|
Női parkoló, akadálymentes járdán kopogó tűsarok, híres nőkről elnevezett közterek, több térfigyelő kamera, intenzívebb közvilágítás. Ezek kialakításával törekszik női lakosainak kényelmesebbé tenni az életet Szentendre. Bécs és Párizs után ezentúl Szentendre is nagyobb figyelmet fordít a gyengébbik nem igényeire.
A kontinensen elsőként Bécs, majd nem sokkal később Párizs utcáin is előtérbe kerültek a szebbik nem Magyarországon eddig feledésbe merült szempontjai. Eddig. Ugyanis a két nagyváros után immár Szentendre is „nőbarát városként” határozta meg önmagát.
Történt ugyanis, hogy Szentendre polgármestere, dr. Dietz Ferenc egy női magazint lapozgatott, amikor Európa nőkre szabott városairól olvasott egy érdekes cikket. Az ötlet annyira megtetszett neki, hogy nem sokkal később a képviselő-testület elé terjesztette javaslatát. A városvezetők – a polgármestert leszámítva – eleinte berzenkedtek a gondolattól, egészen addig, amíg be nem futottak a városban élő emberek által kitöltött kérdőívek.
A felmérésből kiderült: a lakosságnak nagyon tetszik az ötlet, támogatják, hogy az eddigi Szentendrét meghatározó szavak között („kultúra városa”, „okos”, „zöld”, „megújuló”, „együttműködő”) helyett kapjon a település „nőbarát” jelzőt is.
A város demográfiai mutatói vitathatatlanul indokolttá teszik a nőbarát kezdeményezést. A városban 25 ezer fő él, de 78 ezerre tehető a térségi lakosság aránya, ebből 6000 gyermek. Évente átlagosan 200 gyermek születik, sok fiatal, családos ember él a „sajátos, mediterrán hangulatú mikro-kulturális központban”, ahol egy nagyon tudatos városfejlesztési koncepcióba illesztik az új, de nagyon is népszerű elemet. A tervszerű és tematizált fejlesztések 2006-ban a bizalomerősítés jegyében teltek, 2007-et pedig a koncepciók évének nevezték el. 2008 a pályázatok, 2009 pedig a beruházások éve Szentendrén. Az újabb projekteket már női szemmel is figyelik a városvezetők.
A város polgármestere már áprilisban arról tájékoztatott, hogy „megkezdődtek Szentendre utcáin, közterein és intézményeiben az elsősorban hölgyeknek könnyebbséget jelentő kisebb-nagyobb átalakítások. Ennek folyományaként a belváros több pontján, illetve az iskolák és bevásárlóközpontok környékén szélesebb, könnyű ki- és beszállást biztosító, jól megvilágított és a forgalomtól védett „női” parkolóhelyeket alakítanak ki, s ahol lehet, a járdákat, lépcsőket is babakocsival „járhatóra” igazítják. Több térfigyelő kamerát helyeznek el a hölgyek által leggyakrabban látogatott intézményekhez, szolgáltató egységekhez vezető útvonalakon (a kritikus pontokat női javaslatra választja ki a testület). Több közintézményben lesznek játszó- és pelenkázó sarkok, és újfajta piktogramok kihelyezését is tervbe vették. A közlekedési lámpákon például a női kerékpár rajza is megjelenik majd” – olvasható a polgármester akkor kiadott közleményében.
Érdekes, hogy a folyamatosan bővülő program a polgármester szerint alig igényel többletköltséget, „ám általa kellemesebbé, élhetőbbé tehetik a szentendrei hölgyek számára közvetlen környezetüket, és gesztust gyakorolhatnak a gyengébb nem felé, ami mindenképp megtérül”. A fejlesztések, nőbarát változtatások átstrukturálták a város pénzügyi terveit: az esélyegyenlőség, az igazságos foglalkoztatás jegyében nőbaráttá alakították például a hivatalokat. Az intézmények nyitva tartásával összehangolták a tömegközlekedést.
A program kapcsán a legnagyobb port természetesen a „női parkolók létesítése” verte fel. Néhányan háborogva olvastak a nők parkolási technikájával kapcsolatos sztereotípiákat felerősítő fejlesztésről, de a polgármester mindenkit megnyugtatott: nem azért létesítenek nagyobb parkolókat, mert a nők nem tudnak parkolni, hanem azért, mert ők általában családdal, bevásárlásból cihelődnek, több cuccuk van, ebből következik, hogy több helyre van szükségük, mint a férfiaknak. Ezeket a parkolóhelyeket egyébként külön piktogrammal jelzik majd, de arra is törekszenek, hogy kevésbé forgalmas, jól megvilágított, akadálymentes járda közelében elhelyezkedő kocsihely jusson a hölgyeknek.
A megkülönböztetett figyelmet nőknek szóló rendezvények, szakmai napok (Születés hete, Városi Nőnap, Esélyegyenlőségi nap, Anyatej Világnap, Nagycsaládosok Napja) segítségével is próbálják erősíteni, hangsúlyozni, de szobrokat állítanak, utcákat és köztereket is elneveznek majd a női nem jeles képviselőiről. Azt még pontosan nem tudni, hogy Szentendre emblematikus tartozékának számító macskakövek és a magas sarkú cipő összeférhetetlenségét hogyan fogja feloldani. Mindenesetre a Kossuth Lajos és János utcák felújítása során már akadálymentesítették a járdákat, ahogy a Polgármesteri Hivatal akadálymentesítésével is végeztek. Itt nagyon népszerűek az ügyintézés idejére a kisebbeket lefoglaló játszósarkok, de a földszinten pelenkázókat is kialakítottak.
„És hogy ez miért jó? Mik a városfejlesztés előnyei?” – tette fel a kérdést a polgármester, aki rögtön meg is válaszolta azt. „A tudatos városfejlesztési stratégia elsődleges célja az életminőség javítása, valamint az, hogy biztonságosabb és kellemesebb város legyen Szentendre női szemmel.
A további tervek megvalósításába a vállalkozókat, cégeket is bevonnák, hasonlóan a kormányzati pályázati forrásokhoz. Az önkormányzat az eddigieknél jobban támogatná a részmunkaidőt, de további partnereket is keresnek a megvalósításhoz, a program folyamatosan bővül.
Forrás: Szabó Eszter Judit
http://www.ingatlanmagazin.com/9606/Milyen_a_nokre_szabott_varos_Szentendren_mar_tudjak
|
