előkészületek
felgyorsulnak, kormányilletékeseknek amiatt fő a fejük, hogy milyen
hatással lesz a háború a muzulmán világra. A legnagyobb aggodalom
Pakisztán miatt van, ahol a fegyveres erőkbe behatoltak az iszlám
szélsőségesek. "A legtöbb katonai eszközünk a térség vizein lévő
hadihajókon van. A közép-ázsiai támaszpontokhoz való hozzáférés nagyon
fontos, de ha különleges egységeket akarunk hosszú időre bevetni,
szükségünk van a pakisztáni bázisokra" - mondta egy brit
kormányilletékes.
A lehetséges muzulmán szövetségesek,
köztük Irán az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával való
"együttműködés leplezésére" az ENSZ BT mandátumát sürgeti. Kormányforrások
szerint azonban nem valószínű, hogy Washington és London hozzájárul ahhoz,
hogy műveleteit ENSZ-ellenőrzés alá helyezze. Azzal érvelnek, hogy az ENSZ
alapokmányának 51., az önvédelemről szóló cikkelye elegendő felhatalmazást
biztosít.
|