Lengyelország a magyar
EU-elnökség után közvetlenül, 2011 második félévében töltötte be az Európai
Unió elnöki tisztét. A féléves időszakban megerősödött a lengyel társadalom
EU-elkötelezettsége és a lehetőséget a lengyel kultúra népszerűsítésére is
kihasználták. A lengyel EU-elnökségről Roman Kowalski budapesti lengyel
nagykövet számolt be hazai civil szervezetek képviselőinek.
Figyelemreméltó, hogy a
Budapesten dolgozó lengyel diplomaták többsége anyanyelvi szinten beszél
magyarul, így nem meglepő, hogy Roman Kowalski előadását tolmácsolás nélkül
hallgathatta a mintegy ötven fős hallgatóság a rendezvény helyszínéül szolgáló
budapesti Lengyel Intézetben.
A magyarokhoz hasonlóan
Lengyelország is először töltötte be az Európai Unió elnöki tisztét. A lengyel
EU-elnökség a féléves programjának kiemelt területeit, a többi elnökség
programjához hasonlóan, egyszavas hívószavakra is le lehet fordítani. Az
integráció, biztonság, nyitottság hármasból az első szó a gazdasági válságból
való kilábalásról, a gazdasági kapcsolatok további elmélyítéséről szól; a
biztonságba az élelmiszer-biztonság éppúgy beleértendő, mint az energia kérdése
vagy a közös határokon belüli biztonság fenntartása; a nyitottság pedig az
Európai Unió külső politikájával, a bővítés kérdésével és a keleti
partnerséggel foglalkozott.
A nemzeti gazdaságpolitikák
európai uniós szintű szorosabb összehangolását előirányzó ún. hatos csomag
(azért hatos, mert hat jogszabályról van szó) az egymást követő magyar-lengyel
EU-elnökségek egyik sikere, ugyanis a jogszabály-csomagot nagyrészt a magyarok
készítették elő, a véglegesítés és elfogadás viszont a lengyelek nevéhez
fűződik, mondta Kowalski.
Ugyanilyen közös sikernek
tekinthető a horvát EU-csatlakozási tárgyalások lezárása és a csatlakozási
szerződés aláírása 2011. december 9-én. Az EU-tagságról tartott sikeres horvát
népszavazás után (2012.
január 22-én a népszavazáson
részt vett horvát választópolgárok 66%-a támogatta az EU-tagságot) még hátra
van a bővítés tagállami megerősítése, ami után és a tervek szerint Horvátország
2013. július 1-én válhat az Európai Unió 28. tagjává.
A többi csatlakozni akaró
ország EU-tagságának még nincs pontos dátuma, de Kowalski szerint az európai
perspektíva legalább olyan fontos, mint maga a tagság. Jelenleg nyolc ország
van az EU bővítési listáján:
Izland, Macedónia,
Montenegró és Törökország tagjelölt, Albánia, Bosznia és Hercegovina, Koszovó,
Szerbia pedig potenciális tagjelölt státuszban.
Kiemelt szempontja a lengyel
EU-elnökség utáni időszaknak is, mutatott rá Kowalski, hogy az Európai Unió
további fejlődése egységes legyen, azaz el lehessen kerülni a kétsebességes
Európát a tagállamok néha ellentmondó érdekei ellenére. Lengyelország célja,
hogy a csatlakozáskor vállalt szerződési kötelmeinek megfelelően belépjen az
eurózónába, ehhez viszont elengedhetetlen feltétel, hogy az európai folyamatok
közelében legyenek.
Tanulságos fejleménye a
lengyel EU-elnökségnek, hogy a lengyel társadalmat megerősítette az Európai
Unió melletti elkötelezettségében.
A lengyelek nem vevők a más
nemzetek (németek, oroszok) és Európa elleni populizmusra. A csatlakozáskor
leginkább hangoztatott félelmek (pl.:
idegenek felvásárolják a
lengyel földet, stb.) nem igazolódtak be és a lengyel gazdák az Európai Uniót a
modernizáció egyik hajtóerejének tekintik. Ma a lengyel társadalom 83 (!)
százaléka támogatja az ország EU-tagságát, tájékoztatott Kowalski.
A félév során mintegy 450
hivatalos találkozót (informális csúcstalálkozót, miniszteri és szakértői
találkozókat) szerveztek Lengyelországban, azonban a magyar EU-elnökségtől
eltérően nem egy helyen (Magyarországon Gödöllő volt az események központja),
hanem összesen hat városban.
EU-elnökségület olyan vissza
nem térő (pontosabban 14 évente visszatérő) lehetőségnek látták a lengyelek,
amit mindenképpen fel akartak használni a lengyel kultúra népszerűsítésére.
Ebben az Európai Unió és a Keleti Partnerség több országa mellett bevonták a
Távol-Keletet is. Az egyik kulturális program kereteiben lengyel költők
verseivel népszerűsítették a lengyel kultúrát a pekingi és a tokiói metrón. Nem
a spórolás volt az elsődleges szempont, hanem a lehetőség mind teljesebb
kihasználása, fogalmazott Kowalski.
A lengyel EU-elnökség
honlapja:
http://pl2011.eu
Forrás:
http://www.eucivil.hu
|