Megjelent az ÖNkormányzat 2008. novemberi száma
Milyen év vár az önkormányzatokra? A TÖOSZ legutóbbi kibővített elnökségi ülésen is ekörül folyt a szó, miután a jelenlévő pol?gármesterek meghallgatták az önkormányzatok gazdálkodási és finanszí?rozási helyzetének számvevőszéki értékelését. A két meghívott – az Állami Számvevőszék elnöke, dr. Kovács Árpád, és főigazgatója, dr. Lóránt Zoltán – igen részletes és kielégítő válaszokat adott a tájékoztatójuk után rájuk zúduló kérdésekre. Mindazonáltal lapunk novemberi számában Zongor Gábor főtitkár nem az elnökségi ülésen elhangzottak jegyzőkönyvszerű összegzésére, ha?nem a várható helyzet megjelenítésére törekedett. Vázlatához szervesen kapcsolódik Vigvári Andrásnak, a TÖOSZ szakértőjének A szent tehén már nem tejel című írása, amelyben kifejti, hogy válság folytán talán hozzá lehet nyúlni az önkormányzatiság – eddig szent tehénnek tekintett – „magyar modell”-jéhez, de figyelmeztet arra, hogy az önkormányzati rendszerben megtakarítható lényeges nagyságrendű forrásokat nem az önkormányzati szereplők számának csökkentésével lehet felszínre hozni.
Budapesten tartották az európai kisvárosok szövetségének második találkozóját, amelyet a TÖOSZ és a KÖOÉSZ – kapcsolódva Az önkormányzatok finanszírozása Magyarországon és Franciaországban című TÖOSZ-konferenciához – közösen rendezett. Mindkét tanácskozás szervezésében közreműködött a Francia–Magyar Kezdeményezések Egyesülete (INFH), és mindkettőnek René Roudaut, Franciaország Ma?gyarországra akkreditált nagykövete volt a védnöke. Az európai kisvárosok találkozóján aláírt nyilatkozat tartalmából a legfontosabb részleteket ismerteti az Önkormányzat, a Göncz Árpád köztársasági elnök hajdani javaslatára létrejött INFH által kezdeményezett legutóbbi, a TÖOSZ által szervezett konferenciáról pedig Helyi adósság címmel a TÖOSZ felkért előadójának az önkormányzati eladósodás?sal is összefüggő észrevételeit ízelítőül eleveníti fel.
A települést építeni kell, nem pihenni benne: ez a titka az örök megújulásnak. Legalábbis annak a hitnek, hogy a mi településünk is örök. Akár a természet. Akár az égig érő fa a táltoshitű népek mondáiban, a „tetejetlen” világfa, amely összeköti a földalatti, a földi és az égi világot. Mert a család közössége őseinknél olyannyira megbontha?tatlan egységet alkotott, hogy a túlvilágon is folytatódott. Eleink úgy gondolták, hogy az égi hatalmak elhunyt felmenőik szelleme. Ezért kapta e sorok írójától az Égig érő közösség címet a Mátra-vidéki lignitbányászat százéves múltjára is emlékeztető képes riport, amelynek minden fotója a centenáriumra alkotott rózsaszentmártoni bányászhonlapról való. Ennek a közösségnek egyik tagja, a bányászöntudatot fiatalsága ellenére jól ismerő, s arra építkező Sipos Jánosné polgármester, aki a centenáriumra a helyi idősekkel együtt társadalmi munkával készülvén még nem tudta, hogy idősbarát címet kap a faluja.
Az intézményi átköltöztetések, működtető-változások, az anyagi források csökkenése miatt átalakult a magyarországi múzeumi, gyűjteményi struktúra, központi pályázati és önkormányzati támo?gatással viszont új kiállítóhelyek is létrejöttek. Egyre jellemzőbb, hogy a múzeumok, kiállí?tóhelyek különféle közönségvonzó akciókkal, múzeumbaráti körök alakításával, múzeum?pedagógiai szolgáltatással, múzeumi szabadegyetem szervezésével, kulturális programok beiktatásával igyekeznek gyarapítani a látogatók számát. Vendégbarát múzeumok címmel közöl a legújabb lapszám a változások sokféleségét is bemutató összeállítás. A nemrég befejezett, uniós támo?gatással létesített cigándi árapasz?tó tározó Magyarország egyik leg?nagyobb árvízvédelmi létesítmé?nye, csaknem 25 négyzetkilomé?teren 94 millió köbméter víz be?fogadására képes, ami a vízbe?eresztés szelvényében negyedmé?terrel csökkenti a tiszai árhullá?mok szintjét. A térségben élő 45 ezer árvízi lakos biztonságát javító beruházás 16 milliárd 500 millió forintba került. Néhány évvel ké?sőbb épült meg a tervezettnél, ám mondhatni, hogy a környező tele?pülések lakóinak örömére. Hogy miért örültek a késedelemnek a helybeliek, azt megtudhatja az Ártár című, a közelmúlt eseményeire is emlékeztető tudósítás olvasója.
A környékbeli települések első embereinek részvételével rendkívül tartalmas árvízvédelmi konferenciát szervezett a Magyar Önkor?mányzatok Országos Szövetsége rendezvényeként a szentendrei önkormányzat. A látványos és igen gyors árvízvédelem egyik módját a helyi utcán bemutató eseményről Víz, víz, víz címmel tudósít a lap.
A Hírszóró rovatában Konyhaválság címmel kiemelt helyet kapott, hogy az intézményi konyhák működésének gazdaságosabbá tételét régóta fontolgató celldömölki városvezetők az idén erre rákényszerültek: má?sodik nekifutásra, nagy vita után 9:8 arányban megszavazta a kép?viselő-testület, hogy januártól öt konyhán főznek a közétkeztetést igénylőknek, három intézményben pedig melegítőkonyhát tartanak fenn. Az átszervezéstől körülbelül 20 millió forintos megtakarítást várnak. A megtakarítás forrása elsősorban a létszámcsök?kentés, de kalkulálták az alacsony kihasználtságból adódó vesztesé?gek eltűnését, a beszerzés koncentrálásából keletkező megtakarítást, a kevesebb energiafelhasználást is.
A teljes lapszám letölthető innen: http://store1.digitalcity.eu.com/store/clients/release/2008-11-ONkormanyzat-webre.pdf
Aczél Gábor alapító főszerkesztő
|