A távmunka bevezetésének legfőbb
eredménye az ingázásból eredő veszteség minimalizálása – derül ki a
Bellresearch kutató cég hazai vállalkozások körében végzett felméréséből,
amelyet a Világgazdaság közöl. Emellett ahol bevezették, ott javult a
munkavégzés hatékonysága is. Sok azonban a kétkedő vélemény is. Az ellenzők a
személyes kommunikáció szükségességével indokolják, miért nem állnak át
távmunkára.
A kutatás megállapítja, hogy a
távmunkát alkalmazó hazai cégek több mint fele már legalább négy éve alkalmazza
ezt a munkavégzési formát. Ezen belül is Magyarországon a nagyvállalatok jártak
élen a távmunka korai bevezetésében: köztük alig 3 százalék azoknak az aránya,
akik csak az utóbbi egy-két évben vezették be ezt az alternatív munkavégzési
formát. A közép- és kisvállalatok némi fáziskéséssel követik őket, körükben
ugyanez az arány 30, illetve 23 százalék.
A kétkedők érvei
A kutatás szerint a legtöbb hazai
cég egyelőre azért idegenkedik a távmunkától, mert úgy gondolja, hogy a
vállalatnál folyó tevékenység jellege, az eszközök és információk rendelkezésre
állása ezt nem teszi lehetővé, vagy egyszerűen magát a vállalati kultúrát nem
tartja alkalmasnak a bevezetésre. Minden negyedik cégnél pedig emellett úgy
vélik, hogy náluk a közvetlen, személyes kommunikáció gyakorlatilag
nélkülözhetetlen.
Amiért hasznos
A legfőbb eredmény az ingázásból
eredő veszteség minimalizálása volt. Bár a munkavállalói elégedettség
növekedése összességében csak sokadlagos szempont volt, mégis, ahol ezt
kitűzték, nagy arányban sikerült elérni. A jövő perspektívái szempontjából
kiemelkedő, hogy átlagosan háromból két cégnél egyértelműen a munkavégzés
hatékonyságának és minőségének javulásáról számoltak be. Ha ehhez még
hozzávesszük, hogy a költségek csökkentése is minden második esetben
megvalósult, úgy komoly és stabil érveket kapunk a távmunka bevezetéséhez.