Miként lehetne csökkenteni a
távolságot az Európai Unió intézményei és az állampolgárok között? Hogyan
lehetne bevonni a döntéshozatali folyamatokba a civil társadalom képvis előit?
Többek között ezekre a jól ismert kérdésekre keresték a választ az Európai
Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) III. Csoportjának tagjai azon a
rendkívüli ülésen, melyet március 22-én tartottak Brüsszelben. Ezen ott volt az
Európa Ház képviselője is.
Az Európai Unió intézményei
és képviselői folyamatosan szembesülnek a fent említett kihívással és évek óta,
újabb és újabb erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy valamennyien úgy
érezzük: a döntések nem "ott a messzi távolban" születnek a fejünk
felett.
A helyzetben új fejezetet
nyitott a Lisszaboni Szerződés elfogadása és 2009-es hatálybalépése. Ez a
dokumentum vezette be az európai polgári kezdeményezés fogalmát, mely az
európai uniós politikák befolyásolásának új lehetséges módszere. A lényeget
röviden összefoglalva: ha legalább 1 millió - és a tagállamok legalább egy
negyedéből származó - állampolgár nyilatkozik, felkérheti az Európai
Bizottságot, hogy foglalkozzon az aláírásgyűjtéskor megnevezett, az EU
hatáskörébe tartozó kérdéskörrel. A Bizottságnak az aláírások hitelességét
követően három hónapja van arra, hogy megvizsgálja a kezdeményezést és döntsön
arról, milyen lépéseket tesz. A tagállamoknak egy év áll rendelkezésére a
technikai részletek kidolgozására (ki, hogyan és milyen feltételekkel gyűjthet
aláírást), így élesben először 2012 áprilisában élhetünk ezzel a jogunkkal.
Azt azonban valamennyi
szereplő elismeri, hogy a polgári kezdeményezés nem gyógyír minden gondunkra: a
cél az lenne, hogy a mindennapi döntéshozatali folyamatokban egyre jelentősebb
szerepet játszanak a civil társadalom képviselői.
A rendkívüli ülésen III.
Csoport új elnöke, az olasz Luca Jahier által bemutatott "Útiterv a
részvételi demokráciáért" című dokumentum egyrészt számot ad az eddig
elért eredményekről, de ami még fontosabb, javaslatokat fogalmaz meg az EGSZB
számára a következő lépésekről.
Az EGSZB III. Csoportjának
javaslata szerint azon kívül, hogy saját kezdeményezésű vélemény formájában
kiemelten szeretnének foglalkozni a civil párbeszéd kérdéseivel, az Európai
Bizottságnál is kezdeményezik egy un. Zöld Könyv kibocsátását a civil
párbeszédről. (A Zöld Könyv az Európai Bizottság által kiadott olyan vitaindító
dokumentum, melynek célja rámutatni egy adott terület legfontosabb kérdéseire
és a megoldandó feladatokra.) A dokumentum számít a tagállamokban felgyülemlett
tapasztalatokra is: egyrészt az EGSZB tagjain és a nemzeti szinten működő civil
szervezetek képviselőin keresztül, másrészt a tagállamokban működő Gazdasági és
Szociális Tanácsok bevonásával.
Magyar szempontból talán nem
érdektelen, ha egy pillanatra kitérünk arra, hogy európai szinten mit is jelent
a civil társadalom fogalma:
uniós szinten a civil
társadalom három jól körülhatárolható csoportra
osztható: a munkaadók, majd
a munkavállalók (szakszervezetek) szervezetei illetve az un. egyéb civil
szervezetek (az EGSZB három csoportja is így áll fel). Miután az egész európai
döntéshozatal az egyeztetésen, az együttműködésen és folyamatos tárgyaláson
alapul, világosan látszik, hogy míg az első két csoportnak viszonylag
egyértelmű adott kérdésekben az álláspontja (bizonyos kérdésekben hamar közös
álláspontra juthat egy kereskedelmi kamara Franciaországban, Litvániában vagy
Magyarországon). Ugyanez azonban nem mondható el a III. Csoport meglehetősen
heterogén összetételű tagjairól.
A dokumentumból egy valami
azonban világosan kiolvasható: az egész folyamat az együttműködésre, a
tárgyalásra, az érdekek és elképzelések folyamatos egyeztetésére épül. A
feladat tehát világos. Most már "csak"
össze kellene fognunk - az
európai szintű civil párbeszéd érdekében - és a megvalósításra
összpontosítanunk…
Az EGSZB "Mik a
részvételi demokrácia esélyei Európában?" című dokumentuma itt olvasható
(angol):
http://www.eesc.europa.eu/?i=portal.en.events-and-activities-participatory-democracy-prospects
Forrás: Európa Ház
|
