Helyezze el és kínálja szolgáltatását Magyarország üzleti adatbázisában!
Lépjen be itt, ha Ön már regisztrált szerkesztő!
Elfelejtette jelszavát?
- Tudjon meg többet a regisztrációról itt
- Kérjen segítséget Web-tere elkészítéséhez itt
www.mtportal.hu
www.hajduszoboszlo.hu
www.keszthely-heviz.hu
www.veszpremmegye.eu
Mutassa meg honlapját a térképen!
| Díjmentes regisztráció | Keresse meg a térképen! | Hirdetések listázva | Hírgyűjtő | Programgyűjtő |
|
|
|
|
Az ember sokszor megy Budapestre: találkozóra, beteglátogatóba, üzleti tárgyalásra, temetésre, ballagásra, orvosi vizsgálatra, továbbképzésre, miegyébre. Kényszerből mindig a legrövidebb utat választja, mert siet. Útja közben vágyakozva nézi a fagylaltot nyalogatókat, a hívogató kirakatokat, de továbblép, hiszen várják valahol valamiért, s ő úgy hiszi, hogy jelenléte nélkülözhetetlen. Amikor pedig lát is, nem csak néz, akkor rengeteg nem várt csoda ötlik a szemébe.
Ezt állította Buffon, a híres francia természettudós. A címben idézett, máig érvényes mondat akadémiai székfoglalójában olvasható (1753). Ma mégis lépten-nyomon az tűnik. fel, mennyire könnyedén veszik sokan ezt. Jóllehet öltözködésünk, viselkedésünk, beszédmódunk, életvitelünk, egész kulturánk, habitusunk megítélése nagyrészt ettől függ. Mások véleményét figyelmen kívül hagyni bizony dőreség!
Mint minden évben, az idén is eltöltöttünk egy hetet Hévízen, a világhírű gyógyvíz városában. Sétáltunk a gyönyörűen karbantartott parkokban, fürödtünk, engedtük magunkat kényeztetni kezelések címszó alatt. És közben mindenütt figyeltük az embereket: mit csinálnak, hogyan viselkednek, miről váltanak szót egymással. Egy-két emlékezetes beszélgetés töredéket ezúttal közreadunk, mert egy újszülöttnek minden vicc új.
2000-től a budapesti gettó megnyitásának dátuma a magyarországi holokauszt emléknapja. Ekkor Az Élet menete elnevezésű sétával és különböző programokkal emlékeznek, emlékeztetnek az emberiség ellen elkövetett bűnt megbocsájthatatlannak és elfeledhetetlennek tartók azokra az áldozatokra, akiket zsidó, cigány vagy egyéb másságuk miatt meghurcoltak, elpusztítottak a II. világháború alatt.
Jó sorsom úgy hozta, hogy sokfelé járok az országban. A cél és a feladat mindig ugyanaz: pedagógusokkal találkozni, eszmét cserélni, kérdéseikre választ együtt keresni, a jó úton járókat megerősíteni, a bizonytalanokba lelket önteni. Közben figyelni, tapasztalatokat gyűjteni, az arra érdemeseket másutt másokkal megosztani.
Szabó Magda egyik esszéjéből kölcsönöztem a címet (a városnév ott természetesen: Debrecen!). Mit jelentenek a gyökerek, a szülőföld, az anyanyelv, a kitörölhetetlen emlékek a távol élők számára? Mi fán terem a kuckómeleg, az ismerősökkel, ismeretlenekkel való képletes vagy valóságos összebújás, a szavakkal, közös nyelv híján hangsúlyokkal, mosolyokkal, tekintetekkel, simogatásokkal való kommunikálás? Kedden a komlói múzeumban az is megtapasztalhatta, aki eleddig soha nem gondolt rá.
Ezen a napon a valamikor a falusi legény májusfát állított a kiszemelt lánynak. Ezzel fejezte ki, hogy szándékai komolyak. Amikor pedig felhúzták a bárhol készülő épület falait, annak is májusfa került a sarkára - függetlenül attól, mit mutatott a naptár. A kedves szokás messze hirdette, mennyire örülnek az építők az addig végzett munka sikerének és tovább serénykednek azon, hogy mielőbb átadhassák rendeltetésének. Hiszen a ház, a létezés legfőbb színtere az élet értelmét jelentette. Ott születtek és nőttek föl a gyerekek, ott küszködtek a felnőttek, hogy vigyék valamire, ott adták át az öregek a fiataloknak a tapasztalataikat, ott érezte otthon magát a család, melynek minden tagja egyaránt fontos volt.
|
|
|