|
„A gazdaság mindennek az alapja”
Egy százalék munkanélküliség, magas fizetések
Országszerte is egyre nehezebb manapság olyan települést
találni, amely egyfelől fejlődésről tud beszámolni, mindamellett nem csak
beszedi az adót, de megbecsüli azok befizetőit, sőt, be is számolnak a nagyobb
adófizetőknek, mire fordították a tőlük befolyt pénzeket.
Budaörs az elmúlt években kiemelkedő fejlődés helyszíne
volt, hiszen az autópálya mellett egymás után nyíltak a nagyáruházak, illetve
benépesült az ipari park. Adott volt a hely és a lehetőség, de valószínűleg
hiába, ha az önkormányzat nem törődik a vállalkozókkal.
Az elmúlt időszakban többször foglalkoztunk az önkormányzati
kötvénykibocsátással – amely nem más, mint egy kölcsön, csak másképp nevezik.
Az ország legtöbb települése komoly anyagi gondokkal küzd, s ezzel a kölcsönnel
rövid távú, de látványos megoldás születhet, amelynek hátrányait többségében
4-5 év múlva – az utódok – fogják észrevenni. Remélem, tévedek, de véleményem
szerint több település fog csődbe menni ezáltal országszerte.
Egyre nagyobb a pénzhiány, s mind kevesebb település tud
beszámolni arról, hogy fejlesztésre is költhet. Budaörs viszont ezen kevesek
közé tartozik. Alacsony a munkanélküliek száma, magasak a fizetések, idén is
közel 200 millió forintnyi összeget fordítanak arra, hogy a megszokott módon
közlekedjenek a járatok, illetve a Budaörs-busz, s tovább folytatódnak a
tárgyalások a BKV-val az év eleji irreális áremelések ellentételezése vagy
visszavonása érdekében. Felvetődött az a lehetőség is, hogy az emelt árú
bérletek érvényességi körét bővítse ki a BKV, s olyan bérleteket vezessenek be,
amelyek ára megegyezik a fővárosival, s a teljes agglomerációs területen
érvényesek legyenek. Ehhez a jövőben is anyagi támogatást nyújtana az
önkormányzat, vagyis összességében, finanszírozza a helyiek közlekedési
kiadásait is.
A hagyományos Nagyadózók Bálját idén is megrendezték
Budaörsön, amelynek kapcsán Wittinghof Tamás, a település polgármestere beszélt
a Calipso 93,6-nak.
– Budaörs bevételének jelentős hányadát az iparűzési adó
teszi ki – az elmúlt években mintegy 20%-os bevételi növekedés tapasztalható. A
városban székelő – immáron több mint – 20 legnagyobb céget idén 11. alkalommal
látták vendégül egy részükre szervezett fogadáson. Budaörs vezetése ilyenkor
aprólékosan beszámol arról, mire is költötte a tőlük befolyt pénzt, illetve ismerteti
az adott évre várható befektetési terveket.
– 18 éve a település fogcsikorgatva készítette első önálló
költségvetését – abban az időben még a működtetési költségek feltételeit is
elég nehezen sikerült megteremteni. A város idővel sokkalta kedvezőbb adózási
körülményeket teremtetett, mint az a környező településeken, illetve a
fővárosban tapasztalható. A kezdeti viták után meglehetősen gyorsan indultak
virágzásnak az autópálya melletti területek, az ipari parkba betelepültek –
bizonyos idő elteltével pedig már presztízskérdésnek számított Budaörsön
vállalkozni. A település meglepő módon továbbra is rendelkezik megvásárolható
ingatlannal, ám azt, hogy ezek kihez tartozhatnak majd a jövőben, a piaci
helyzet határozza meg – az önkormányzat ebben a kérdésben nem dönt, csupán a
beruházás lehetőségeit teremti meg. A település idei (nagyrészt az iparűzési
adókra épülő) költségvetése16 milliárd forintra rúg, amelyből mintegy
ötmilliárd forintot képes fejlesztésre fordítani: a tervek szerint városi
sportcsarnok, uszoda, valamint egy új, 24 termes iskola, illetve utak, járdák,
parkok és játszóterek épülnek majd a nagyadózóktól befolyt pénzből.
Nem mellékes eredmény, hogy Budaörsön 1% alá tehető a
munkanélküliek száma, illetve az országban talán itt a legmagasabbak a
jövedelmek – nem véletlenül vallja Wittinghof Tamás: a gazdaság mindennek az
alapja. Hírnök magazin
|
