Fekete év volt a tavalyi a foglalkoztatáspolitikában.
Csökkenő reálbérek, növekvő munkanélküliség ráták, szétszak adó Európa.
"2012 nagyon rossz év volt Európa számára a
munkanélküliség és a romló szociális helyzet miatt" – összegzett Andor
László, az Európai Bizottság foglalkoztatáspolitikáért és szociális kérdésekért
felelős tagja a minap. A Bizottság jelentése megállapítja, hogy a szegénység és
a társadalmi kirekesztettség kockázata az egész Európai Unióban emelkedett
2012-ben. Mindez főként a fiatal felnőtteket, a munkanélküli nőket és a
gyermekeiket egyedül nevelő anyákat fenyegeti a leginkább.
2009 és 2011 között az Európai Unió tagállamainak
kétharmadában csökkent a háztartások által szabadon elkölthető jövedelem
reálértéke; a legnagyobb mértékben, 17 százalékkal, Görögországban.
Spanyolországban 8 százalékos, Cipruson 7, Írországban és Észtországban például
5-5 százalékos volt a visszaesés - ismerteti az Európai Bizottság. Magyarországon négy százalék fölötti volt a
csökkenés. Franciaországban, Németországban és Lengyelországban a munkaerőpiac
ellenállóbb szerkezetének és a jóléti rendszernek köszönhetően a háztartások
bevételei a válság alatt is növekedni tudtak.
A dokumentum arra is rámutat, hogy az eurózóna tagállamai
között jóval nagyobb a különbség a munkanélküliség szintjében, mint az övezeten
kívül. Az északi és déli eurózóna tagok között 2000-ben 3,5 százalékpontos volt
a különbség a munkanélküliségi rátában, ez 2007-re nullára csökkent, majd
2011-ben 7,5 százalékra nőtt - ismerteti a bizottság.
Három részre szakadt
Európa!
Ezt erősíti az Eurostat friss statisztikája. Ha egy
pillantást vetünk a rátákra, gyorsan láthatóvá válik, hogy Európa kis
egyszerűsítéssel legalább 3 részre szakadt.
Az első csoportot a német-osztrák-luxemburgi-holland négyes alkotja,
ahol rekord alacsonyak a mutatók, majd a Kelet-Európa, Skandinávia országok
jönnek, a végén a dél-európai (görög, spanyol, portugál) „válságországok” következnek a szintén bajban
levő írekkel kiegészítve. A trend sem
biztató: Egy éves távlatban 7 tagországban - főként a 3 balti országban javult
a helyzet, kettőben (Dánia, Magyarország)
stabil maradt, míg 18 tagállamban (!) romlott.
Görögországban 7, Cipruson 4,5, Spanyolországban 3,6, míg Portugáliában 2,2
százalékponttal növekedett a ráta.
Fiatalok munkanélküliség:
még súlyosabb probléma
A negatív tendenciákat erősíti a 25 év alattiak
munkanélküliségi rátája. Görögországban és Spanyolországban 56 százalékos (!)
az állástalanok aránya. Olyan fiatalokról van szó, akik befejezték
tanulmányaikat, készen állnak a munkára, de nem kapnak állást. E tekintetben Magyarországon sem kedvező a helyzet : itt legutóbb
29 százalékos rátát jelentett a KSH, a pályakezdő állástalanok száma pedig új
csúcsra, 60 ezer főre nőtt tavaly szeptemberben.
Németül tanul
Dél-Európa
Nem nehéz megjósolni ennek a következményét. Az egyes
országok a jövő szakembereit veszítik el, ugyanis a pályakezdők zöme
mindenképpen dolgozni akar. Egzisztenciát teremteni, szakmailag fejlődni,
családot alapítani, a tanulásba fektetett pénzt viszontlátni. Így ha otthon
nincs munka, irány külföld. Most úgy tűnik, elsősorban Németország a célterület.
A spanyolországi, az olasz, a görögországi, de még a frankfurti Goethe
Intézetek igazgatói arról számoltak be néhány hónapja, tele vannak nyelvi
kurzusaik. A termek pedig nem képzetlen, csodaváró álláskeresőkkel telnek meg.
Németül tanul a spanyol mérnök, az olasz közgazdász, a görög orvos, a portugál
informatikus vagy éppen a magyar CNC-esztergályos.
Munkanélküliségi ráta az EU-ban (százalék)
Ausztria 4,5
Luxemburg 5,1
Németország 5,4
Hollandia 5,6
Románia 6,7
Málta 6,9
Belgium 7,4
Csehország 7,4
Egyesült Kir. 7,8
Dánia 7,9
Finnország 7,9
Svédország 8,1
Észtország 9,5
Szlovénia 9,6
Franciaország 10,5
Lengyelország 10,6
Magyarország10,9
Olaszország 11,1
Bulgária 12,4
Litvánia 12,5
Ciprus 14,0
Lettország 14,1
Szlovákia 14,5
Írország 14,6
Portugália 16,3
Görögország 26,0
Spanyolország 26,6
Forrás: www.haszon.hu
|
