Csupán néhány példa, megvilágítandó, miről is lenne itt szó. A 100-as papír zsebkendőről már jó ideje tudjuk, hogy „nem százas”. Azzal is tisztában vagyunk, hogy manapság az „óriás” Túró Rudi akkora, mint anno a normál (amit ma árulnak normálnak, azt adják a kanáriknak, ha nem sértődnek meg). Az viszont új, hogy egy doboz cigaretta mindössze 19 szálat tartalmaz, s azt sem szoktuk meg, hogy a feles (nevével ellentétben) nem feles már, csak 4 cl-es. A tejfölös pohár sem nagyobb lett az évek során, hogy finomak legyünk. Hol vannak már azok a szép idők, amikor egy-egy adag kerek 2 dl-t jelentett? A dolog ma úgy áll, hogy a piacvezető gyártó 1,25 dl-es kiszereléssel sem átall a fogyasztók elé állni. (Azt meg már tényleg csak zárójelbe tartozik, hogy a poharakat záró papírvékony fóliát lehetetlen szakadás nélkül lehúzni.)

A példákat tudnánk még sorolni, de talán enynyi elég ahhoz, hogy ne legyen kérdés: valós jelenségről van szó. Dilemmát inkább az okozhat, vajon mit lehet azzal kezdeni, hogy egy: a termékek egyre nagyobb hányada lassan úgy néz ki, mintha 90 fokon mosták volna. Kettő: a gyártóknak sosem jut eszébe korrekt módon (megfelelő tájékoztatással) kísérni a kiszerelések módosítását. A miért kérdése egyszerűen kipipálható: a mennyiségcsökkentés a költséghatékonyság bevett formája. A hogyan megválaszolása ugyanakkor komoly gondokat okoz, mármint ha nem technikai, hanem jogi-etikai szempontból nézzük a problémát.
Bár – mint arra a bevezetőben utaltunk – nem speciális magyar jelenségről van szó, mi a fogyasztóvédelem legismertebb hazai képviselőjét, Dr. Kathi Attilát, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság társadalmi kapcsolatokért felelős főosztályának vezetőjét faggattuk.

– Azt gyanítjuk, hogy az „észrevétlen” csökkentések hátterében a gyártók költséghatékonysági törekvése áll. De mennyire etikus ez, ha a vevőket „elfelejtik” tájékoztatni arról, hogy egy-egy termék kisebb, kevesebb lett?
– Egy hatósági ellenőrzés a kereskedelmi gyakorlat jogszerűségét hivatott ellenőrizni, annak etikai vonatkozását – amennyiben nem éri el a jogsértés szintjét – a hatóság nem jogosult megítélni.

– Akkor úgy kérdezzük: vonatkozik-e szabály arra, hogy a fogyasztókat tájékoztatni kell, ha változatlan ár mellett mostantól kisebb mennyiséghez jutnak hozzá? Ha nem, mit tehetnek a fogyasztóvédők az efféle manipulációk kiküszöbölésére?
– Nincs olyan jogszabály, amely előírná a mennyiségcsökkentés miatti tájékoztatási kötelezettséget. Az előírások a nettó mennyiség feltüntetését szabják meg, és csupán azt lehet számon kérni, hogy ennek a mennyiségnek megfelel-e a tényleges tartalom.

– Ezek szerint olyan még nem volt a hazai fogyasztóvédelem történetében, hogy azért marasztaltak el egy gyártót, vagy kereskedőt, mert nem tájékoztatta a fogyasztókat a mennyiség csökkenéséről…
– Jogszabályi előírás híján, erre mindeddig nem volt példa.

– Mi állhat még a csökkenő mennyiségek hátterében? Olyat is hallottunk, hogy esetenként az uniós szabványokhoz való igazodás okozza a mennyiségi/kiszerelési csökkenést.
– A csomagolásoknál az uniós szabványhoz való igazodás nem okozhat kiszerelés-csökkentést. Éppen, hogy megszűnt egy olyan előírás, amely az előre csomagolt termékek kötelező kiszereléséről szólt. Korábban egyes kozmetikai termékek, élelmiszerek (üdítők, tejtermékek, olajok, só, cukor, rizs, kávé stb.) csak adott kiszerelésben kerülhettek forgalomba, idén áprilistól ez a korlát csupán néhány termék esetében maradt fent (borok, pezsgők stb.). Míg tehát korábban egy csomag kávé csak 125, 250, 500 grammos, illetve ennél nagyobb mennyiségben kerülhetett forgalomba, addig ma már lehetőség van akár 115 vagy 227 grammos kivitelre is. Ez kétségtelenül összefüggésben lehet a „megszokott” mennyiségtől eltérő kiszerelések piacra dobásában.

„Rövidített játszma”
A jelek szerint – a jogszabályi környezet Kathi Attila által vázolt alakulása miatt – arra kell számítanunk, hogy a gyártók és eladók a jövőben sem fogják az orrunkra kötni, ha csökkentik egy-egy árucikk mennyiségét. Ellenben a magunk részéről a következőt javasolnánk. Nem árt résen lenni, ha valamely polcon vagy terméken elnagyolt „VÁLTOZATLAN ÁR” felirat jelenik meg. Mert az igazi rövidítés kevésbé láthatóan történik…
N. A.