|
 A hazai iskolákban már 5–6 ezer a felszerelt, drága, interaktív digitális táblák száma, ám használatukat még tanulni kell.
Felszereltség tekintetében nem panaszkodhat a pécsi Simonyi Károly Szakközépiskola és Szakiskola: immáron két éve várja öt teremben interaktív tábla a tanulókat. A fejlesztésekre sokat pályázó intézmény rendelkezik nyolc mobil okostáblával is. Az interaktív eszköz ránézésre egy sima fehér tábla, néhányukra hagyományos táblafilccel is lehet írni. A legtöbbnél azonban ez nem javasolt, hiszen a felülete érzékelőként működik. Az érzékelés történhet többek között infrával vagy lézerrel, illetve egy speciális interaktív toll segítségével, ami hasonló a digitális tollhoz (Papíron profik – Figyelő 2009/32. szám). A hordozható átalakító rendszerek esetében a túlméretezett kiflire hasonlító szerkezetet tapadókoronggal, vagy mágnessel kell hagyományos fehér táblára (vagy fehér falra) rögzíteni. Beállítjuk, hogy mekkora területen szeretnénk dolgozni, majd az eszköz interaktívvá változtatja a kijelölt felületet. Mindkét változat esetében szükség van projektorra és számítógépre is.
A táblával egy olyan információs csatorna kerül be az osztályba, amelyen szöveg, hipertext (a weboldalakról ismert, további aloldalakra mutató linket tartalmazó szöveg), kép, mozgókép jelenhet meg egységes felületen, persze hanggal is kísérve. „Ezzel leváltható a több eszközt igénylő korábbi technológiai környezet: az írásvetítő, a diavetítő, a magnó és a televízió” – magyarázza Őri Róbert, az LSK Hungária Kft. (a Smart interaktív táblák hazai forgalmazója) ügyvezető igazgatója.
Az elmúlt három évben összesen 5–6 ezer táblát vásároltak hazai oktatási intézmények. Rab Árpád, az Információs Társadalom és Trendkutató Központ szakembere szerint sokan szeretik a digitális táblát. Ha egy pedagógus egyszer megcsinálja úgy a jegyzeteit, hogy azokban kihasználja az új eszköz nyújtotta előnyöket, akkor azokat később is újra fel tudja használni. Igaz, jelenleg kevés olyan magyar nyelvű tananyag van, amely alkalmas lenne ilyen célú alkalmazásra. Szerencsére azért a kínálat jó ütemben bővül.
WEBES ESZKÖZÖK. Berg Hajnalka, aki angolt tanít a fent említett pécsi iskolában, rendszeresen használja e táblát. Mint mondja, egy interaktív tanóra kezdetben több órányi előkészületet igényel. Utána már könnyebb a munka, de az átállás sok időt vesz el. A hordozható eszközöket a szünetekben kell össze- és szétszerelni, erre pedig nem mindenkinek van ideje és energiája. Néhány problémára azért megoldást nyújthat az angol nyelvű, Classroom20.com weboldal. Itt azok a pedagógusok, akik a tanítás során használják a Web 2.0-ás eszközöket – így az interaktív táblát is –, egyfajta közösséget alkotnak. A fórum segítségével a haladó szellemű tanárok könnyebben tudnak tananyag-fájlokat cserélni egymással.
Hasonló kezdeményezés már Magyarországon is létezik. Az LSK Kft. honlapján az úgynevezett tananyagpiacon nézelődhetnek az érdeklődő pedagógusok. Az Interaktív tábla módszertana elnevezésű oldal készítői igyekeznek felhasználói tanfolyamokról, pályázatokról, konferenciákról, táblafajtákról, a hozzájuk való szoftverekről, kiegészítőkről tájékoztatni a tanárokat és laikusokat egyaránt.
A honlap kiötlői könyvet is írtak, Az interaktív tábla címmel. „Az ismerkedésben, a tévhitek eloszlatásában, az alapfogalmak tisztázásában, és elsősorban a módszertani alapok elsajátításában szeretnének segíteni” – szögezi le Schlotter Judit informatikai szaktanácsadó és közoktatási szakértő, a kötet egyik szerzője. A Műszaki Kiadó pedig – ingyenes folyóirata, a Táblatanító kiadása mellett – szeptember végén ismét konferenciát és workshopot rendez, a témában immár negyedszer az idén. Eddig többször is „táblatípusoktól függetleníthető” ötleteket mutattak be, és egyre nagyobb hangsúlyt kapott a szavazó, illetve feleltető rendszerek szerepe is. Az egyetemi képzés keretein belül egyelőre csak kevés helyen, például az ELTE-n foglalkoznak a táblahasználattal.
Berg Hajnalka többször tapasztalta, hogy a gyerekek showműsorként fogják föl a kivetítést, s úgy tekintik, hogy ami az interaktív táblás órákon történik, azt nem kell megtanulni. „Érdekesnek tartják, és talán még élvezik is, de játéknak veszik.” Pont ezért fontos, hogy a pedagógus tudatosan készítse el a tananyagot, hogy az érdekfeszítő játék mellett az a tanulás eszköze is legyen. Ebben segíthet, ha a táblahasználat szerves része lesz a tanórának, és ezzel fokozatosan elmúlik az újdonság varázsa is. A jelenlegi tankönyvek többsége viszont még nem úgy készül, hogy interaktív táblával is használhatók legyenek. A tanárnő saját maga próbálja kitapasztalni, mit és hogyan tanítson.
A tankönyvkiadók igyekeznek pótolni a hiányosságokat, de Pécsett is csak az idén először tudtak kifejezetten a digitális táblákhoz fejlesztett szoftvereket vásárolni. Az asztalosképzés, vagy a műszaki szakképzés során, bútortervezés vagy a gépek működésének bemutatásakor remekül lehetne használni a táblákat, ha lennének megfelelő programok. Az iskolai térképeket és oktatótablókat forgalmazó Stiefel kínálatában megtalálható néhány szoftver, de ezeket a leírás szerint sima vászonra vetítve is lehet használni. Igaz, ott elvész az interaktivitás.
TANÁRI SEGÉDLETTEL. Az Interaktív Oktatási Portál vizsgálata szerint manapság harmadával-felével több magyar tanár él a számítástechnika és a világháló adta lehetőségekkel, mint négy évvel ezelőtt. Ebben ráadásul előbbre járnak a vidéki pedagógusok: a multimédiás bemutatók és prezentációk, valamint internethasználat tekintetében a főváros lemaradóban van.
A forgalmazás persze nem utolsósorban üzlet; néhol a pedagógusokat is érdekeltté tették az értékesítésben, akik bemutató óráikkal igyekeztek meggyőzni kollégáikat az eszköz hasznosságáról. Az Oktatási Hivatal egy friss felméréséből kiderül, hogy a megkérdezett intézményekben örülnek a tábláknak, sőt, többet is szeretnének. Erre is példa a pécsi szakközépiskola, ahol folyamatos fejlesztés ellenére sincs elég eszköz. A pedagógusoknak ezért már a tanévkezdés előtt jelezniük kell, ha használni akarják az interaktív termet. A nagy érdeklődés miatt még így sem biztos, hogy bejutnak. Az innovatív oktatóknak így maradnak a megszokott írásvetítők, a projektorok és a noteszgépek. Ezek nagy előnye, hogy jóval olcsóbbak, mint a több százezres, esetenként egymillió forintnál is drágább digitális táblák. Ez utóbbiak esetenként mégis felbukkannak olyan düledező iskolaépületekben is, ahol valószínűleg sokkal nagyobb szükség lenne egy alapos felújításra.
Tábla a mérlegen
ELŐNYÖK ● A tananyag előzetes elkészítésével rengeteg idő megtakarítható, ami a tanórán gyakorlásra, elmélyítésre ad lehetőséget ● Szemléletesebbé válik az oktatás, egyszerűbben lehet bonyolult dolgokat is elmagyarázni ● A gyerekek jobban figyelnek a látványosabb órán ● A pedagógus is motiválttá válik, hiszen a tanulók lelkesebbek ● Növeli az „információs írástudást”
HÁTRÁNYOK ● A pedagógusok többsége ma sem ért a táblák használatához ● A látvány eleinte eltereli a figyelmet a tartalomról ● A gyerekek jó része nem veszi komolyan az interaktív tanórákat ● Kevés a jól használható, előre elkészített tananyag● Sok iskolában nem futja a drága interaktív táblára, több pályázatra, és okosabb pénzfelhasználásra lenne szükség
Hasznos webhelyek
● interaktivtabla.lap.hu
● interaktivtabla.eoldal.hu
● lsk.hu
● taneszkoz.hu
● iskola.okostabla.hu
● classroom20.com
Forrás: Figyelő 35.szám.
|
