Helyezze el és kínálja szolgáltatását Magyarország üzleti adatbázisában!
Lépjen be itt, ha Ön már regisztrált szerkesztő!
Elfelejtette jelszavát?
 
Mutassa meg honlapját a térképen!
Bácsfeketehegy

Család

Egészség

Ifjúság

Közösség

Nőkről

Pályázat

Partnerség

Szabadidő

Szentendre

Vajdaság


LENGYEL ELNÖKSÉG
Lengyelország a magyar EU-elnökség után közvetlenül, 2011 második félévében töltötte be az Európai Unió elnöki tisztét. A féléves időszakban megerősödött a lengyel társadalom EU-elkötelezettsége és a lehetőséget a lengyel kultúra népszerűsítésére is kihasználták. A lengyel EU-elnökségről Roman Kowalski budapesti lengyel nagykövet számolt be hazai civil szervezetek képviselőinek.

 

Figyelemreméltó, hogy a Budapesten dolgozó lengyel diplomaták többsége anyanyelvi szinten beszél magyarul, így nem meglepő, hogy Roman Kowalski előadását tolmácsolás nélkül hallgathatta a mintegy ötven fős hallgatóság a rendezvény helyszínéül szolgáló budapesti Lengyel Intézetben.

 

A magyarokhoz hasonlóan Lengyelország is először töltötte be az Európai Unió elnöki tisztét. A lengyel EU-elnökség a féléves programjának kiemelt területeit, a többi elnökség programjához hasonlóan, egyszavas hívószavakra is le lehet fordítani. Az integráció, biztonság, nyitottság hármasból az első szó a gazdasági válságból való kilábalásról, a gazdasági kapcsolatok további elmélyítéséről szól; a biztonságba az élelmiszer-biztonság éppúgy beleértendő, mint az energia kérdése vagy a közös határokon belüli biztonság fenntartása; a nyitottság pedig az Európai Unió külső politikájával, a bővítés kérdésével és a keleti partnerséggel foglalkozott.

 

A nemzeti gazdaságpolitikák európai uniós szintű szorosabb összehangolását előirányzó ún. hatos csomag (azért hatos, mert hat jogszabályról van szó) az egymást követő magyar-lengyel EU-elnökségek egyik sikere, ugyanis a jogszabály-csomagot nagyrészt a magyarok készítették elő, a véglegesítés és elfogadás viszont a lengyelek nevéhez fűződik, mondta Kowalski.

 

Ugyanilyen közös sikernek tekinthető a horvát EU-csatlakozási tárgyalások lezárása és a csatlakozási szerződés aláírása 2011. december 9-én. Az EU-tagságról tartott sikeres horvát népszavazás után (2012.

január 22-én a népszavazáson részt vett horvát választópolgárok 66%-a támogatta az EU-tagságot) még hátra van a bővítés tagállami megerősítése, ami után és a tervek szerint Horvátország 2013. július 1-én válhat az Európai Unió 28. tagjává.

 

A többi csatlakozni akaró ország EU-tagságának még nincs pontos dátuma, de Kowalski szerint az európai perspektíva legalább olyan fontos, mint maga a tagság. Jelenleg nyolc ország van az EU bővítési listáján:

Izland, Macedónia, Montenegró és Törökország tagjelölt, Albánia, Bosznia és Hercegovina, Koszovó, Szerbia pedig potenciális tagjelölt státuszban.

 

Kiemelt szempontja a lengyel EU-elnökség utáni időszaknak is, mutatott rá Kowalski, hogy az Európai Unió további fejlődése egységes legyen, azaz el lehessen kerülni a kétsebességes Európát a tagállamok néha ellentmondó érdekei ellenére. Lengyelország célja, hogy a csatlakozáskor vállalt szerződési kötelmeinek megfelelően belépjen az eurózónába, ehhez viszont elengedhetetlen feltétel, hogy az európai folyamatok közelében legyenek.

 

Tanulságos fejleménye a lengyel EU-elnökségnek, hogy a lengyel társadalmat megerősítette az Európai Unió melletti elkötelezettségében.

A lengyelek nem vevők a más nemzetek (németek, oroszok) és Európa elleni populizmusra. A csatlakozáskor leginkább hangoztatott félelmek (pl.:

idegenek felvásárolják a lengyel földet, stb.) nem igazolódtak be és a lengyel gazdák az Európai Uniót a modernizáció egyik hajtóerejének tekintik. Ma a lengyel társadalom 83 (!) százaléka támogatja az ország EU-tagságát, tájékoztatott Kowalski.

 

A félév során mintegy 450 hivatalos találkozót (informális csúcstalálkozót, miniszteri és szakértői találkozókat) szerveztek Lengyelországban, azonban a magyar EU-elnökségtől eltérően nem egy helyen (Magyarországon Gödöllő volt az események központja), hanem összesen hat városban.

 

EU-elnökségület olyan vissza nem térő (pontosabban 14 évente visszatérő) lehetőségnek látták a lengyelek, amit mindenképpen fel akartak használni a lengyel kultúra népszerűsítésére. Ebben az Európai Unió és a Keleti Partnerség több országa mellett bevonták a Távol-Keletet is. Az egyik kulturális program kereteiben lengyel költők verseivel népszerűsítették a lengyel kultúrát a pekingi és a tokiói metrón. Nem a spórolás volt az elsődleges szempont, hanem a lehetőség mind teljesebb kihasználása, fogalmazott Kowalski.

 

 

A lengyel EU-elnökség honlapja:

http://pl2011.eu

Forrás: http://www.eucivil.hu

Publikálta
Együtt Egymásért Európában, Egyesület