Most lehet ritkítani a fák koronáit
A törzstisztogatás után következik a fák koronájának
ritkítása, mert csak a napsütötte, széljárta ágak között biztonságos a kártevők
elleni védekezés és a gyümölcsérés.
Az őszibarack és a szőlő termőre metszését ne siessétek el!
Várjatok türelemmel mindaddig, amíg a rügyek kissé duzzadni kezdenek és
maguktól jelzik, milyen hosszú termőcsapokat kell hagyni ahhoz, hogy kielégítő
termésetek legyen. Addig is igen fontos a termő szőlőtőkék harmatgyökerezése.
Ezek a talaj közelében elhelyezkedő, sokszor ujjnyi vastagságúra meghízó
gyökerek átveszik az oldal- és a talpgyökerek szerepét, aminek következtében a
többi gyökér elsatnyul. Igen ám, de nyáron, amikor a felső talajréteg kiszárad,
a sekélyen lévő harmatgyökerek nem jutnak vízhez és táplálékhoz, emiatt a
szőlőtőke szenved, nem tudja a fürtjeit táplálni és kinevelni. Ezért most a
tőkék körül ki kell bontani a földet, hogy a harmatgyökereket tőből lemetsszük.
Szükség van a harmatgyökerezésre azért is, mert ha ezt elmulasztjuk, akkor a
tőke rendszerint elválik ("lelép") az alanyáról, saját gyökerén él
tovább és ez azzal a veszéllyel jár, hogy a gyökereket megtámadja a filoxéra (a
szőlőgyökértetű), amely tudvalevőleg a múlt század végén az európai szőlők
jelentős részét kipusztította.
Elvetheted a korai zöldségeket, ha nem fagyott a talaj
Ha a föld fagya kiengedett, a felszín megszikkadt, ne
késlekedj a korai zöldségek vetésével. Csak az ősszel felásott talajba lehet -
gereblyézés után - idejében vetni. Ez alól kivételt képeznek a homoktalajok.
Azokat a magvakat vetheted korán, amelyek alacsony
hőmérsékleten is csíráznak és az átmeneti talajmenti fagyoktól nem károsodnak.
Ilyen a borsó, a sárgarépa, a petrezselyem, a spenót, a vöröshagyma, a hónapos
retek, a fejes saláta és a mák.
Tavaly panaszkodtál, hogy az elvetett borsómagot a galambok
alaposan megdézsmálták. Bizony ez gyakran előfordul, éspedig főleg akkor, ha
sekélyen vetetted a magot, és néhány árulkodó szem a felszínen marad. Ilyenkor
a galambok (és más madarak: rigók, varjak és a baromfiak) rákapnak a vetésre,
és azt a magot is kiszedik, amelyik a felszín alatt rejtőzik. Többek között
ezért is kell a borsót 5-6 cm
mélyen vetni.
Az apró magvakat viszont sekélyen, mindössze 2-3 cm mélyre vesd. Ezeknél az a
panasz, hogy a gondos vetés ellenére is túl sűrűn kelnek a növények. Az ilyen
vetést később ki kell egyelni, ami fáradságos, hosszadalmas és keserves
művelet. Pedig ha a sárgarépa, a petrezselyem vagy a retek sűrűn kel, a
gyökerek nem fejlődnek ki egyenletesen, korcs formájúak, hitványak lesznek.
Régi törekvése a kertészeknek, hogy az egyelést valahogy elkerüljék, és erre
több módszer is kínálkozik. Egyesek összekeverik az elvetendő apró magot
homokkal vagy hamuval; így ritkább és egyenletesebb lesz a vetés. Ennél jobb az
ún. szalagvetés, amikor a sorhúzó kapával széles, u-keresztmetszetű barázdát
húzunk és ebbe szélesebb sorba vetjük el a magot.
A legbiztosabb azonban a drazsírozott magok vetése. Az apró
magvakat egy erre a célra kikísérletezett vivőanyaggal veszik körül. Minden
drazséban csak egyetlen mag van, de minden drazséban van egy mag! Drazsírozásra
csak elit minőségű magot használnak, így a jól elvetett drazsé egyenletes
kelést tesz lehetővé.
Mégis, mi az oka annak, hogy sokak szerint a drazsírozott
mag egyenetlenül, rosszul kel? Nos, ennek az a magyarázata, hogy az ilyen mag
keléséhez folyamatosan nyirkos talajra, azaz száraz időszakban öntözésre van
szükség. Ha a talajban kevés a nedvesség, akkor a drazsé vivőanyaga nem
nedvesedik át. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy a mag csírázni kezd, de
nedvesség hiányában a csírázás megakad, a csíra elpusztul. Ezért a drazsírozott
mag vetése után többször öntözzünk!
A másik baj a lassan, vontatottan csírázó magoknál szokott
előfordulni. A petrezselyem, a vöröshagyma, a pasztinák magja 3-4 hétig is
elfekszik a talajban. Ez idő alatt a gyomok kikelnek és elnyomják a később
kelő, gyámoltalan haszonnövényeket. Ezért a lassan kelő magvakat ajánlatos
jelzőnyövények magjával keverve vetni. Erre a célra alkalmas a hónapos retek, a
fejessaláta és a fehér mustár. Az első kettő fiatal növényeit hasznosíthatjuk,
a mustárt pedig egyszerűen kigyomláljuk.
A palántanevelésre is felkészülhetsz
Hozzá kezdhetsz a palántaneveléshez is, mert annyi palántát,
amennyire Neked szükséged van, a konyhában is fel lehet nevelni. Azt ajánlom,
hogy korai fejes saláta, karalábé, korai fejes káposzta, korai kelkáposzta és
brokkoli magot vásárolj, és ezeket még február végéig vesd el! A magvetésből
hat hét alatt serdülnek kiültetésre alkalmas palánták.
Az a tapasztalatom, hogy amit ilyenkor el lehet végezni,
azzal a munkával most kell foglalkozni, mert márciusban, áprilisban annyi a
kertész dolga, hogy azt se tudja, mihez kapjon. Már pedig a tavaszi kerti
tennivalókat csak elmulasztani lehet, elodázni, elhalasztani nem!
Kelt Füreden, februárban, télutó havában
www.balintgazda.hu
|