Kettős népszavazás és ami mögötte van IV.
2005. szeptember 26. 2:22

Ma már kevesen veszik a fáradtságot, hogy mélységében vizsgálják a közel tíz hónapja megtartott kettős népszavazás eredményét, még inkább: eredménytelenségét. Ha ezek után valaki azt kérdezi, hogy miként lehet az, hogy egy kérdésben minden válasz védhető és indokolható, akkor az valószínűleg nem látta a valós szándékokat.

Kettős népszavazás és ami mögötte van II.
2005. szeptember 26. 2:22

Ma már kevesen veszik a fáradtságot, hogy mélységében vizsgálják a közel tíz hónapja megtartott kettős népszavazás eredményét, még inkább: eredménytelenségét.Vizsgáljuk meg, hogy mely válaszok, milyen logika mentén próbálták igazolni szükségszerűségüket, illetve próbáljuk felfedni a válaszokban rejlő tévedéseket, hazugságokat és elhallgatott tényeket! Fontos tudni, hogy a kérdésekre nincs igazán jó válasz, hiszen nem egyértelműek a döntések következményei.

Kettős népszavazás és ami mögötte van III.
2005. szeptember 26. 2:22

Ma már kevesen veszik a fáradtságot, hogy mélységében vizsgálják a közel tíz hónapja megtartott kettős népszavazás eredményét, még inkább: eredménytelenségét. A bevezetőben említettem, hogy mind a négy, létező alternatíva szerepelt a politikai pártok által ajánlott döntési lehetőségek között. Most megvizsgáljuk, hogy melyik párosítás milyen logikát takar.

Kettős népszavazás és ami mögötte van I.
2005. szeptember 26. 2:22

Ma már kevesen veszik a fáradtságot, hogy mélységében vizsgálják a közel tíz hónapja megtartott kettős népszavazás eredményét, még inkább: eredménytelenségét. Bár a két kérdés elindítói nem parlamenti pártok, mégis a két legnagyobb frakciót adó politikai erő küzdelmét hozta a referendum. Hogy lehet-e győztes hirdetni közöttük? Nem. Ebben a harcban csak vesztesek voltak. Veszített a jobboldal, akit saját szavazói buktattak bele a kérdésekbe, veszített a baloldal, mert szimpatizánsaik komolyan vették a passzív ellenállás lehetőségét, így nem mondták el véleményüket. De a legnagyobb vesztesek, akikről a szavazásnak szólnia kellett volna. Az ő problémájuk ugyanis veszített a súlyából a közvélemény előtt, márpedig nem a célok a fontosak, hanem az eredmények.