Helyezze el és kínálja szolgáltatását Magyarország üzleti adatbázisában!
Lépjen be itt, ha Ön már regisztrált szerkesztő!
Elfelejtette jelszavát?
- Tudjon meg többet a regisztrációról itt
- Kérjen segítséget Web-tere elkészítéséhez itt
www.mtportal.hu
www.hajduszoboszlo.hu
www.keszthely-heviz.hu
www.veszpremmegye.eu
Mutassa meg honlapját a térképen!
| Díjmentes regisztráció | Keresse meg a térképen! | Hirdetések listázva | Hírgyűjtő | Programgyűjtő |
|
|
|
|
Ez év őszén Romániában ismét fellángolt a vita a székelyföldi autonómia körül. A Székelyföldön egy tömbben élő magyarok önkormányzatát az RMDSZ elnöke, Markó Béla miniszterelnök-helyettes vetette fel.
Amíg nem látjuk a másikat - a másik társadalmat, csoportot, közösséget, egyént - a maga valójában, amíg nem az empátia vezet minket felé, addig a saját nézőpontunk abszolutizálása miatt azt sem fogjuk látni, hogy mennyi hasonlóság jellemzi közösségeinket.
Miért úgy határozták meg a szlovák-magyar határvonalat, ahogy azt az első világháború után tették? Milyen reakciót váltott ki Trianon a korabeli magyar társadalomból, és hogyan dolgozza fel mindezt a mai idők magyarja? És mit gondol a magyar Trianon-szindrómáról az „átlagszlovák”?
A trianoni kérdéskör érzékeny témának számít - különösen a magyarok számára. Ezzel szemben azok, akik úgymond „kívülről” találkoznak vele, vagy kevésbé érdekeltek a kérdésben, nehezen tudnak rá kellő érzékenységgel reagálni. Ez különféle (felesleges) félreértéseket, feszültségeket vagy kölcsönös frusztrációkat eredményez.
A mai magyar külpolitika már rég nem törekszik a határok megváltoztatására, csak a határon túli kisebbségek helyzetének méltányos rendezésére. A magyar kisebbségi közösségek védelme és támogatása nem mosható össze a „nagymagyar” nacionalizmussal, noha szomszédjaink ezt előszeretettel teszik meg.
Saját kezűleg helyezett el magyar feliratokat a kolozsvári Babeş-Bolyai egyetem épületein a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke. A többnyelvű feliratok elhelyezését egy tavaly elfogadott szenátusi határozat írja elő, azonban az egyetem vezetősége ez ideig különféle kifogásokkal elodázta a táblák kifüggesztését.
A lehető legegyszerűbb és legkellemesebb módon próbáltuk felderíteni az egyetemi város etnikai törésvonalait: kocsmatúrával. Két estét szántunk arra, hogy kiderítsük, mennyi az igazság a magyarok és a románok elkülönüléséről hallott történetekben.
Trianonban már egy olyan országot daraboltak szét, amely a belső folyamatok miatt amúgy is szétesőfélben volt. Ennek komoly előjelei mutatkoztak, s ha az utókor ezeket ignorálja, akkor hasonlóan gondolkodik, mint a dualizmus szűk látókörű politikai elitje.
Az 1990-es évek elején végignéztük a jó demokraták (Szlovénia és Horvátország) szakítását a csúnya zsarnokokkal (Szerbiával és Montenegróval). Tizenöt évvel később megint azt kell látnunk, hogy újra kitermelődtek a jó fiúk és a rossz fiúk, csak ezúttal a Nyugat-Balkánon.
2005 januárjában kisebbfajta botrány kerekedett a Koltay Gábor rendezte Trianon című film romániai bemutatásából. Ezen a helyen nem a filmről szóló vitát kívánjuk folytatni, hanem arról szeretnénk vitát kezdeményezni, hogy mennyire tudják ma elfogultság nélkül megközelíteni ezeket a témákat a szlovákok, románok és magyarok.
|
|
|