|
Hazaiból nem lesz hiány...
 „Egyed fiam, abban van a vitamin!” – hallottam kissrácként
idősebb családtagjaimtól, Tekin és Tökin, a két ékszerteknősön kívül jószerivel
mindenkitől. Én pedig, ha utálattal is, de pusztítottam a sárgarépát, a
spenótot, a karalábét, a paprikát, a paradicsomot, s ha úgy adódott, a mézédes
dinnyét, körtét, epret, barackot. Na jó, ez utóbbiakat azért nem kellett belém
tukmálni.
Bántam is én, melyik kofa asztaláról kerül cekkerünkbe a
primőr, amikor nagymamám szombatonként kézen fogott és kiballagtunk a
pesterzsébeti „kispiacra”. Más se érdekelt, minthogy sajtot, vagy tejfölt –
esetleg mindkettőt – rendeljek-e a bevásárlás végén „kötelező” lángosra…
Mostanra persze minden megváltozott. Az a legkevesebb, hogy
lassan tizenöt éve nem jártam a „kispiacon”, meg hogy a lángos ma már nem 20,
hanem 200 forintba kerül. Könnyen lehet ugyanis, hogy már nincs is hova
kiballagni, mert a „kispiac” úgy ahogy volt, kofástul-lángosostul átadta helyét
valamelyik hiper-szupermarket zöldség-gyümölcs standjának. Ahol télen-nyáron
vehetünk akár cseresznyét is, ahol a görög importszőlőt lecsípkedve is úgy
szólván aranyárban mérik, és ahol alkudozás helyett legfeljebb az eladótérben
felállított digitális mérleggel „egyezkedhetünk”.
Persze nem akarok igazságtalan lenni. Felgyorsult,
hagyománytemető életmódunkról nem a multik tehetnek, ők – tetszik vagy sem –
bizony nagyon is fennálló fogyasztói igényeket elégítenek ki. Ráadásul közel
sem olyan rosszul, mint hisszük – állítja Mártonffy Béla, a Magyar
Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója, akitől a hetekben
induló hazai zöldség-gyümölcs szezon apropóján kértünk némi „eligazítást”.
Először is, a szakember tisztázni kívánja: már maga a primőr
(friss zöldség-gyümölcs) kifejezés sem ugyanazt jelenti, mint egykor, hiszen a
behozatalnak köszönhetően az év 12 hónapjában meg lehet kapni mindent.
Április-május azonban egyfajta fordulópontot jelent a hazai piacokon, ekkor
váltja fel ugyanis a kifogyó importárut a fólia alatt termő itthoni portéka.
Amely a közhiedelemmel ellentétben igen jó minőségű, a magyar nyelvnek ízesebb,
vegyszermentes, ráadásul környezetbarát – világosít fel Mártonffy úr.
A szakember nem tenne színvonalbeli különbséget az
árusítóhelyek között. Szerinte minőségi árut lehet kapni az összes legális
magyar üzletben. A vásárcsarnokokban éppúgy, mint kiskereskedelmi láncokban
vagy a még megmaradt kisbolthálózat egységeiben.
Az árakról szólva emlékeztet, hogy szabad piaci termékről
van szó, így a termékek ellenértékét kizárólag a kereslet-kínálat törvényei
határozzák meg. Természetesen az éles versenynek köszönhető a „jóárasítást”
mindenki műveli, vigyázni csak akkor kell, ha egy feltűnően olcsó eladóhelyen
gyanúsan sok a másodosztályú, leértékelt termék.
Persze a válság a zöldség-gyümölcs piacon is sok mindent
öszszekuszálhat. A kereslet eddig enyhén esett vissza, de, hogy később mi lesz,
az attól függ, milyen szezon lesz az idei – mondja a terméktanács első embere.
A túlságosan bő termés alacsony, a túl szűk pedig magas árakat, csökkentő
keresletet eredményezhet, s egyik sem tenne jót az ágazat szereplőinek.
Mindazonáltal Mártonffy úr teljesen átlagos szezonra számít. A termelés időben
megkezdődött, a sok napsütés jó, de – mint mondja – ebben a műfajban sosem
lehet biztosra menni.
Pozitív, negatív, esetleg nullszaldóval jön ki a válságból a
hazai zöldség-gyümölcs szektor? – kértem utoljára egy kis jövendölésre a
szakembert. A kérdés azért érdekes, mert mondjuk a kereslet csökkenése nyilván
nem jön jól, de a mostanság egyre erősödő patrióta gazdaságfelfogás akár az
ágazat malmára is hajthatja a vizet. Nos, Mártonffy Béla szerint ez nagyon
összetett probléma. A válságnak jó és rossz hozományai egyaránt vannak. A magas
Ft/Euró árfolyam szerencsére az import csökkenését hozta, a kereslet
összeurópai apadása viszont rosszul érintette a hazai termelők számára
létfontosságú kivitelt. A szakember nem hiszi, hogy az ágazat pozitívan jöhet
ki a válságból, de arra azért számít, hogy a krízis végre rávilágítja a döntéshozókat: milyen
„gyümölcsöző” foglalkoztatási és gazdasági lehetőségek rejlenek a hazai
élelmiszer-, s benne a zöldség-gyümölcstermelő szektorban.
(nagy - Hírnök magazin)
|
