|
Csodaszer, vagy lassan ölő méreg?
2007-ben minden korábbi mértéket meghaladóan megnőtt az önkormányzatok kötvénykibocsátása. A 2005-től egyre gyorsuló folyamat lényege az, hogy az önkormányzatok forráshiányos gazdálkodásukat ezzel a pénzszerzési módszerrel próbálják meg stabilizálni, jobb esetben dinamizálni.
A legnagyobb önkormányzati kötvénykibocsátás Szolnokon történt, itt 8,7 milliárd forintnyi értékpapírt értékesített a város. A visszafizetés 23 év múlva esedékes, a visszafizetendő – kamatokkal növelt összeg – 13 milliárd forint. Debrecen 2001-ben 2,5 milliárd forint értékű kötvényprogramot indított, célja egy infrastrukturális fejlesztési program finanszírozása volt. Kötvény kibocsátási kérdések foglalkoztatják – a teljesség igénye nélkül – Esztergomot, Harkányt, Baját, Veresegyházat, Kerepest, Mogyoródot, a Fejér Megyei Önkormányzatot és a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzatot is.
A kötvénykibocsátás előnyei és hátrányai körül teljes az egyet nem értés, ahol jobboldali önkormányzat veszi fel, ott a baloldal ellenzi, ahol baloldali önkormányzat veszi fel, ott a jobboldal ellenzi azt.
A kötvénykibocsátás szükségességét hirdetők leggyakoribb érvei: az állam által megvont források pótlása, az uniós támogatások lehívásához szükséges önrész biztosítása, valamint a korábban felvett hitelek átstrukturálásnak lehetősége.
A kormány és az Állami Számvevőszék az önkormányzati kötvénykibocsátás egyre növekvő mértéke miatt félti a konvergencia-programot, ezért a hitelfelvétel és a kötvénykibocsátásának korlátozását és igen erőteljes jogi szabályozását szorgalmazza. Ennek oka az, hogy a konvergencia-program a megszorító intézkedésekkel a lakossági fogyasztásokat mérsékli, és igyekszik visszafogni az önkormányzatok büdzséjét, ugyanakkor a kötvénykibocsátással ki lehet siklani az állami szigor alól. Az ÁSZ különösen veszélyesnek tartja a kötvénykibocsátásból származó önkormányzati eladósodás meredek emelkedését: míg 2005-ben 5 milliárd forintért bocsátottak ki kötvényt az önkormányzatok, addig 2006-ban már 22 milliárd forintért, 2007-ben a kibocsátások összértéke meghaladta az 50 milliárd forintot.
Mit jelent az önkormányzati kötvénykibocsátás?
Az önkormányzatok számára jelenleg két lehetőség biztosított külső forrás bevonására: a hitelfelvétel és a kötvénykibocsátás.
A hatályos szabályozás szerint a kötvénykibocsátás kedvezőbb feltételekkel lehetséges, mint a hitelfelvétel:
– A hitel felvétele célhoz kötött, a kötvénykibocsátásból származó összeg esetében nincs felhasználási kötöttség;
– A hitelfelvételhez kell önerő, a kötvénykibocsátáshoz nem kell önerő;
– A kötvény törlesztési feltételei rugalmasabbak;
– Kötvény kibocsátásakor nem szükséges jelzálogfedezetet biztosítani;
– A kötvénykibocsátás nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá, ezért a kibocsátás átfutási ideje lényegesen rövidebb;
– Kötvény esetében a kibocsátás költségei kedvezőbbek;
– A hitelfelvétel maximálva van az önkormányzati törvényben;
– A kötvénykibocsátásból származó és még fel nem használt összeg szabadon leköthető betétben, így a költségek csökkenthetők a kamatbevétellel.
A kötvény olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amellyel a kibocsátó arra kötelezi magát, hogy a pénzt, illetve annak előre meghatározott kamatát a megjelölt időben a hitelezőnek megfizeti. Az önkormányzati kötvénykibocsátás jelenleg – a szabad piaci jegyzés hiánya miatt – zártkörűen valósulhat meg. Ez azt jelenti, hogy a kötvénykibocsátást elnyerő pénzintézet és annak szakosított intézményei jegyzik le az önkormányzat kötvényeit.
Az Önkormányzati törvény 10. §-a kimondja, hogy a kötvénykibocsátásról kizárólag az önkormányzat képviselő-testülete jogosult dönteni.
Véleményem szerint a kötvények 20 év körüli futamideje – amely négy polgármesteri választási ciklust ölel át – olyan hosszú távú kötöttségek elé állítja az önkormányzatokat, amelyeket kizárólag csak a legracionálisabb tervekkel és legoptimálisabb gazdálkodással szabad vállalni.
Amennyiben a kötvénykibocsátásból származó összegeket az önkormányzat korábbi, saját gazdálkodási hibáinak korrigálására használja, vagy az összegeket nem megfelelően fekteti be – azaz olyan beruházásokat, fejlesztéseket valósít meg belőle, amelyek nem garantálnak pontosan tervezhető bevételeket a település számára –, a kötvénykibocsátás nem más, mint az adósságok jövőbe való halmozott eltolása, azaz a település és az ott élő emberek jövőjével való visszaélés, egyfajta önkormányzati szerencsejáték.
Dr. Gallyas Igor - Gazdasági tanácsadó
ProfitConsult Kft
Hírnök Magazin
|
