|
A TÖOSZ megyei önkormányzati fórumain elhangzott minisztériumi előadások és kérdésekre adott válaszok alapján a kialakítás alatt álló járási hivatali közigazgatási rendszerrel kapcsolatban a következő kép rajzolódott ki.
A járás a kormányzati javaslat szerint a megye és a települések közötti – alsó középszintű – közigazgatási területi egység. A járási hivatal a megyei kormányhivatal területi kirendeltsége, amely közigazgatási szervezet és államigazgatási I. fokú hatósági feladatokat lát el. (A II. fokú hatóság a megyei kormányhivatal.) A szakmai javaslat szerint a járási hivatal szervezetrendszere látja el a jelenleg jegyzőhöz telepített államigazgatási hatósági feladatokat, valamint a megyei kormányhivatal térségi szervezeteinek (földhivatal, tisztiorvosi szolgálat, munkaügyi igazgatóság, stb.) feladatait.
A járási hivatali feladatellátás nem jelenti a hatósági ügyintézés járásszékhely városba – a járási hivatal központjába – való koncentrálását. A járási hivatal vezetője, funkcionális szervezeti egységei (személyzet, informatika, pénzügy, logisztika) és a székhely város hatósági feladatot ellátó munkatársai dolgoznak a központban. Azokban a járásokban, ahol a székhelyen kívül van másik város is, ott a városban a járási hivatal kirendeltsége működik. Ugyancsak megmarad az összes okmányiroda is. A járási rendszer bevezetésével az okmányirodákat kormányablakokká fejlesztik, amelyekben a jelenleginél lényegesen több hatósági ügyet fognak intézni, vagy az ügyintézés kezdeményezését lehetővé tenni.
A kormányzat elhatározott szándéka, hogy az ügyfélnek ne kelljen a jelenleginél többet utaznia ezért, mindazon településeken, ahol ma van államigazgatási hatósági feladatellátás a jövőben is lehetővé teszik az ügyintézést, vagy az ügy kezdeményezését, un. ügysegéd alkalmazásával. Az elképzelés szerint a járási hivatali feladatellátás helyszíne marad az önkormányzati hivatalokban és a hatósági feladatot ellátó önkormányzati köztisztviselők kormánytisztviselőkké válnak.
Tekintettel arra, hogy az önkormányzati hivatali struktúra is átalakul 2013. január 1-vel, így a kisebb lakosságszámú településeken elképzelhető, hogy az önkormányzati feladat ellátást segítő köztisztviselő egyben államigazgatási ügysegédi feladatot is ellát megbízás alapján.
Vitapontok a járási hivatallal kapcsolatban:
- Ki legyen a járási hivatal vezetője? A szakmai javaslat szerint a hivatalt a megyei kormánymegbízott által kinevezett szakember vezesse. A politikai javaslat szerint a hivatal élén pártpolitikus legyen. Az utóbbi esetben sérül a hatósági ügyintézés szakmaisága, ezért ez a kezdeményezés önkormányzati szempontból nem támogatható.
- Milyen államigazgatási hatósági ügyek maradjanak a jegyző hatáskörében? A közvetlen ügyfélkapcsolatot igénylő ügyek esetében elképzelhető, hogy államigazgatási ügyek a jegyzőnél maradnak (pl.: birtokvédelem). A kormányzati álláspont szerint az ilyen típusú ügyek esetében a járási hivatal személyi állományába tartozó, de a településen dolgozó látja el a feladatot (pl.: anyakönyvvezetés).
- Hova kerüljön az építéshatósági ügyintézés? A legnagyobb ellenállás az építéshatósági ügyintézés önkormányzati hivatalnál tartása érdekében alakult ki. Ez nem meglepő, mivel a korábbi hasonló kormányzati kezdeményezések esetében is ez történt. A polgármesterek jelentős része úgy ítéli meg, hogy az önkormányzat befolyása csökken, ha nem a saját hivatala végzi az engedélyezést. Sokak számára még mindig nem egyértelmű, hogy elválik az önkormányzatok szabályozó, jogalkotó funkciója és a konkrét ügyben történő hatósági, államigazgatási engedélyező funkció. Amennyiben a járási hivatal látja el az építéshatósági feladatokat, abban az esetben garantálni kell a jelenlegi gyorsaságú ügyintézést, valamint az építkezés helye szerinti települési önkormányzati kontrol lehetőségét.
- Mi legyen a fővárosi kerületek „járási” hivatalaival? A fővárosi kerületek lakosságszámára tekintettel semmi nem indokolja, hogy a 23 kerületben 7 „járási” kerületi államigazgatási hivatal működjön. Az önkormányzati és az államigazgatási feladatellátás következetes szétválasztása nem indokolja a fővárosi hivatali egységek számának csökkentését.
- A járási hivatalok a hatósági feladatokon túl lássanak-e el egyéb feladatokat? Az eredeti kormányzati szakmai elképzelés szerint a járási hivatalok kizárólagosan államigazgatási feladatot látnak el. Ugyanakkor felmerült, hogy egyes intézmény fenntartási feladatok (pl.: általános iskolák), valamint a törvényességi felügyelet kerüljenek a járási hivatalok tevékenységi körébe. A járási hivatalok több funkcióssá tétele önkormányzati szempontból nem támogatható.
Az önkormányzatok feladata a járási hivatali rendszer bevezetését követően.
- Tekintettel arra, hogy az államigazgatási hatósági ügyek az önkormányzati hivataltól elkülönült szervezeti egységben, a járási hivatal hálózatában kerülnek ellátásra, így a települési önkormányzatok a lakosság érdekeinek védelme ügyében egyfajta társadalmi kontrol szerepet fognak betölteni. E tekintetben törekedni kell arra, hogy elsődlegesen a polgármesterek, a jegyzők folyamatos kapcsolatot alakítsanak ki a járási hivatal vezetésével és munkatársaival. Csak megfelelő partnerség mellett lehetséges a helyi közigazgatás (állami és önkormányzati igazgatás) korrekt ellátása.
- A települési önkormányzatok abban érdekeltek, hogy a járási rendszerre történő áttérés ne járjon a lakosság számára hátrányos következményekkel (többletutazás, indokolatlan költségek) ezért az e-közigazgatás rendszerének kiépítésében az önkormányzatok is érdekeltek. Fontos, hogy az állami és önkormányzati informatikai rendszerek, valamint adatbázisok kölcsönösen elérhetőek legyenek.
Dr. Zongor Gábor
TÖOSZ főtitkár
|
