Lomtalanítás, menetrend, virágosítás...

Apátsági Pincenapok

Elindult valami Mogyoródon a turizmus érdekében, hiszen a tavalyi sikeres Apátsági Pincenapok idén is megrendezésre kerülnek, sőt már a harmadik előkészületei is folynak, amely várhatóan még jelentősebb lesz, mivel az Egyházi és Világi Borok Versenyével is kiegészül. Babicz Balázs kezdeményezése nagyon sikeres volt, amely egy kicsit lendített a turizmusunk „ügyén”. Lendített és csak kicsit, hiszen még nem látni igazán azt a lelkesedést, amelynek öveznie kellene azok által, akik érdekeltek bármilyen formában a turizmusban. Babicz Balázs jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy ismét látványos legyen a rendezvény, ami a jelek szerint sikerülni is fog, így június 28-29-én ismét megnyílnak a pincék Mogyoródon, s látványos programok kíséretében kóstolgathatunk. Áprilisban volt már egyeztetés, ahol sokan részt vettünk, de sokkal többen vagyunk itt, akiknek fontos, hogy sikeres legyen az esemény, sőt, még többen vannak, akiknek érdeke is, hogy fellendüljön turizmusunk.

Ránéztem a tavalyi, Mogyoród címerével ellátott pohárra és eszembe jutott egy néhány hónappal korábbi testületi ülés, amelyen a kulturális bizottság tagjai kulcstartók és egyéb marhaságok mogyoródiasításán törték a fejüket, amit a polgármester adhat a vendégeknek. Fel sem merült, hogy ilyenkor lehetne inkább egy címeres poharat adni – amely igazán szépre sikeredett –, amit a kiemelkedőbb vendégeknek egy üveg helyi borral lehetne megtoldani.

Mi újság Mogyoródon? Nem nagyon tudom már, mert csak itt élek, s annak ellenére, hogy az egyik helyi médiát is én szerkesztem, egyre inkább nincs fogalmam arról, mi történik. Babicz László polgármestersége végképp elzárt minden csatornát a lakosság és a hivatal között. Korábban már többször foglalkoztunk ezzel, de ismét néhány felháborító titkosítás történt. Először is a menetrendváltozást a Volántól kell megtudnom – pedig a hivatalt is tájékoztatták –, másfelől a lomtalanításról sem lehetett tudni. Ez két fontos apróság(!) a sok közül. Mit is akarok én, amikor a képviselőktől is úgy várnak döntést, hogy nem adják át az anyagot, amiről szavazni kellene (pl. iskolai házirend). Visszatérve a lomtalanításra, lapzártánkkor égtek a vonalak, hogy úgy hallották, lesz valamikor… Minthogy erről sem kaptunk információt, az ismételten drága pénzért készített honlapon keresgéltünk – többen is –, sokáig hiába, mígnem véletlenül, rábukkantam a közlemények oldal legalján, gondosan eldugva. Logikus. Senki nem tud róla, így nem kell annyit elszállítani.

A környező települések lakosai megmozdultak a föld napján és rendbe tették környezetüket. Régen nálunk is hagyomány volt ez, de valahogy elmúlt. Az viszont kiemelkedő, hogy mégis voltak, akik szántak időt, sőt pénzt is egy-egy területen, hogy rendbe tegyék környezetüket. Április közepén például több konténert rendelt valaki a Berektetőre, mert nem bírta elviselni a sok szemetet.

Öröm látni, hogy a faluban is egyre több helyen van virág. Igaz, itt is van egy kis keserű szájíz. Most kézbe vette az önkormányzat, s mint megtudhattuk, „mindenki elégedett volt”. Talán én járok állandóan rossz helyen, de nekem az elégedetlenekkel sikerült megint összefutni. Itt sem az a gond, hogy az önkormányzat koordinálta, sőt, már régen kellett volna, de nem ártott volna továbbra is számítani a lelkes lakosokra. Engem elsősorban a politikai megfontoltság taszít. Az a nézet, hogy mindegy milyen, csak elmondhassam, hogy én csináltam. Nem tudom mikor jutunk el egy olyan gondolkodásig, hogy a jót együtt még jobban lehet…

Ifj. Meggyesi Gyula  Mogyoródi Hírnök

Publikálta null