|
Új vezetőket választott az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa
 Az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa tisztújító plenáris ülést tartott Strasbourgban 2008. május 27-29. között.
Yavuz Mildont, a török nemzeti delegáció vezetőjét, Canakkle Tartományi Tanács tagját választották meg a Kongresszus elnökévé a következő két évre.
A Régiós Kamara alelnökévé, így a Kongresszus elnökségi tagjává választották Borbély Istvánt újra, a magyar nemzeti delegáció vezetőjét, Polgárdi polgármesterét. A magyar nemzeti delegációnak ezzel újra adott a lehetőség és az esély, hogy a Kongresszus döntéseit közvetlenül befolyásolja.
„Az elnökké választásom fontos Törökország számára, miután az országában uralkodó pesszimista nézetek szerint Európa sosem fogadja be őket. A kinevezésemmel nem lesz Törökország az EU tagja, azonban ez egy konkrét lépés annak a képnek a megerősítésére, mely szerint Törökország igazán európai ország. A küldetésem azonban az európai helyi és regionális önkormányzatiság szolgálatát jelenti, és remélem, hogy elnökségem alatt erősödni fog a demokrácia valamennyi tagországban!” – mondta az újonnan megválasztott kongresszusi elnök.
A Helyi Önkormányzatok Kamarája elnökségének tagjai:
Ian Micallef (Málta) elnök
Jean-Claude Frécon (Franciaország)
Ander Knape (Svédország)
Fabio Pellegrini (Olaszország)
Dubravca Suica (Horvátország)
Onno van Veldhuizen (Hollandia)
Emin Yeritsyan (Örményország)
Hilde Zach (Ausztria)
A Régiók Kamarájának elnökségi tagjai:
Ludmila Sfirloaga (Románia) elnök
Knud Andersen (Dánia)
Borbély István (Magyarország)
Gunter Krug (Németország)
Ioannis Michas (Görögország)
Svetlana Orlova (Oroszország)
Suvi Rihtniemi (Finnország)
Nataliya Romanova (Ukrajna)
A magyar nemzeti delegáció összetétele az országos önkormányzati szövetségek döntése nyomán az elmúlt kétéves választási időszakhoz képest egy új taggal bővült, Bene Klára polgármesterrel Felsődobszáról, így a jelenlegi összetétel a következő:
Helyi Önkormányzatok Kamarája:
• Szabó Loránd küldött, Dombóvár polgármestere
• Horváth Gézáné, küldött, Magyarmecske polgármestere
• Szabó Gellért, küldött, Szentkirály polgármestere
• dr. Illés György, küldött, a delegáció másodtitkára, Pilisszentlászló polgármestere
• Bene Klára helyettes küldött, Felsődobsza polgármestere
• Mester Mihályné, helyettes küldött,Vókány polgármestere
• Dr. Gémesi György, helyettes küldött, Gödöllő polgármestere
Régiók Kamarája:
• Borbély István, küldött, a Kongresszus alelnöke, a Fejér megyei közgyűlés tagja, Polgárdi polgármestere
• Dr. Völner Pál küldött, a Komárom-Esztergom megyei közgyűlés elnöke
• Szűcs Erika küldött, Miskolc megyei jogú város alpolgármestere
• Ipkovich György helyettes küldött, Szombathely megyei jogú város polgármestere
• Dr. Kovács Zoltán, helyettes küldött, a Veszprém megyei közgyűlés tagja, Pápa polgármestere
• Manninger Jenő helyettes küldött, a Zala megyei közgyűlés elnöke
• Halmágyi Judit helyettes küldött, a Budapesti közgyűlés tagja
Sabján Katalin az önkormányzati szövetségek megbízásából látja el a delegáció mellett a titkári teendőket.
Szűcs Erika miniszterré kinevezése megszüntette önkormányzati választott funkcióját, így az Európa Tanácsban sem lehet a Kongresszus delegáltja. A választási eljárásnak megfelelően az őt delegáló Megyei Jogú Városok Szövetségének kell új jelöltet állítania, akit az önkormányzati miniszter fog előterjeszteni az Európa Tanács felé.
A Kongresszusban öt bizottság keretei között dolgoznak a tagok: Állandó Bizottság (következő ülés: december 1-3.), Intézményi Bizottság (következő ülés: október 31., december 1-3.), Kulturális és Oktatási Bizottság (következő ülés: november 14.), Fenntartható Fejlődés Bizottsága (következő ülés: október 14.) és a Szociális Kohézió Bizottsága (következő ülés: november 24.).
Az elmúlt két évről
A 47 tagállamot és így 800 millió állampolgárt tömörítő Európa Tanács önkormányzati választott vezetőkből álló Kongresszusa leköszönő elnöke összefoglalta az elmúlt két év tevékenységeit, eredményeit:
Sikerült megerősíteni a Kongresszus politikai szerepét és intézményi helyzetét – fogalmazta meg Halvan Skard. Az európai helyi önkormányzati monitoring jelentések által jelentősen növekedett a Kongresszus politikai súlya. A területi demokrácia igazi őre és szószólója volt a szervezet, az elfogadott 2007-2008-ra vonatkozó prioritásoknak megfelelően, amelyek a területi demokrácia erősítéséről, az interregionális és határon átívelő együttműködésről, a területi közösségek megerősítéséről, és a kultúrák közötti valamint a vallások közötti párbeszéd elősegítéséről szóltak többek között.
A Miniszterek Bizottsága által 2007-ben elfogadott új Kongresszusi Karta is annak megerősödött politikai jelentősségét és az intézményi egyensúlyban elfoglalt helyét bizonyítja. Az új szabályozás szerint két plenáris ülést tarthat az addigi egy helyett évente a Kongresszus, és a nemzeti delegációkban minimum30%-ban az alulreprezentált nem képviselői közül kell, hogy kikerüljenek a tagok. A 15. plenáris ülésen valamennyi delegáció teljesítette ezt az új elvet a gyakorlatban is.
Közös akciókat indítottak a Parlamenti Közgyűléssel és a Miniszterek Bizottságával is, az Európa Demokrácia Hete kezdeményezéssel, valamint az Európai stratégia az innovációért és a jó kormányzásért helyi szinten elnevezésű projekttel.
Előrelépés történt a regionális demokráciáról szóló európai karta tervezetével is, valamint a Helyi Önkormányzatok Európai Kartája érvényesülésének vizsgálata is folytatódott az egyes országokban.
Az interregionális együttműködés elősegítésére ad hoc munkacsoportot hoztak létre 2007. végén, elsősorban a prioritást képező földrajzi területekre nézve, amelyek Dél-Kelet-Európa, Dél-Kaukázus, Ukrajna és Moldova. A Dél-Kelet Európai Önkormányzati Szövetségek Hálózatát (NALAS) pedig megkezdte új akciótervei alapján a működését. A Helyi Demokrácia Ügynökségek Szövetsége (ALDA) áthelyezte tevékenységét Dél-Kelet-Európából a Dél-Kaukázusba, ahol új Ügynökséget nyitott az Örményországbeli Kutaisiben.
A Kongresszus kiszélesítette tevékenységi körét Európán kívülre is, így együttműködés indult az arab országokkal, és a tengerentúllal is, elsősorban Japánnal és Mexikóval. Együttműködésre léptek az ENSZ Habitat-tal a decentralizációs útmutató világszintű végrehajtásáért.
Elektronikus demokrácia: a Kongresszus az IT eszközök használatát sürgeti az önkormányzatok körében a választott képviselők és az állampolgárok közötti jobb kommunikáció érdekében
A Kongresszus különböző dokumentumokat fogadott el, amelyekben az Internet használatának előnyeire hívja fel az önkormányzatok figyelmét. A döntéshozatali eljárások nyitottabbakká válhatnak, különösen a városfejlesztési projektekben. Fontos az elemzés, a megfelelő elektronikus eszközök kiválasztása, és az információ útjának hatékony megszervezése. Az új technológiák minden szempontból a demokratikus folyamatokat támogatják, hiszen az Internet alapvetően demokratikusan működik.
Az elektronikus demokráciáról és a városfejlesztési projektek konzultációjáról szóló vita megerősítette az IT megoldások fontosságát az önkormányzatok működésében. Az Internetes eszközök, mint az online fórumok, a chat, a kutatások és az online szavazások valamennyien a választott képviselők és az állampolgárok közötti közvetlen kapcsolatot teszik lehetővé. A városfejlesztési projektekben pedig az információk sokkal inkább átláthatóvá és elérhetőbbé válnak. Így az állampolgárom olyan folyamatokban is részt vehetnek, amikbe eddig csak a szakértők dolgoztak.
Nyilatkozat az új városiasságról: a Kongresszus elfogadta a II. Európai Városi Kartát
A Kongresszus a nyilatkozattal fel kívánja hívni a választott önkormányzati vezetők figyelmét, hogy az állampolgárokat be kell vonni a városfejlesztésbe. A városoknak meg kell felelniük a mai társadalom új gazdasági, szociális és környezeti feltételeinek, és ez a nyilatkozat meghatározza az új városiasság prioritásait. A felszólaló polgármesterek maguk is elismerték, hogy a nyilatkozat önmagában mit sem ér, csupán akkor, ha azok konkrét lépésekké válnak Európa településein, ezért felhívták valamennyi önkormányzati vezető figyelmét, hogy az elveket alkalmazva alkossanak helyi közpolitikákat, mert így lehet olyan Európát építeni, amely az embereket szolgáló, fenntartható, és összetartó városokból áll.
Gyermekek a városban
Két vita is folyt az ülésszak alatt a gyermekek helyzetéről, egyrészt az utcagyerekek re-integrációjáról és integrációjáról, másrészt a gyermek-barát városok építésének kihívásairól ”Gyermekek a városban” címmel. Az utcagyerekek sebezhetősége a családi helyzetekből, a munkanélküliségből, és a szegénységből ered, amely ellen az önkormányzatok is tehetnek lépéseket. Hosszútávra szóló és közös információs rendszerek kialakítására és azok a települési akciótervekbe való becsatornázására ösztönzik a településeket. Felhívták a tagállamok figyelmét a gyermekekért küzdő ombudsman vagy mediator kinevezésére, aki biztosítja a gyermekeknek az egészségügyi, szociális szolgáltatásokhoz, és az oktatáshoz, képzéshez való hozzáférést. A másik jelentés arra világít rá, hogy a belvárosok ma Európában nem kínálnak megfelelő teret a gyermekeknek, így a családokat többnyire a városból való kiköltözésre kényszerítik, amely növeli az autóktól való függést, és így a környezetszennyezést is. A városok gazdasági és a szociális erejét csorbítja ez a folyamat, ezért felhívják az önkormányzatokat, hogy vegyék figyelembe a várostervezés és fejlesztés folyamán a gyermekek érdekeit és szempontjait is.
Új energia kultúra
A plenáris ülés elfogadta a „Közösségi helyi és regionális akciók: az új energia kultúráért” című jelentést és határozatot. Ebben az éghajlatváltozás sürgető hatására az energia-árak megfékezéséért hívja fel az önkormányzatokat: a megújuló energiaforrások használatát, az energiahatékonyság védelmét és a közlekedés átszervezését ösztönözve. A nemzeti kormányoknak támogatniuk kell az önkormányzatokat az energia-hatékonyság terén tett erőfeszítéseikben, biztosítva számukra a szükséges forrásokat, miként az az Európai Helyi Önkormányzati Kartában megfogalmazásra került. A Kongresszus arra is buzdítja az önkormányzatokat, hogy hozzanak létre helyi energia ügynökségeket, amelyek végrehajtják a fenntartható energia politikát helyi szinten, miközben hangsúlyozza, hogy a nemzeti parlamenteknek ehhez harmonizálniuk kell a törvényhozási és szabályozási kereteket az energia-ügyekben.
A regionális kulturális öntudat jelentőssége
Az erős regionális kulturális identitás adhat iránymutatást az embereknek, hogy a globalizáció elidegenedett világában otthonra leljenek. Az embereknek fontos, hogy tartozzanak valahova. A jelentés bemutatja, hogy különösen a multikulturális társadalmakban szolgálhat kellő ellensúlyként a regionális önazonosság erősödése az egyensúly megteremtéséhez. A Kongresszus számára Európa sokszínűségének megőrzésében fontos, ezért támogatja azokat a strukturális kezdeményezéseket, amelyek a regionális öntudat erősödését segítik elő.
A Kongresszus ajánlásában és határozatában megállapítja, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell a szükséges jogi és politikai eszközöket a dinamikus regionális kulturális identitás megteremtésére és fenntartására.
Meghirdették a „Régiók Díját”
Az Európa Tanács Kongresszusa a Dexia Bankkal közösen meghirdette a régiók számára a „Régiók Díját”, amelynek témája ebben az évben a „szociális kohézió erősítése a gazdaságfejlesztés által”. A pályázati kiírás célja, hogy feltérképezze a regionális szinten működő innovatív projekteket, amelyek bizonyítottan jól működnek, és fenntarthatóak. A cél, hogy bizonyítást nyerjen a tény, hogy a gazdaságfejlesztés eszközeivel erősíthető a szociális kohézió is. Az Európa Tanács 47 tagállamának 200000 területi önkormányzata közül körülbelül 1000 régió van, akik a díjért küzdelembe szállhatnak. További információ a www.coe.int/prizeregions címen érhető el.
Magyarországon az Európa Tanács Szakértői Központja támogatásával indul el ugyanez a program helyi önkormányzatokra szabva. ( lásd korábbi hírünket itt)
Az Európai Helyi Demokrácia Hete (European Local Democracy Week / ELDW)
Az Európai Demokrácia Hete (továbbiakban:Hét) egy éves európai szintű esemény, amelyben a helyi önkormányzatok valamennyi tagállamban helyi rendezvényeken terjesztik a helyi demokráciáról szóló ismereteket, és erősítik a helyi szintű állampolgári részvételt. A Miniszteri Bizottság és a Kongresszus közös projektje, amelyet közösen hajtanak végre. Az október 15-e körüli hetet választották ki erre a célra, amely az Európai Helyi Önkormányzati Karta 1985-ös aláírásának dátuma.
A Hét különböző célokat tűzött ki: megismertetni az embereket az önkormányzati működéssel; a lehetőségeikkel, hogy miként tudnak a döntéshozatalba bekapcsolódni, és nem utolsósorban elvezetni őket a felismerésig, hogy a helyi politikában való részvételük alapvető jelentősséggel bír a helyi demokrácia érvényesülésében. A kezdeményezés a választott képviselők figyelmének felhívására is irányul, hogy átérezzék felelősségüket a településen. A Hét az Európa Tanács ismertségét is növeli, lehetőséget teremtve arra, hogy nyilvánvalóvá váljék: a demokratikus Európát csak demokratikus helyi közösségekből lehet felépíteni.
A Hét résztvevői a helyi önkormányzatok, és különböző projektek közül választhatnak, amelyhez az Európa Tanács biztosítja az információs anyagokat: nyílt napok, kiállítások vagy konferenciák szervezése a település alapításáról, információs anyagok készítése a Hétről, és a helyi önkormányzatról… stb. Részletes útmutatók és kommunikációs anyagok állnak rendelkezésre a projektben részvételi szándékkal rendelkező önkormányzatoknak, külön projekt-ötletekkel a fiataloknak, az időseknek. Bővebb információ a kezdeményezésről és a csatlakozási lehetőségekről: http://www.coe.int/t/congress/demoweek/
A Kongresszus (www.coe.int/congress ) 15. plenáris ülésének valamennyi elfogadott dokumentuma megtalálható a következő címen az Interneten:
https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?Ref=15Session&Language=lanEnglish&Site=Congress&BackColorInternet=e0cee1&BackColorIntranet=e0cee1&BackColorLogged=FFC679
|
