Helyezze el és kínálja szolgáltatását Magyarország üzleti adatbázisában!
Lépjen be itt, ha Ön már regisztrált szerkesztő!
Elfelejtette jelszavát?
 
Mutassa meg honlapját a térképen!
Államigazgatás

Állatbarát

Balaton

Befektetés

Belföld

Bér, jövedelem

Beruházás

Borturisztika, borturizmus

Cégvilág

Civil hírek

Egészségügy / szociális intézmények

Egyesület

Elektronikus ügyintézés

Elemzések, tanulmányok

Életmód

Energiagazdálkodás

Építési ügyek

Építőipar

Érdekességek

EU pályázatok

Felhívás

Felmérések

Foglalkoztatás

Gasztronómia

Helyi önkormányzat

Helytörténet

Informatika és távközlés

Ingatlan

Internet / multimédia

Kamarák

Karrier

Kistelepülések

Kistérségek

Kormányzati hírek

Környezetvédelem

Közérdekű információk

Közvélemény

Kulturális programok

Műszaki Tudományok

Nyugdíjasoknak

Oktatás

Pályázatok

Politika, közélet

Regionális programok

Rendezvény

Szabadidő

Társadalom

Turizmus

Utazás

Vállalkozásfejlesztés


Új reformkor

2009. májusában Hankiss Elemér és Miszlivetz Ferenc létrehozta az Új Reformkor mozgalmat, s vele együtt valami olyan közösségi hálót, amihez élmény és érdem lehet tartozni, bárhol is kapcsolódunk a témához.

Hankiss Elemér szociológus valójában sikeres emberek mintaadásával akar példát mutatni. A mozgalom célja, hogy az embereket arra ösztönözzék, kezdjenek el gondolkozni a saját sorsukon, hogy mit tehetnek magukért, a városukért, az országért, ne felülről várják a segítséget - közölte. Kezdeményezésükkel tevékenységre akarják serkenteni az embereket, ehhez ötleteket adnak, bemutatják, milyen példák léteznek erre.

Tehetségtérkép készítésébe is fogtak, diákjaik elmennek a településekre, ahol beszélnek a polgármesterrel, az orvossal, a pappal arról, kik azok, akik valamit tettek már a falujukért, a városukért. Mindenfajta tehetséget igyekeznek feltérképezni a „Kincsestár” nevű programban, ami példa- és ötletadó lehet mások számára is.

Az alapprobléma a kezdeményezők szerint az, hogy bármely gazdasági válság időszakában könnyen fogjuk a hatalmi elitre bajaink fő forrását, kilábalni azonban csak egy sokkal összetettebb konstrukcióban tudunk. Ehhez kellenek az alulról jövő kezdeményezések, a kisebb közösségek saját erőfeszítései, saját stratégiák összegzése. Ahogy a szociológus mondta: „ha lenne egy igazán jó gazdasági reformprogram, az is zátonyra futna a társadalmilag, tudatilag, magatartásilag "rogyadozó", vagy szétzilált országban.” Szerinte a mentalitásváltáshoz a megosztó, elfojtó traumák feldolgozásához helyileg kellene dialógusokat szervezni, illetve felkarolni ügyeket, amelyekben nem jelentkezik a politikai megosztottság. Szemetet gyűjteni politika nélkül is lehet, vagy egy szociális bolthálózat megszervezése nem politikai kérdés - közölte.

Az Új Reformkor mozgalom teljesen nonprofit és politikamentes vállalkozás, önkéntesekkel. Először kerekasztal-beszélgetéseket, vitafórumokat kezdeményeznek, ősszel már televíziós programjuk is lesz, s megpróbálják a honlap segítségével is bemutatni, hogy más országokban milyen "segíts magadon és másokon" programok vannak.

Ha szándékozunk kicsit magunkba mélyedni, egyetértően kell bólintanunk a szociológus azon, korábbi megjegyzésére, miszerint a magyar polgár kevésbé fegyelmezett, mint a nyugat-európai. Ott régi hagyománya van a nadrágszíjmeghúzásnak. Nálunk a pazarló szegénység a módi, s ahogy mondta egy korábbi interjújában: „Félek, hogy nálunk a dzsentrivonal erősebb, a minden mindegy mentalitás kerekedik majd felül”.

A program címe mindent kifejez, melyet a mai kor társadalma, és egyéne igyekszik feledni. A reformok alapja az, amikor „kipróbáljuk a felelősségteljes és tisztességes európai polgár magatartásának mozdulatait.” Vagyis egy igazi reformkor szellemiségét kellene megteremteni az országban. Annak idején, az 1820-as, 30-as években néhány ember kezdte el ezt a munkát, Wesselényi, Bajza, Széchenyi, Kossuth, kicsit később Eötvös, Kemény, Deák, és két évtized alatt átalakult a magyar társadalom jövőképe, világképe, magatartáskultúrája. Valószínűleg ma is volna lehetőség erre, bár az üres retorika és az álreformok épp az ellenkező irányban hatnak. A társadalomtudós hisz abban, hogy nemcsak a rossz, hanem a jó példa is ragadós. „Ha azok, akiket a társadalom nap mint nap lát és hall, a szakértelem, a hivatástudat, az erkölcsi feddhetetlenség, az önkorlátozás, a köz szolgálatának a szellemét sugároznák, a hatás látványos és áldásos lenne.”

A vezérelv tehát a self-help, melynek sikertörténeteiről szintén olvashatunk a mozgalom honlapján. Tanulmányok, videós és írott előadások, beszámolók szólnak a már megvalósult eredményekről.

Többek között például a szociális bolthálózat kialakulásáról és továbbfejlődésének lehetőségéről, s ebben a témában arról is, hogy az őstermelői és gazdapiacokat Budapest területén és a megyeszékhelyeken működő vásárcsarnokokban lehet létrehozni, s ezek megvalósításának részletes szabályai már kidolgozás alatt vannak.

Olvashatunk külföldi példáról, hogy létrejött a „Kászonszék Ökofalu”, a kászoni medencében elhelyezkedő öt falut érintő törekvés, mely egy fenntartható közösséget hivatott kialakítani.

Izgalmas kistelepülési modell lehet a rozsályi is. Rozsály egy kb. 800 fős település az ország északkeleti szegletében. Nincs olaja, sem aranybányája, nem turistaközpont, nincs termálvize, semmi különleges adottsága, de a lényeg itt is adott, s a kis közösség felismerte: „józan paraszti ésszel” megáldott emberek lakják. Így aztán a helyi adottságokból egy egész kellemes, élhető kis szigetet varázsoltak az utóbbi közel 20 évben, de nem az ökofalu mozgalmak oldalvizén evezve.

Remek kezdeményezés az is, amikor a miskolci egyetem egyik tanszéke - Pankucsi Márta jogász-szociológus vezetésével - „örökbe fogadott” egy falut. Az elv itt is az, hogy mindenki a saját lehetőségéhez mérten agyaljon a megoldásokon, s az eredmény szinte már magától értetődően jön. A miskolci jogász-szociológus azt kezdeményezte, hogy időnként egy adott kisfaluban tartsák a tanszéki értekezleteket, odavigyék a nemzetközi szemináriumokat, segítsék a községet a pályázatok megírásában, és ösztöndíjat szereznek egy-két gyereknek. Az egyetemi tanár szerint, már ötven vagy ötszáz falunak növekedne meg az esélye a túlélésre, ha ilyen, vagy ehhez hasonló odafigyelésben részesülhetne.

Számos erőt és ötletet adó előadásról is olvashatunk a honlapon, civilektől kezdve, alapítványokon át, környezettudatos életmódon és önkéntes hálózatokon keresztül az ingyenes ügyvédi munkáig, vagy a Morális Hitel Egyesületig. Ez is olyan egyszerű, mint az újságírás: a téma az utcán hever, csak meg kell látni, és le kell hajolni érte.

 


Kapcsolódjon be egy országos civil párbeszédbe!

Látogasson el az Új Reformkor weboldalára (http://www.ujreformkor.hu), nézelődjön, válogasson a témák között és ossza meg véleményét!

 

A honlap nyitva áll mindenki előtt. Minden olyan cikket, hozzászólást, elemzést, beszámolót közöl, amely új gondolatokkal, megfigyelésekkel, szempontokkal, példákkal, javaslatokkal segíti az ország polgárait és közösségeit abban, hogy mit lehetne tenni, s ki mit tehetne annak érdekében, hogy előbbre jusson, az ország elinduljon, vagy gyorsabban haladjon az európai fejlődés útján.

 

A weboldalon programokat, dokumentumokat találhat a felsorolt témákban, valamint az ehhez kapcsolódó tapasztalatok, gondolatok, javaslatok, tervek, elemzések fórumait:

 

  • Tárca, humor
  • Kiutak
  • Sikerek
  • Szolidaritás
  • Segíts magadon!
  • Demokrácia
  • Kincsestár
  • Polgárosodás
  • Mentalitás
  • Iskola a határon
  • Az új varázsa
  • Kreatív gazdaság
  • Tiltakozunk!
  • Vallás, dialógus
  • Romák-gádzsók
  • Társadalmi traumák
  • Széchenyi kaszinók

 

Az Új Reformkor projekt az Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával valósul.

Projektgazda Európa Nova Nonprofit Információs Szolgáltató és Médiafejlesztő Kft, amely egyben a Hévízi Helyi Vidékfejlesztési Iroda cimbirtokosa.

 

Publikálta
null