|
Jó hír nem hír - állítják a médiamogulok és szakembereik. Elhinni súlyos hiba volna.
Régiónkban szép példák találhatók. Íme egy közülük.
"A harmonika játssza a főszerepet immáron tizenhét éve a Zalaapáti Harmonika Zenekar tagjainak életében. Ugyan e csodás hangszer nem a megélhetésüket szolgálja, a hobbijukat mégis a hivatásuknak tekintik. A csapat számos kulturális rendezvényen, köztük bor,- folklór fesztiválokon, vásárokon, szüreti felvonulásokon, valamint idősek napján kápráztatta már el a nagyérdeműt.
Műsorukkal bejárták hazánkat, valamint pódiumra léptek Ausztriában és Szlovákiában is. A manapság ismét nagy népszerűségnek örvendő hangszer mívelésének a községben réges-régre visszanyúló hagyományai vannak. Minden család népes zenei múlttal rendelkezett és szülőről a gyermekre öröklődött a muzsika szeretete. A közel két évtizedről a megyeszerte elismert zenészekkel, az együttes tagjaival, Németh Lajossal, dr. Csécs Csabával, Horváth Ferenccel, Vajda Józseffel és Németh Norberttel beszélgettünk.
- Mit kell tudnunk eme ezerhangú, ezerarcú hangszerről?
- Magyarországon tévesen tangóharmonikaként hivatkoznak rá, ennek feltehető oka, hogy a zeneszerszám elterjedésének korai időszakában, az ötvenes években a hazai művészek előszeretettel játszottak rajta tangót. Attól függetlenül, hogy billentyűs vagy gombos, a helyes megnevezése harmonika. Az akusztikus hangszert a hatvanas években a gitárok kiszorították, ám szerencsére napjainkban újra megtalálta a helyét a zenei világban.
- Mikor és ki kedveltette meg Önökkel a harmonikát?
- Mindannyian a zene ölelésében nőttünk fel. Zalaapáti híres muzsikus település, a faluban évtizedes hagyományai vannak a zeneszónak. A község szülöttjei között számos híres harmonikás volt. Mindannyian 10-12 éves korunkban ismerkedtünk meg eme csodás hangszerrel. Gyarmati Júlia, első zenetanárnőnk a személyiségével és a zeneszerszámok iránti szeretetével felébresztette bennünk az érdeklődést a harmonika iránt. Drága tanítónőnk vezette a színvonalas úttörőzenekart, amellyel akkoriban fesztiváloktól kezdve rádiófelvételekig mindenhol megfordultunk, sorra nyertük a díjakat és nem nagyon akadt ellenfelünk az országban. Az iskola zenei instrumentumán játszottunk, nyolcadik osztályból való kimaradásunkat követően kaptunk saját hangszert. Fontos megemlítenünk a szüleinktől örökölt tehetséget és nyitottságot a zeneszó irányába és a mindennapi támogatásukat.
- Mikor alapították a zenekart?
- 1992-ben hoztuk létre a Zalaapáti Harmonika Zenekart hat fővel, mára öten, ám annál stabilabban maradtunk. A közel másfél évtized alatt összeállítottunk egy zenei tárat, amelyet folyamatosan bővítünk. Minden héten egyszer próbálunk, sok fellépést nem tudunk elvállalni, mivel mindnyájan más zenekarban is tevékenykedünk. Akárhol mutatkoztunk be az esztendők során, mindenhol nagy sikert arattunk, amely valóban ennek az ezerhangú hangszernek köszönhető. Úgy, mint a hegedűnek, a harmonikának is lelke van, amellyel bármilyen érzést és hangulatot kifejezhetünk. Nagyon reméljük, hogy a faluban felcseperedő nemzedék továbbviszi zenei szokásainkat.
A zenekar repertoárjában népdalok, csárdások, sramli zene, valcer muzsika és nem utolsó sorban keringők és tangók hallhatók. A közösség minden előadását rendkívüli fegyelmezettséggel és pontossággal építi fel, virtuóz módon játsszák a gondosan felosztott zenei részeket. A briliáns előadásmódjuk énekléssel és gazdag kifejezőmóddal párosul. Hangszerüket semmi másra nem cserélnék, a hosszú évek során kialakult barátságok és a rokoni szálak erősítik a színvonalas és eredményes munkát. Zalaapáti híres kulturális életéről, számos hagyományőrző egyesület, köztük kamarakórus, néptánccsoport, valamint népdalkör található a településen, amelyekre méltán büszkék a lakók, ám a legbüszkébbek mégis a Harmonika Zenekarra lehetnek, amely több mint másfél évtizede becsesíti harmonikajátékával szülőfaluja hírnevét.
A Nyugat-Dunántúli Régió olvasói örömmel olvasnak Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye közösségeiről és jó híreiről. Zene és alkotás, zene és özösség elválaszthatatlan egymástól.
A zene belőlünk jön és zenészeink közöttünk teremnek. Íme egy kiváló interjú.
"A harmonika játssza a főszerepet immáron tizenhét éve a Zalaapáti Harmonika Zenekar tagjainak életében. Ugyan e csodás hangszer nem a megélhetésüket szolgálja, a hobbijukat mégis a hivatásuknak tekintik. A csapat számos kulturális rendezvényen, köztük bor,- folklór fesztiválokon, vásárokon, szüreti felvonulásokon, valamint idősek napján kápráztatta már el a nagyérdeműt.
Műsorukkal bejárták hazánkat, valamint pódiumra léptek Ausztriában és Szlovákiában is.
A manapság ismét nagy népszerűségnek örvendő hangszer mívelésének a községben réges-régre visszanyúló hagyományai vannak. Minden család népes zenei múlttal rendelkezett és szülőről a gyermekre öröklődött a muzsika szeretete.
A harmonika játssza a főszerepet immáron tizenhét éve a Zalaapáti Harmonika Zenekar tagjainak életében. Ugyan e csodás hangszer nem a megélhetésüket szolgálja, a hobbijukat mégis a hivatásuknak tekintik. A csapat számos kulturális rendezvényen, köztük bor,- folklór fesztiválokon, vásárokon, szüreti felvonulásokon, valamint idősek napján kápráztatta már el a nagyérdeműt.
Műsorukkal bejárták hazánkat, valamint pódiumra léptek Ausztriában és Szlovákiában is. A manapság ismét nagy népszerűségnek örvendő hangszer mívelésének a községben réges-régre visszanyúló hagyományai vannak. Minden család népes zenei múlttal rendelkezett és szülőről a gyermekre öröklődött a muzsika szeretete. A közel két évtizedről a megyeszerte elismert zenészekkel, az együttes tagjaival, Németh Lajossal, dr. Csécs Csabával, Horváth Ferenccel, Vajda Józseffel és Németh Norberttel beszélgettünk.
- Mit kell tudnunk eme ezerhangú, ezerarcú hangszerről?
- Magyarországon tévesen tangóharmonikaként hivatkoznak rá, ennek feltehető oka, hogy a zeneszerszám elterjedésének korai időszakában, az ötvenes években a hazai művészek előszeretettel játszottak rajta tangót. Attól függetlenül, hogy billentyűs vagy gombos, a helyes megnevezése harmonika. Az akusztikus hangszert a hatvanas években a gitárok kiszorították, ám szerencsére napjainkban újra megtalálta a helyét a zenei világban.
- Mikor és ki kedveltette meg Önökkel a harmonikát?
- Mindannyian a zene ölelésében nőttünk fel. Zalaapáti híres muzsikus település, a faluban évtizedes hagyományai vannak a zeneszónak. A község szülöttjei között számos híres harmonikás volt. Mindannyian 10-12 éves korunkban ismerkedtünk meg eme csodás hangszerrel. Gyarmati Júlia, első zenetanárnőnk a személyiségével és a zeneszerszámok iránti szeretetével felébresztette bennünk az érdeklődést a harmonika iránt. Drága tanítónőnk vezette a színvonalas úttörőzenekart, amellyel akkoriban fesztiváloktól kezdve rádiófelvételekig mindenhol megfordultunk, sorra nyertük a díjakat és nem nagyon akadt ellenfelünk az országban. Az iskola zenei instrumentumán játszottunk, nyolcadik osztályból való kimaradásunkat követően kaptunk saját hangszert. Fontos megemlítenünk a szüleinktől örökölt tehetséget és nyitottságot a zeneszó irányába és a mindennapi támogatásukat.
- Mikor alapították a zenekart?
- 1992-ben hoztuk létre a Zalaapáti Harmonika Zenekart hat fővel, mára öten, ám annál stabilabban maradtunk. A közel másfél évtized alatt összeállítottunk egy zenei tárat, amelyet folyamatosan bővítünk. Minden héten egyszer próbálunk, sok fellépést nem tudunk elvállalni, mivel mindnyájan más zenekarban is tevékenykedünk. Akárhol mutatkoztunk be az esztendők során, mindenhol nagy sikert arattunk, amely valóban ennek az ezerhangú hangszernek köszönhető. Úgy, mint a hegedűnek, a harmonikának is lelke van, amellyel bármilyen érzést és hangulatot kifejezhetünk. Nagyon reméljük, hogy a faluban felcseperedő nemzedék továbbviszi zenei szokásainkat.
A zenekar repertoárjában népdalok, csárdások, sramli zene, valcer muzsika és nem utolsó sorban keringők és tangók hallhatók. A közösség minden előadását rendkívüli fegyelmezettséggel és pontossággal építi fel, virtuóz módon játsszák a gondosan felosztott zenei részeket. A briliáns előadásmódjuk énekléssel és gazdag kifejezőmóddal párosul. Hangszerüket semmi másra nem cserélnék, a hosszú évek során kialakult barátságok és a rokoni szálak erősítik a színvonalas és eredményes munkát. Zalaapáti híres kulturális életéről, számos hagyományőrző egyesület, köztük kamarakórus, néptánccsoport, valamint népdalkör található a településen, amelyekre méltán büszkék a lakók, ám a legbüszkébbek mégis a Harmonika Zenekarra lehetnek, amely több mint másfél évtizede becsesíti harmonikajátékával szülőfaluja hírnevét.
A közel két évtizedről a megyeszerte elismert zenészekkel, az együttes tagjaival, Németh Lajossal, dr. Csécs Csabával, Horváth Ferenccel, Vajda Józseffel és Németh Norberttel beszélgettünk.
- Mit kell tudnunk eme ezerhangú, ezerarcú hangszerről?
- Magyarországon tévesen tangóharmonikaként hivatkoznak rá, ennek feltehető oka, hogy a zeneszerszám elterjedésének korai időszakában, az ötvenes években a hazai művészek előszeretettel játszottak rajta tangót. Attól függetlenül, hogy billentyűs vagy gombos, a helyes megnevezése harmonika. Az akusztikus hangszert a hatvanas években a gitárok kiszorították, ám szerencsére napjainkban újra megtalálta a helyét a zenei világban.
- Mikor és ki kedveltette meg Önökkel a harmonikát?
- Mindannyian a zene ölelésében nőttünk fel. Zalaapáti híres muzsikus település, a faluban évtizedes hagyományai vannak a zeneszónak. A község szülöttjei között számos híres harmonikás volt. Mindannyian 10-12 éves korunkban ismerkedtünk meg eme csodás hangszerrel. Gyarmati Júlia, első zenetanárnőnk a személyiségével és a zeneszerszámok iránti szeretetével felébresztette bennünk az érdeklődést a harmonika iránt. Drága tanítónőnk vezette a színvonalas úttörőzenekart, amellyel akkoriban fesztiváloktól kezdve rádiófelvételekig mindenhol megfordultunk, sorra nyertük a díjakat és nem nagyon akadt ellenfelünk az országban. Az iskola zenei instrumentumán játszottunk, nyolcadik osztályból való kimaradásunkat követően kaptunk saját hangszert. Fontos megemlítenünk a szüleinktől örökölt tehetséget és nyitottságot a zeneszó irányába és a mindennapi támogatásukat.
- Mikor alapították a zenekart?
- 1992-ben hoztuk létre a Zalaapáti Harmonika Zenekart hat fővel, mára öten, ám annál stabilabban maradtunk. A közel másfél évtized alatt összeállítottunk egy zenei tárat, amelyet folyamatosan bővítünk. Minden héten egyszer próbálunk, sok fellépést nem tudunk elvállalni, mivel mindnyájan más zenekarban is tevékenykedünk. Akárhol mutatkoztunk be az esztendők során, mindenhol nagy sikert arattunk, amely valóban ennek az ezerhangú hangszernek köszönhető.
Úgy, mint a hegedűnek, a harmonikának is lelke van, amellyel bármilyen érzést és hangulatot kifejezhetünk. Nagyon reméljük, hogy a faluban felcseperedő nemzedék továbbviszi zenei szokásainkat.
A zenekar repertoárjában népdalok, csárdások, sramli zene, valcer muzsika és nem utolsó sorban keringők és tangók hallhatók. A közösség minden előadását rendkívüli fegyelmezettséggel és pontossággal építi fel, virtuóz módon játsszák a gondosan felosztott zenei részeket.
A briliáns előadásmódjuk énekléssel és gazdag kifejezőmóddal párosul. Hangszerüket semmi másra nem cserélnék, a hosszú évek során kialakult barátságok és a rokoni szálak erősítik a színvonalas és eredményes munkát.
Zalaapáti híres kulturális életéről, számos hagyományőrző egyesület, köztük kamarakórus, néptánccsoport, valamint népdalkör található a településen, amelyekre méltán büszkék a lakók, ám a legbüszkébbek mégis a Harmonika Zenekarra lehetnek, amely több mint másfél évtizede becsesíti harmonikajátékával szülőfaluja hírnevét. "(Forrás:Zala.hu)
|
