|
Az "önbizalmában, társadalmi tudatában megrendült nagy tömeg" alatt a ranglétrán található még egy sikertelen réteg, amelyhez a szakmunkások és gyermekeik tartoznak.
Ők is keresnek maguknak egy olyan réteget, akiknél jobbak, ezt pedig a romákban találják meg - jegyezte meg.
Szabó Ildikó, a Debreceni Egyetem tanára rámutatott: a múlt politikai legitimációt szolgáló újraértelmezésére minden korszakban lehet példát találni. Így lett az 1956-os forradalom és szabadságharcból a Kádár-rendszerben ellenforradalom.
Ezzel együtt a jövőt is "rendre újra akarták építeni" az egyes politikai korszakokban.
Megemlítette, hogy mindig hatalmi célokat szolgált, hogy kiket számítottak a társadalomhoz tartozónak, és minden korszakban hangsúlyozták azt is, hogy kiket tartanak ellenségnek a társadalomban.
Etnikai csoportok (például zsidó, roma, szlovák, román emberek), uralkodó rétegek, tőkések, a nagyhatalmak, vagy éppen az előző kormány is felbukkantak ellenségként.
Örkény Antal, az ELTE szociológia tanára előadásában kifejezésre juttatta: a társadalom morális alapjait meghatározza a bizalom.
Hozzátette: az intézmények és egymás iránti bizalomhiányban szenved a magyar társadalom a rendszerváltás után, és 2002 óta az intézmények iránti bizalom folyamatosan csökken.
A magasabb státuszú emberek viszont nagyobb bizalmat táplálnak az állami intézményrendszer iránt.
A bevándorlók a befogadó társadalomba való beilleszkedésük során tapasztalataik alapján egyre csökkenő bizalommal fordulnak az adott ország intézményrendszere iránt. Az ott élő diaszpóra iránt érzett magas mértékű bizalom azonban pótolhatja ezt a bizalomvesztést - tette hozzá.(MTI)
| 
