A káposztás rétes
2009. október 26. 15:05

Lágyan omlott szét a káposztás rétes a számban. Pontosan olyan volt, mint amilyet csak a nagymamák tudnak készíteni. Nem cukrászdai másnapos, agyonszárított. Hanem igazi otthoni, benne van a dolgos kezek dícsérete, az öröm és a kedvesség, ahogy azt a nagyi elkészítette. Ahogy csak ő tudja, ahogyan csak nekünk.

Mosolyrend lovagot avattunk!
2009. július 21. 6:43

"Mindenik embernek a lelkében dal van, És a saját lelkét hallja minden dalban. És akinek szép a lelkében az ének, Az hallja a mások énekét is szépnek" (Babits Mihály)

Mi, pecsenyések
2009. május 22. 18:27

Nagy nemzeti hagyománya van Magyarországon a pecsenye sütögetésnek. Már honfoglaló magyarjaink is űzték ezt a nemes sportot. Vagy nyereg alatt puhítva, vagy nem, de mikor leszálltak a lórul, még közös tűznél, közösen elejtett vadból (Nem a csodaszarvasból) sütögették táplálékukat majd közösen el is fogyasztották. Volt ennek a közösködésnek némi bukéja, hiszen a közös törzsbeliek együtt, majd a fejesek (fejedelmek) szintén együtt. Némi vércsöpögtetett boroskupával. Bár el-elkülönültek, mégis egy akaraton voltak. Bár más-más úton, de mégis egy cél felé meneteltek … a Kárpát-medencébe.

Egy közút panaszai
2009. március 27. 6:08

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy bemutatkozzam. Én a Kisnémedi belterületén lévő úgynevezett Fő út lennék. Születésemre nem emlékszem, tán az ősidők homályába vész, tehát öreg vagyok már, mint az országút.

Meddig romlik a közbiztonság? Mit tehet az ember?
2009. február 25. 19:40

Van-e utálatosabb az alkotó munka nélkül élő egészséges embernél, aki még a más munkáját, vagyonát, egészségét, korát, sőt életét sem tiszteli, becsüli? A kérdés költőinek tűnne, ha nem ismernénk a mai magyar valóságot, ami ma már a vidéki emberek életét is egyre inkább érinti. Mindenki látja, hallja, elszenvedi azokat a dolgokat, ami a világgazdasági válság összes kínja mellett, érint minket. Voltak már válságok, háborúk, árvizek, amikor nem számított a vagyon, a származás, a bőrszín, a pártállás, a harag. Az emberek a bajban összefogtak, küzdöttek. Akik túlélték, átvészelték ezeket, az időket, a kutatások szerint egészségesebbek, hosszabb életűek lettek. Más lett az értékrend!

Írósarok
2009. október 1. 15:51

Amikor még Franciaországban éltünk, volt egyszer egy varjúnk. Az egyik ismerős vadőr találta a földön, egy nagy vihar után. Biztosan kiesett a fészekből, de túl kicsi volt, hogy visszarepüljön. Így a még részben pelyhes madárka hozzánk került.

Kincs, ami nincs?
2009. június 23. 19:37

Vajh’ mi lehet örök érték világunkban, mi az amit érdemes felmutatnunk, mi az amit érdemes megőriznünk? Talán a szépség? Hiszen mindenkinek más az ami szép, nem tudnánk egységesen olyat mutatni, ami mindenkinek tetszik. Ráadásul, mint tudjuk a szépség múlandó is!

Tissszta dráááma!
2009. április 27. 19:48

Nincs csodálatosabb dolog számomra mint ez a három szó gyermek, színjátszó és fesztivál. „Színház az egész világ…” mondta Shakespeare és ez valóban így van. Színészkedik mindenki tudatosan, vagy tudta nélkül. Mégis az a legjobb, ha a gyermeket erre felkészítjük és segítünk nekik eligazodni ebben a képmutató világban.

A türelem keserű, de gyümölcse édes. (Rousseau)
2009. február 25. 21:06

Minap fővárosi barátaink látogattak meg minket felső tagozatos gyermekükkel, elborzadva hallottuk történeteiket, hogy mik is történnek az úgynevezett elit iskolákban. Nekik teljesen természetesnek tűnik az, hogy az iskolások egymást „szívatják”, hogy az iskolákon belül is bandákba tömörülnek, egymás értéktárgyait elveszik, vagy zsarolják a kisebb gyermekeket napi zsebpénzükért.

Figyeljünk egymásra!
2009. január 23. 6:07

Magyarország sose volt olyan helyzetben történelme során, hogy ne kellett volna, és ne hiányzott volna a magyarok összefogása. Mindig, mindig voltak olyan csoportok, akik nem értettek egyet a másikkal és nyíltan kimutatták ellenszenvüket, még jó ha nem tettek keresztbe nekik.