Meglepő gyorsasággal,
kevesebb mint két hónap alatt fogadták el az uniós tagállamok az Európai
Bizottság tavaly decemberben bemutatott ajánlását az ifjúsági garancia
rendszerének bevezetésére. A tagországok foglalkoztatáspolitikáért felelős
miniszterei rövid vitát követően fogadták el a tanácsi ajánlást, amely alapján
a tagországok törvényt alkothatnak az ifjúsági garanciáról. Erre azonban
jogszabályi kötelezettségük nincs, mivel a foglalkozt atáspolitika területén az
Európai Uniónak nincs teljeskörű jogszabály-alkotási hatásköre.
Az ifjúsági garancia célja,
hogy csökkentse az Európai Unióban kritikusan magas fiatalkori
munkanélküliséget. Uniós statisztikák szerint a 18-25 év közötti korcsoportban
23 százaléknál is magasabb a munkanélküliek aránya, ez mintegy 7,5 millió
európai fiatalt jelent.
A garancia szerint a
tagállamoknak vállalniuk kellene, hogy az érintett fiataloknak a tanulmányaik
befejezése után legfeljebb négy hónappal munkalehetőséget, gyakornoki helyet,
vagy valamilyen továbbtanulási lehetőséget biztosítanak. Sem a bizottsági
javaslat, sem az elfogadott ajánlás nem fejti ki teljes részletességgel, hogy
milyen jellegű munka, illetve tanulási lehetőség felelne meg a garanciarendszer
feltételeinek, de mint Andor László foglalkoztatáspolitikai EU-biztos a
közelmúltban utalt rá, a magyar értelmezés szerinti közmunka nem tartozna ebbe
a kategóriába.
Az Európai Bizottság és a
Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) számításai szerint 20-21 milliárd euróba
kerülne a garanciarendszer kiépítése az EU 27 tagországában. A munkahelyek és
az iskolai helyek megteremtésének költségeit a tagországoknak kellene állniuk,
az Európai Unió viszont egy hatmilliárd eurós keretű új pénzalappal kívánja
támogatni a kezdeményezés megvalósítását 2014-2020 között. (lásd később!)
Az Ifjúsági Garanciát tehát
tanácsi ajánlás formájában rögzítették a tagállamok, amelyről nem kötelező
törvényt alkotni, a végrehajtását viszont az Európai Szemeszter keretén belül
ellenőrizni fogja az Európai Bizottság.
José Manuel Barroso
bizottsági elnök és Andor László EU-biztos ettől függetlenül felkérték a
tagállamokat, hogy foglalják törvénybe az ajánlást.
A tanácsi vitán a
tagállamok egyhangúlag támogatták az ifjúsági munkanélküliség csökkentésére
irányuló törekvéseket, az ifjúsági garancia rendszerével kapcsolatban azonban
több tagállamnak is fenntartásai voltak.
Nagy-Britannia szerint
fenntartható eszközre és reális célkitűzésekre van szükség, a brit
foglalkoztatási miniszter szerint pedig ezeknek a feltételeknek nem felel meg a
bizottsági terv. Szerinte több tagállam sincs olyan helyzetben, hogy négy hónapon
belül garantálni tudjon bármit is a fiataloknak. A tárcavezető elmondta,
„nálunk nem lesz elég a négy hónap, a fiatalok 18 százalékának ugyanis nincs
munkája Nagy-Britanniában”. A brit kormány hosszabb türelmi időt szeretett
volna rögzíteni az ajánlásban, hangsúlyozva azt is, hogy ha valamely tagállam
ennél gyorsabban szeretne haladni, akkor ezt megtehesse.
Ugyanígy gondolkozik
Csehország is. A vitában a cseh foglalkoztatási miniszter hathónapos garanciát
szeretett volna kicsikarni, ezt azonban a tárcavezetők többsége nem támogatta. További
rugalmasságot kért Spanyolország is, ahol 50 százalék fölött van a 18-25 év közötti
korcsoportban a munkanélküliek aránya, a vitában felszólaló spanyol miniszter
nem tartotta elképzelhetetlennek a garancia alkalmazását, és üdvözölte a
kezdeményezést.
Ifjúsági alap
Spanyolország vélhetően a
legnagyobb kedvezményezettje lesz annak az ifjúsági munkanélküliség
csökkentését célzó pénzalapnak, amelyről február 7-8-i ülésükön állapodtak meg
az uniós tagállamok vezetői.
Az Európai Tanács elnöke a
következő többéves pénzügyi keretről szóló legutóbbi csúcstalálkozó előtt
jelentette be, hogy kezdeményezi egy hatmilliárd eurós alap felállítását, ezt
pedig az állam- és kormányfők jóvá is hagyták.
Forrás: www.bruxinfo.hu
|
