Az Audi győri üzemegységében megkezdődött a bioetanollal is
üzemképes TFSI motorok sorozatgyártása. A németek nem garasoskodtak, hiszen
magyarországi gyárukban a műszaki átalakításokra kis híján 30 millió forintot
költöttek. Az új erőforrást az Audi A4 és A4 Avant modellekbe építik be.
Az üzenet egyértelmű: az Audinál úgy vélik, a bioetanolé a
jövő. Nem mindenki gondolja így, de ez most mellékes. Vagy mégsem? A lényeg,
hogy a cég közölte: „a váltható üzemanyag több technikai változtatást tett
szükségessé. Az E85-ös jelzésű bioetanol-benzin elegynek ugyanis erős a
korrodáló hatása. A bázismotort azonban már e tulajdonság figyelembevételével
alakították ki, így sem az üzemanyagrendszert, sem a tömítéseket nem kellett
átalakítani. A 2.0 TFSI bioetanolos motor hengerfuratainak kialakítását pedig –
a négyhengeres motorcsaládban elsőként – lézeres megmunkálással végzik.”
A németek érvként hozzák fel, hogy „a jármű szén-dioxid
kibocsátása alacsonyabb a hagyományos üzemanyagú használatnál. Emellett az
E85-ös üzemanyag árának adótartalma lényegesen alacsonyabb a hagyományos
üzemanyagokénál, így a jármű fenntartási költsége ezáltal is csökkenhet.”
Tény, hogy itt az ideje a cselekvésnek. A jelenlegi
számítások szerint ugyanis az olaj 50-200 éven belül eltűnhet a Föld színéről.
Emőd István egyetemi docens szerint azonban nehézkes az átállás, mert „a gyors
és látványos sikert gátolja, hogy e pillanatban az alternatív hajtóanyagok
egyike sem állítható elő olcsóbban, mint a hagyományos üzemanyag.”
Tévhit távlati megoldásnak képzelni az alternatív hajtóanyagokat
– vallja –, sokkal valószínűbb, hogy a tüzelőnyag-cella hoz majd gyógyírt az
autóipar és a közlekedés égető problémáira. Meglátjuk, megéljük – remélhetőleg.
S hogy mi a lényege ennek az eljárásnak? Nos, hidrogént és
oxigént juttatnak a cellába, s azt vízzé és árammá alakítják át. Igaz,
korántsem mindegy, hogyan állítják elő magát a hidrogént. Környezetbarát
megoldást ugyanis csak a vízerőművek, vagy a napenergia kínál. Ám ezek
kiépítése sokba kerül. Létezik egy másik eljárás is, amit a szakemberek figyelemre
méltónak tartanak, ez a szintetikus benzin.
Persze az etanolban is van „spiritusz”. Brazíliában már
harminc év óta tankolnak szeszt az autókba, ott az eladott gépkocsik harmada
akár háromnegyed részben etanollal működik. A világ az első, 1973-as olajválság
után fedezte fel újra e célból is az alkoholt. Korábban, még a második
világháború előtt kedvelt üzemanyag volt, ám a nagy mennyiségben és olcsón
kitermelhető fosszilis anyagok kiszorították. 2005-re azonban úgy „felpörgött”
az üzlet, hogy akkor már 41 milliárd liter etanolt állítottak elő a
nagyvilágban.
És most már az Audi is favorizálja a jelek szerint.
Az üzenet egyértelmű: az Audinál úgy vélik, a bioetanolé a
jövő. Nem mindenki gondolja így, de ez most mellékes. Vagy mégsem? A lényeg,
hogy a cég közölte: „a váltható üzemanyag több technikai változtatást tett
szükségessé. Az E85-ös jelzésű bioetanol-benzin elegynek ugyanis erős a
korrodáló hatása. A bázismotort azonban már e tulajdonság figyelembevételével
alakították ki, így sem az üzemanyagrendszert, sem a tömítéseket nem kellett
átalakítani. A 2.0 TFSI bioetanolos motor hengerfuratainak kialakítását pedig –
a négyhengeres motorcsaládban elsőként – lézeres megmunkálással végzik.” 