Helyezze el és kínálja szolgáltatását Magyarország üzleti adatbázisában!
Lépjen be itt, ha Ön már regisztrált szerkesztő!
Elfelejtette jelszavát?
- Tudjon meg többet a regisztrációról itt
- Kérjen segítséget Web-tere elkészítéséhez itt
www.mtportal.hu
www.hajduszoboszlo.hu
www.keszthely-heviz.hu
www.veszpremmegye.eu
Mutassa meg honlapját a térképen!
| Díjmentes regisztráció | Keresse meg a térképen! | Hirdetések listázva | Hírgyűjtő | Programgyűjtő |
|
|
|
|
Az embert próbáló hőség ellenére sokan jöttek el a komlói muzeális gyűjtemény, ismertebb nevén a helytörténeti múzeum kiállítótermébe. Egy kezében faragott botot tartogató bácsika üldögélt ott türelmesen. Mint később kiderült, személyében a bemutatkozó művészt, Gyenis Istvánt tisztelhettük.
Mostanában kezdjük újra felfedezni az üvegfestészetben rejlő művészi és hobby szintű lehetőségeket, legyen szó épületelemek (ajtók, ablakok), belső terek (fürdőszoba), az interieurt meghatározó részletek (világítótestek, tükrök) kialakításáról, dísz- vagy használati tárgyak dekorálásáról, netán ékszerekről. Ezek közül néhánnyal ismerkedhettek meg közelebbről a tárlatlátogatók Komlón
Különleges kiállítás anyagát tekinthették meg az érdeklődők a komlói Közösségek Házában szerda délután. Címerek bemutatójára - mint Horváth Lászlóné intézményvezető mondta - most először került sor az Erdélyi Kör javaslatára. Megnyitót dr. Tamás Attila tartott, a címerkészítés rejtelmeibe pedig maga az alkotó, Kovács Ferenc grafikus vezette be a témában többnyire járatlan közönséget.
A komlói színház meghívója szokatlan eseményről értesít: január 9-én indonéz napot tartanak a társintézménnyel közösen. Az előzetesen egyeztetett est a Közösségek Házában 6-14 éves indonéz gyermekek rajzainak bemutatásával kezdődött.
Ez az két szó - ha írásban ponttal, beszédben annak megfelelő intonációval jeleznénk a végét, egyszerű kijelentő mondat lenne. Ezúttal azonban egy kiállítás címe, melyben az alkotóelemek egymással összefűzve elsődleges konkrét jelentésüknél jóval többet, mélyebbet, áttételesebbet fejeznek ki: a lét alapproblémáját, a valahonnan valahová jutás nehézségét és szépségét. A teljesítettem, elértem, megalkottam befejezettségének megállapítását egyfelől, az előttem álló feladatok vállalását és megoldását, az újabb cél felé törekvés vágyát és kényszerét másfelől. Azt hiszem, míg élünk, úton vagyunk. Ennek felismerésén, elfogadásán, a hozzá való viszonyulásunkon múlik boldogságunk, elégedettségünk vagy annak hiánya.
Szőkék, barnák, feketék, sapkában, olykor szemüveggel, festett farsangi maszkban. Mosolyogva, sírva, halaszthatatlan tevékenységbe merülve, néha a fotósnak pózolva. Kislányok, kisfiúk egyedül, testvéreikkel, szüleikkel. Egyik eszik, másik iszik, cumizik, egyik örül, másik elpityeredik, de legtöbbjük tágra nyílt szemmel ártatlanul csodálkozik a nagyok világára, amelyből sokáig csak lábakat lát, mint Szabó Lőrinc Lócija.
Mostanság nem szívesen hallunk - olvasunk olyan magyar vonatkozású híreket, amelyek Bolíviával kapcsolatosak. Mostanság szívesen hallunk-nézünk olyan híreket, amelyek Bolíviával kapcsolatosak. Ilyen például Gátai Hajnalka ihletett fotó-kaleidoszkópja, amely bepillantást enged az előzőn kívül Peru és Ecuador múltat őrző csodáiba is. Mintha szárnya nőtt volna a nézőnek, hogy rövid időre oda repülhessen rajta, át az Óperencián...
Sokszor kárhoztatjuk - okkal, ok nélkül - a mai fiatalokat. Mindaddig, amíg rá nem csodálkozunk értékeikre. Ez történt tegnap, amikor a hagyományokhoz híven immár negyedszer rendezték meg a József Attila Könyvtár Muzeális Gyűjteményében a Fiatal Komlói Alkotók Kiállítását. A rengeteg érdeklődő alig fért be a terembe, ahol a falakon körös-körül festmények, rajzok, fotók várták, hogy minél többen minél tovább nézegessék őket. Hogy megcsodálva valamennyit, elgondolkozzanak üzenetükön, alkotóik témaválasztásán, módszerén, illetve azon, ahogy világukat látni és láttatni képesek, felvillantva tehetségüket, megismerve-megismertetve bontakozó önmagukat
A fenti címmel mutatta be első alkalommal a képeit Szász János András a komlói Közösségek Házában. Két fiatal lány, Kiss Anikó és Falusi Éva hegedűjátéka nemcsak őt, hanem a közönséget is köszöntötte. A megnyitó tisztét Molnár Pál vállalta, aki maga is fest, ezért volt bőven mondanivalója a műalkotás születéséről és funkciójáról.
A komlói Közösségek Házában október 31-én rendeztek kiállítást Bátai Sándor papírmunkáiból és könyvtárgyaiból. Ez alkalomból három művészeti ág kapcsolódott szerves egésszé - a jelenlévők igaz gyönyörűségére.
|
|
|