Tudnak-e segíteni az önkormányzatok a HÉV komfortosításában?

A HÉV naponta közel 60 ezer utast szállít, ám feltehetőleg még ennél is többen utaznának a helyi érdekű vasúttal, ha a BKV korszerűsítené a szerelvényeket; ha jobban szem előtt tartanák a közönség igényeit; illetve, ha menetrendjét összehangolnák az egyéb tömegközlekedési vállalatok (MÁV, Volán) járataival. A Calipso 93,6 ez alkalommal arról kérdezte az agglomeráció polgármestereit, ki tudják-e venni részüket az érintett települések önkormányzatai a peronok esetleges komfortosabbá tételében, az állomások épületeinek felújításában, valamint P+R parkolók létesítésében.

Gödöllő, Dr. Gémesi György:
A BKV háza tájáról rendszeresen szivárognak ki érdekes hírek – most éppen arra az újonnan megjelent paraméter könyvre gondolok, amely alapján a járatokat ritkítani szeretnék. Persze a könyv kapcsán felmerült elvárásaikról köztünk nem született semmilyen olyan jellegű megállapodás, amely az utazóközönség érdekeit szem előtt tartva megoldást jelenthetne. Mindemellett ahogyan a (HÉV-et tulajdonló) Fővárosi Önkormányzat, úgy az érintett települések is birkóznak a jelenlegi gazdasági helyzettel. Harmadszor pedig nyilván tudvalévő, hogy a tulajdonos önkormányzat bevállalta a HÉV működtetési szolgáltatását is, nemcsak a fővárosi közlekedési eszközökét. Tehát amikor 1990-ben az önkormányzatok részére megtörtént a vagyonátadás, a főváros nem tiltakozott az ellen, hogy a BKV keretein belül a HÉV-eket, illetve ezen járatok működtetését is megkapja. Abban persze igaza van Budapestnek, hogy a helyközi közlekedés állami feladat, ám az említett szerv manapság rendre kivonul az ilyen jellegű finanszírozási kérdésekből. Az utasok komfortigényét illetően az önkormányzatok persze nyitottak a segítségnyújtást illetően, ám egyre inkább úgy tűnik, hogy minden magasabb rendű szerv az érintett települések vezetését kívánja „megfejni” a tekintetben, hogy saját kötelezettségét és feladatát ellássa. Az utasok igényeit szem előtt tartó együttműködésnek természetesen nem kívánunk ellenállni, éppen ezért én is szeretném megkérni a BKV-t, hogy például a gödöllői buszközlekedési kérdésben legyen segítségünkre a főváros, hiszen akkor az itteni lakosoknak jobb lesz.

Csömör, Bátovszki György:
Amennyiben a többi település vezetése, illetve a BKV a későbbiekben határozottan felkarolja a kezdeményezést, természetesen mi is partnerek leszünk a kérdésben, ám azt senki se várja, hogy önkormányzatként részt vegyünk a közlekedés működtetésében, hiszen ez egy más kérdés. Én úgy gondolom, hogy a színvonalas közlekedés működtetése a mindenkori tulajdonos feladata. A tömegközlekedés ugyan sosem tartozott a profitorientált vállalkozások közé, viszont, ha a kérdést illetően valóban elindul egyfajta összefogás, mi sem fogunk az együttműködés útjába állni.

Kerepes, Franka Tibor:
Véleményem szerint a BKV egy önálló vállalat, az érintett településeknek semmi köze hozzá. Kerepesnek mindemellett van kapcsolata a szervvel, amely egész jónak is nevezhető, bár erre azért rendre ráfizetünk, hiszen jelenleg egy P+R parkolót építünk, amelyet közösen pályáztunk meg. Ez több millióba kerül az önkormányzatnak, amelyet a BKV ugyan nem vállal át, a következő 10 évre szóló üzemeltetetésével azonban a települést bízza meg – ilyen együttműködést tehát elképzelhetőnek tartok. Légből kapott ötletnek tartom viszont, hogy a HÉV-sínek mellett fekvő települések feladata lenne a szerelvények csinosítása, esetleges karbantartása, illetve komfortosabbá tétele. Ugyanis ha a főváros, valamint a környező települések egy régióba tatoznak, akkor hogyan mernek egyáltalán ilyen kérdést feszegetni? Hiszen Budapest sokkal jobb módú, ám főleg közlekedési kérdésekben rendre megcsapolja a régió anyagi forrásait. Pedig – csak hogy ne menjek messzebb –, például a 4-es metró pajzsa még akkor sem menne sehová, ha a főpolgármester kézi hajtány útján maga venné kézbe a feladatot, anélkül, hogy az agglomeráció településeitől ne vonnák el azt a pénzt, ami egyébként őket illeti. A jelenlegi áremelkedések, illetve az önkormányzatok költségvetési megvonásai mellett tehát úgy gondolom, a BKV semmi hasonlót nem várhat el a településektől, kivéve persze, ha átadnák a HÉV-et. Akkor régiós polgármesterekként biztosan összedugnánk a fejünket, de addig másnak nem újítunk fel peront.

Kistarcsa, Tóth Szabolcs:
Véleményem szerint a probléma megoldása nem az önkormányzat feladata, ám ha valóban lenne együttműködési lehetőségünk a többi település vezetésével, akkor ezen lehetőséget mindenképpen ki kellene használnunk. Igaz, ebben a témában már megkerestek bennünket, ám akkor a képviselőtestület – talán egy rossz irányvonal miatt – nem kívánt foglalkozni a kérdéssel. Én emellett úgy érzem, a HÉV nyomvonalában komoly lehetőségek rejlenek, hiszen a megállók köré fejlett városközpont lenne építhető. Éppen ezért gondolom úgy, hogy különböző pályázatokkal, illetve magántőke bevonásával az önkormányzatoknak – egységesen megszervezve – igenis lenne mit tennie az ügy megoldását illetően.

Mogyoród, Babicz László:
Én nem tartom az önkormányzat feladatának a települések közötti tömegközlekedés kérdésének megoldását. Ezeket a BKV-nak, illetve az azt tulajdonló szervnek kellene ellátnia. A konkrét részletek, illetve feltételek szemügyre vétele után azonban természetesen még akár kiegyensúlyozott együttműködési lehetőségeken is lehetne gondolkodni.