Kötelező, de nem mindig betartható

Ha vállalkozókat kérnének meg arra, hogy állítsák össze azoknak a dolgoknak a listáját, amelyek – szerintük – megkeserítik életüket, a jogszabályok mindenképpen dobogós helyezést érnének el. Azzal együtt, hogy erre akár nagyobb tételben is lehetne fogadni, joggal merül fel a kérdés, hogy valóban így van-e ez, és ha igen, akkor miért?
Magyarországon – sajnos – általánosan tapasztalható a jogkövető magatartás laza felfogása. Ez a hétköznapi élet apróbb szabályainak áthágásától kezdve, a közlekedési szabályok be nem tartásán keresztül, a legdurvább bűncselekmények elkövetéséig terjed. Tapasztalataim szerint az emberek egy része szinte ellenségként tekint a jogszabályokra, és természetesen a jogszabályok betartásának ellenőrzésére hivatott szervekre, szervezetekre is.
Nem vitatható az, hogy a jogszabályoknak – legyen az gazdasági, büntető, munkajogi vagy bármely egyéb szabályozás – előre jól megfogalmazottan pontosnak, egyértelműnek, betarthatónak kell (talán kellene) lenniük ahhoz, hogy maradéktalan törvényhozói elvárás lehessen azok betartása. Ugyanakkor a jogkövető magatartás szükségességének van egy másik olvasata is, hiszen a jogszabályok olyan normákat határoznak meg, amelyek mindenki számára kötelező érvénnyel kell, hogy bírjanak. E logika szerint azok, akik nem tartják be a szabályokat, a valóságban jogosulatlan előnyhöz jutnak a többiekkel szemben is. Ebben a pillanatban már nemcsak az állammal, a hatóságokkal, hanem a többi emberrel – gazdasági életben a versenytársakkal szemben – is inkorrekt magatartást és jogosulatlan előnyt eredményez a szabályok be nem tartása.
A gazdasági jogszabályoknak egyszerre több feladatuk is van: egyrészről pontos feltételrendszert kell, hogy garantáljanak a gazdaság szereplőinek működéséhez, másrészről mindenre részletesen kiterjedően követniük kell a gazdaság fejlődését, alakulását. A gazdasági jogi szabályozás rendkívüli nehézsége abból adódik, hogy – optimális esetben – már az általa szabályozandó esemény bekövetkezését megelőzően rendelkezésre kell, hogy álljon a kész jogszabály.
A gazdasági élet ismerői pontosan tudják, hogy a társasági szerződések elkészítését és módosítását kizárólag ügyvéd végezheti. Sajnos a legtöbb kis- és középvállalkozó kizárólag ezen alkalmakkor találkozik ügyvéddel. Sokkal könnyebb lehetne a helyzetük, ha a szerződések elkészítése során, és a jogszabályi értelmezésekben is kérnék az ügyvéd véleményét. Az ügyvédnek fizetendő munkadíj általában csak apró része annak az értéknek, ami az elkészítendő szerződésben szerepel. Hasonló a helyzet a könyvelőkkel is: a cég gazdasági ügyeinek rendszeres átbeszélése, a folyamatok előre történő tervezése nagyon sok kellemetlenségtől mentheti meg a vállalkozókat.
A cégek gyors növekedése – de ugyanígy a várt növekedés elmaradása is – indokolttá teheti vállalkozásfejlesztési tanácsadó igénybevételét. Segítségükkel pontosan tervezhetővé válik a cég szakmai tevékenységének és az ezt létrehozó szervezetnek az elengedhetetlen összhangja.

Publikálta null