Öt évvel korábban majdnem ez a nap szintén fontos európai dátum, a Győzelem Napja. 1945. május 8-án tette le a fegyvert Németország, véget vetve a második világháborúnak Európában. A kapitulációról szóló dokumentumot azonban éjszaka írták alá (23 óra 1 perckor), ami az időeltolódás miatt a szintén szövetséges Szovjetunióban már május 9-ét jelentette.

A két dátumot egy szó mindenképpen összekapcsol: a béke. 1945-ben május 8-a (illetve 9-e) a háború végét jelentette, és a francia-német együttműködés legfontosabb elvi alapja egy jövőbeni háború elkerülése volt. Tehát Európa-napon hivatalosan az 1950-es dátumra emlékezünk, de ez jól összecseng az öt évvel korábbi, a II. világháborút Európában lezáró eseménnyel.

Nem csalódott, aki múlt szombaton (2013. május 11.) az Erzsébet teret választotta hétvégi programnak. Azt kapta, amire számíthatott: egy szelet Európát.

Az utóbbi években szinte hagyományosnak tekinthető helyszínről, a Millenáris Parkból (ahol a budapesti Európa Pont is található) idén Pestre, az Erzsébet térre költözött az Európa-nap. Nem ismeretlen helyszín ez európai programoknak, mivel korábban a szomszédos Deák Ferenc utcában volt a rendezvény (nem véletlenül: az Európai Bizottság és az Európai Parlament kirendeltsége akkor ott volt), de 2003 áprilisában a magyar EU-csatlakozásról szóló népszavazást megelőző utcai rendezvény egyik kiemelt helyszíne is az Erzsébet tér volt.

A mintegy húsz kiállítói standon az EU-val hivatalból foglalkozó kormányzati szervek (Külügyminisztérium, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Tempus Közalapítvány) mellett helyet kaptak különböző társadalmi ügyekkel, így emberi jogi, környezetvédő, oktatással foglalkozó civil szervezetek is. Az Európa Ház standján az európai állampolgárság, a hozzá szorosan köthető európai polgári kezdeményezés és az EU-költségvetés volt a fő téma, illetve kézbe vehették az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság alelnökének az alkalomra fogalmazott és magyarra lefordított üdvözletét is.

Az EU-költségvetésről szavazni is lehetett. Az öt vizes edényben öt különböző szín jelölte az EU-költségvetés meghatározó tételeit, amikre minden látogató úgy szavazhatott, hogy egy kupica vizet öntött az általa fontosnak tartott területet szimbolizáló edénybe. Sajnálatos tapasztalat, hogy a közös kül- és biztonságpolitika már megint a vesztes tételek között szerepelt. Pedig elmondásuk szerint sokan szavaztak volna rá, ha előzetesen tudták volna, hogy ez a bonyolult megfogalmazás a békét is jelenti, de mint ahogy egy demokratikus államban a szavazókat nem illik döntésükben közvetlenül befolyásolni, így a standgazda tájékoztatása rendre a leadott szavazatok utánra esett. Így vitte el a pálmát az örök nyertes, az oktatás ügye.

A délelőtt 11 órakor szervezett színpadi beszélgetés tárgya egybeesett az idei európai év témájával: az állampolgárral. A meghívott előadók (európai parlamenti képviselő, tanuló, szociológus és civil) mindegyike profizmusról tett tanúbizonyságot. Abban a tekintetben mindenképpen, hogy a helyszín hangulatának és zajszintjének megfelelően rövid és érthető üzeneteket fogalmaztak meg. Hegedűs Péter székesfehérvári gimnazista szükségesnek tartotta a nagyobb tájékozottságot, ami előfeltétele egy tudatos állampolgárnak, illetve cselekedeteinek; Herczog Edit európai parlamenti képviselő népmesei párhuzamokkal illusztrálta európaiságunkat, Tamás Pál pedig a külföldre költöző honpolgárok motivációit helyezte újszerű dimenziókba, Salamon Eszter civil képviselőként pedig egy élő és most is aláírást gyűjtő polgári kezdeményezés eddigi magyarországi tapasztalatait foglalta össze.

Forrás: www.eucivil.hu

Publikálta Együtt Egymásért Európában, Egyesület

További cikkek a szerzőtől >>> Levél küldése a szerzőnek >>>