 Az uniós
tagállamok mindegyike elkötelezte magát amellett, hogy teljesíti az Európa 2020
stratégiában megfogalmazott célkitűzéseket. A megvalósítás érdekében az uniós
célok alapján nemzeti célokat határoztak meg, és növekedésösztönző szakpolitikákat
dolgoztak ki. A növekedést azonban csak akkor sikerülhet a kívánt mértékben
előmozdítani, ha az egyes országok egyéni erőfeszítéseiket célzottan és
összehangoltan hajtják végre.
Ezért az
Európai Bizottság létrehozta a gazdaságpolitikai koordináció évente ismétlődő
ciklusát, az európai szemesztert. Az Európai Bizottság minden évben részletesen
elemzi a gazdasági és strukturális reformokról szóló tagállami programokat, és
a következő 12–18 hónapra ajánlásokat fogalmaz meg az egyes tagországok
számára.
Az európai
szemeszter azzal indul, hogy a Bizottság elfogadja az éves növekedési
jelentést. Erre rendszerint az év vége felé kerül sor. Az éves növekedési
jelentésben a Bizottság meghatározza, hogy a következő évben mely célok
jelentenek prioritást az EU számára a növekedésösztönzés és a munkahelyteremtés
terén.
Az éves
növekedési jelentés alapján az EU kormány- és államfői márciusban uniós
szakpolitikai iránymutatást bocsátanak ki a tagállamok számára. Az Európai
Tanács tavaszi ülésén az állam- és kormányfők az éves növekedési jelentés
alapján áttekintik:
- az általános makrogazdasági
helyzetet,
- az öt uniós cél megvalósítása
terén elért előrehaladást,
- a kiemelt kezdeményezések
keretében elért eredményeket.
A Tanács
szakpolitikai iránymutatással szolgál a költségvetési és a makrogazdasági
strukturális reformok, valamint a gazdasági növekedést ösztönző területek
vonatkozásában, és tanácsokat fogalmaz meg a lehetséges kapcsolódási pontokkal
kapcsolatban.
A tagállamok
áprilisban benyújtják a rendezett államháztartás létrehozására irányuló
terveiket (stabilitási, illetve konvergenciaprogramok), és előterjesztik,
milyen reformok és intézkedések révén kívánnak előrehaladást elérni az
intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés felé a foglalkoztatás, a
kutatás, az innováció, az energiaügy és a társadalmi befogadás területén
(nemzeti reformprogramok).
A Bizottság
májusban/júniusban kiértékeli ezeket a programokat, és – ha szükséges –
országspecifikus ajánlásokat fogalmaz meg. Ezt követően a Tanács megvitatja, az
Európai Tanács pedig jóváhagyja az ajánlásokat. Így tehát a tagállamok már az
Uniótól kapott szakpolitikai tanácsok birtokában kezdhetik meg a következő évre
tervezett költségvetésük véglegesítését.
A Tanács
június végén vagy július elején hivatalosan is elfogadja az országspecifikus
ajánlásokat.
Ha a
tagországok a megadott időkereten belül nem tesznek lépéseket az ajánlásokban
foglaltak megvalósítása céljából, szakpolitikai figyelmeztetésben lehet őket
részesíteni. Túlzott makrogazdasági és költségvetési egyensúlyhiány esetén
ösztönözőket és szankciókat is életbe lehet léptetni annak érdekében, hogy a
tagállamok végrehajtsák a szükséges intézkedéseket.
A konkrét
szakpolitikai kérdések kapcsán megrendezett miniszteri találkozók
elengedhetetlenül fontosak a kölcsönös értékelés, a kiemelt uniós célok
megvalósítása terén tett előrehaladás nyomon követése, valamint az Európa 2020
stratégia kiemelt kezdeményezéseinek előmozdítása szempontjából.
A szükséges
szakpolitikai intézkedések végrehajtása érdekében, és abból a célból, hogy a
stratégia megvalósítása széles körű szerepvállaláson alapuljon, szorosan együtt
kell majd működni az Európai Parlamenttel és az uniós tanácsadó szervekkel (a
Régiók Bizottságával és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal). A
folyamatban a tagállami parlamentek, a szociális partnerek, a régiók és más
érdekelt felek részvételét is teljes mértékben biztosítani kell.
Forrás:
http://ec.europa.eu/
|
