Helyezze el és kínálja szolgáltatását Magyarország üzleti adatbázisában!
Lépjen be itt, ha Ön már regisztrált szerkesztő!
Elfelejtette jelszavát?
 
Mutassa meg honlapját a térképen!
adó, adótörvények

egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség

európai szociális párbeszéd

foglalkoztatás-politika

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Magyarországi Régió

munkabiztonság

szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem

szolidaritás


Ízelítő a régiós munkából.

 JEGYZŐKÖNYV

a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Tanács
ügyvivőinek egyeztetéséről a soron következő MT ülésre


Helye:  Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Székesfehérvár, Sörház tér 1.
I. emeleti tárgyalója

Ideje: 2007. május 18. 915

1. Napirend: Takács János tagtárs javaslatának megvitatása a júniusi ülésre

2. Napirend: A Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Tanács költségvetés tervezetének
         előkészítése

3. Egyebek


1. Napirend

Takács János tagtárs javaslatának megvitatása a júniusi MT ülésre

Hurtony Miklós felvezetésképp elmondta, hogy maximálisan egyet lehet érteni azzal a gondolattal, hogy az adó terhek szűküljenek, de nem szeretné, hogy olyan dolgot csináljanak, ami a tanács jogkörén túlterjeszkedik. Ezért kérte, hogy beszéljék ezt a javaslatot meg, mielőtt tárgyalásra kerül.

Takács János reagálásában elmondta, hogy nem vezérelte olyan szándék, hogy a tanács adott keretein túl terjeszkedjen. Egyszerűen a tanács munkája és az ügyrendben leírtak alapján fogalmazódott meg az a gondolata, hogy hogyan tudnánk jobban dolgozni. Arra gondolt, hogy miért is kerülnek az emberek ilyen nehéz helyzetbe, hogy adott esetben munkanélkülivé, esetlegesen hajléktalanná válnak. Egyszerűen fogalmazva a gazdaságban több az elvonás, mint az adott vállalkozás által megtermelt érték. Ha a cég az adóterhek miatt csődbe megy és az emberek, akik ott dolgoztak „utcára” kerülnek, munkanélkülivé válnak.
Preventív okokból át kell tekintenünk azokat a területeket, amik oda vezetnek, hogy az emberek elveszítik munkájukat.  Át kell tekinteni ezeket a területeket. Az első rögtön a vállalkozások alakulásánál található.
Szakhatósági intézkedések idejének rövidítése a vállalkozások indításánál. Minden szakhatóság 30 napos várakozási időt szab. Ezeket mindenképpen javasolt csökkenteni. Ugyanis, ha rövidebb idő elegendő egy vállalkozás beindításához, akkor rövidebb idő alatt tud egy vállalkozás embereket foglalkoztatni és fizetni azok közterheit.
Elég komoly mostanában tapasztalható úgynevezett „büntetőhadjáratok folynak” nem kifejezetten szem előtt tartva a vállalkozói érdekeket, amik egyébként jogosak lehetnek, kis vétségért is igen nagy büntetéseket szabnak ki. Nem használják először a figyelmeztetés jogintézményének eszközét.
A cél az, hogy valami fajta kiszámítható gazdasági környezetet hozzunk létre.
Legyen ez a gazdasági környezet olyan, hogy a vállalkozó bemegy a hivatalba, akkor a hivatalnokok úgy viselkedjenek – egy szemléletváltáson menjenek keresztül - érezzék, hogy a vállalkozások által befizetett közterhekből jön vissza az ő fizetésük. Olyan együttműködést próbáljunk meg kialakítani a hivatal és a vállalkozói szektor képviselői, ami előre mutat.
A központi és a helyi adók kérdése is fontos. A korábban megfogalmazott elvonások olyan magasak, hogy a helyi adókat végképp nem tudják kitermelni a vállalkozások.
A kisvállalkozások rövid időn belül tönkremennek. Akik nem kapnak megfelelő állami megrendelést stb.
Mindenképpen jó volt az elnök úr felvezetése, hogy ez közös gondolkodást igényel. Ami ma Magyarországon zajlik - a Kormánytól függetlenül - az elvonásokat mindig magasabbra teszi, mint a bevételi lehetőségeket, így azt nem lehet kifizetni.

Végezetül elmondta, hogy megpróbálta összefoglalni, hogy miben kellene lépnünk és , hogy gondolatébresztőnek szánta az általa elmondottakat.

Hurtony Miklós megkérdezte, hogy olyan megfogalmazott pár sora van-e, amit a Tanáccsal jóvá lehetne hagyatni.

Takács János válaszában elmondta, hogy jelenleg még nincs, mert véleménye szerint itt kellene ezt megfogalmazni az ülésen.
Ma Magyarországon olyan „adódzsungel” van, hogy nem lehet tudni, hogy mit miért kell fizetni. A vállalkozáshoz kapcsolt munkaerő gondjait is oda sorolja, mert az ő elvonásaik ugyanilyenek.
Nem akart adótörvényt módosítani. Ajánlást szeretne a munkaügyi tanács részéről összehozni, egyfajta konszenzust kialakítani, hogy ne lehessen többet elvonni a tiszta nyereségből.

Dr. Szabadkai Attila: az eredeti gondolathoz kellene visszatérni. Az eredeti javaslat kapcsán fogalmaztuk meg, hogy akár közös előterjesztés is lehet. Ez a foglalkoztatás és a kkv-k működéséről, foglalkoztatási potenciáljának erősítéséről szól. Önmagában nem kezelhető, hogy ma Magyarországon adócsökkentés legyen. Ez egy hosszú, több éves program lehet, amivel a vállalkozói érdekképviseletek is egyetértenek.

Miután mi a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Tanács keretében dolgozunk, ennek csak az lehet a megközelítési módja szerinte, hogy a mikro- kis- és középvállalkozások legális foglalkoztatási potenciálját növeljük, vagy az önfoglalkoztató vállalkozások legális foglalkoztatásának a növeléséről beszélünk, egy adócsökkentési javaslattal.
Ez a megfogalmazás, amit Takács János tagtárs keres, hogy egy szinten túl már ne lehessen adóztatni, ez egy dél-német adóztatási forma már létezik. Nem olyan dolgot javasol, ami nem lenne lehetséges és a világon nincs olyan hely, ahol ezt alkalmaznák. 

Ő abban az irányban keresi a megoldást, hogy az egész megközelítés a zömmel hazai tulajdonú kkv-k foglalkoztatási potenciáljának növelése érdekében adócsökkentési javaslattal álljon elő.

Takács János ezzel ellenkezve elmondta, hogy nem ez, hanem a gazdaság stabilizálása a lényeg.
A jelenlegi körülmények között rohamosan mennek csődbe a vállalkozások – következésképpen munkahelyek szűnnek meg. A tendencia ezt igazolja, amit ő mondott.

Dr. Szabadkai Attila: az eredeti felvetés arról szól, hogy a vállalkozások árbevételét érintő elvonások mértékén változtatást javasoljunk.
A környező országokhoz képest, ha valóban nagyobb mértékű az elvonás, akkor nem is lehet versenyképes a magyar kkv. Az elvonások vagy a tb befizetéseket, vagy a fejlesztéseket fogják érinteni, akkor pedig tönkremegy a vállalkozás.
A kormány is belátja, hogy adócsökkentési programra szükség van.

Boldizs Kálmánné azzal kezdte hozzászólását, hogy feltette a kérdést, amivel az elnök úr is kezdte, meddig tart a munkaügyi tanács kompetenciája. Véleménye az, hogy ezek a kérdések nem tartoznak a munkaügyi tanács kompetenciájába. Nyilvánvaló, hogy mindannyian tudjuk ezek problematikáját és megpróbálhatunk ezzel kapcsolatosan kezdeményezni.
Javaslata az, hogy a régiós tanács hívja meg a régióban az országgyűlési képviselőket és ott próbáljon kifejteni egy olyan közös álláspontot, hiszen a tanácsnak ilyen jogosultsága nincs. De tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy mint felvetés ez tovább jusson.

Eisenberger Márton a felvezetéshez szólt hozzá.
Amikor Takács János arról beszél, hogy ez a vállalkozások büntetése és felhozza a német példát, két dolgot kell látni. Német területen az adó az szent. Nem nagyon akarnak kibújni alóla. Ma Magyarországon ezzel szemben más a helyzet. A vállalkozói szférának is kellene tenni érte, sajnálja a tisztességes vállalkozót, aki a törvények betartásával akar működni és versenyhátrányba kerül a tisztességtelenekkel szemben.
Egyetért azzal, hogy egyszerűsíteni kellene, a szakhatósági engedélyek kiadását gyorsítani. Valóban vannak „büntetések”, de a törvényeket be kellene tartani a vállalkozásoknak is. Ő úgy hiszi, hogy a munkaügyi ellenőrzésnek nem az a célja, hogy tönkretegye a vállalkozásokat. Ő úgy gondolja, hogy jelzést adhatnak, de ez egy állami feladat.

Zimmermann József kompromisszumos javaslatot tett.
Rögzíteni kellene, hogy az adó ügyek nem a tanács kompetenciája. Szeretné ezt feloldani és nem azt akarja elérni, hogy ez netán ne legyen napirend. Elfogadva Boldizs Kálmánné javaslatát elfogadnánk egy olyan napirendet, amire– ez már június 12-ére nem fog menni – a hivatal készít egy előterjesztést a régióról,  a foglalkoztatást egy tágabb gazdasági környezetbe helyezve. Ehhez a Tanács, a különböző oldalak hozzáfűznék azokat az észrevételeket, javaslatokat, amik itt elhangzottak. Egyrészt a képviselőket a Tanács fel is szólíthatja, hogy vigyék tovább az itt elhangzottakat, másrészt a munkaügyi központ is felküldi a minisztériumba az itt elhangzottakról szóló jegyzőkönyveket.
Azt gondolja, hogy ennyit lehetne tenni. Viszont akkor az oldalak előtte készüljenek fel, ne egy improvizáció legyen a helyszínen.
Ezt az elemzést egy hónapon belül kiadnánk és az oldalak készülhetnének.

Dr. Szabadkai Attila ő azt a megfogalmazást használná, hogy foglalkoztatási potenciál.
       Közel 60%-ra becsülik az OÉT-ben a hazai kkv-k foglalkoztatásban betöltött szerepét.
Legjobban zavaró az önfoglalkoztatók kérdése. Amelyek nem is foglalkoztatnak senkit.
Azt gondolja, hogy a foglalkoztatási potenciálról kellene beszélni.
Ösztönzés kell, a vállalkozói érdekképviseletek nevében ki meri jelenteni, a legális foglalkoztatást erősíteni kell, elvileg se lehet eredményeket elvárni. Ha ki lehet szélesíteni az adózók bázisát, akkor lehet csökkenteni az adóterheket.
Nekünk az lesz az érdekünk, mi azt szeretnénk bemutatni, hogy a hazai tulajdonú kkv-k, mire lennének képesek. Nem tudunk szeptember előtt készen lenni, hiszen minden szövetséggel egyeztetni kell.

Zimmermann József ezzel egyetért. Mi egy helyzetképet vázolunk fel, demográfiai, foglalkoztatási, gazdasági aspektusból. Szeretné ezügyben az APEH-el is felvenni a kapcsolatos, mert a KSH adatai nem teljesen használhatóak ebben az anyagban.
 
Takács János egyetértett az elhangzottakkal. Nagyon jó és nagyjából ez volt az elképzelése, amit dr. Szabadkai Attila elmondott.

Hurtony Miklós ebben konszenzus van, azt döntsük el, hogy ez a témát ki vezeti fel.

Takács Jánost javasolták az ügyvivők.

Hurtony Miklós kérte, hogy előtte egy erős konzultációra kerüljön sor.

Dr. Szabadkai Attila közös érdek, hogy ez sikeres legyen, szerinte, ha a parlamenti képviselők eljönnek, akkor nekünk mindkét oldalról be kell mutatni a helyzetet.

Takács János javasolta, ha jönnek a képviselők, akkor kész anyagot kell letenni.
Kérte továbbá, hogy a javaslatot a munkaügyi központ tegye bele az anyagba.

Zimmermann József és Boldizs Kálmánné is közösen szóltak hozzá, hogy ez ebben a formában nem lehetséges, hiszen ott minden oldal a saját álláspontját kell, hogy képviselje.

Dr. Szabadkai Attila megjegyezte, hogy Takács Jánosnak a saját oldalát képviselve kell ott állást foglalni, mert ha nem ezt teszi, akkor hiteltelenné tenné az egészet. Neki az önkormányzati oldalt kell képviselni.

Hurtony Miklós a napirendet bezárta és végezetül elmondta, hogy ebben a szellemben indítják a munkát szeptemberre.


2. Napirend:

A Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Tanács költségvetési tervezetének előkészítése

Hurtony Miklós ismertette a mellékletben csatolt javaslatát.

Zimmermann József pontosítást kért Hurtony Miklós úrtól, hogy a tanulmányút, továbbképzés mit tartalmazna, de ha ilyen szándék van ebben, akkor az 5 millió forint erre nem elégséges 23 fő esetében.

Dr. Szabadkai Attila a foglalkoztatási paktumok vonatkozásában gondolná fontosnak a tanulmányutakat. Foglalkoztatás növelését kritikusnak tartja. Javaslata az, hogy foglalkoztatási paktum tanulmányozása keretében, kéttípusú kistérséget nézzünk meg, a foglalkoztatás gondjai egész mások a városban és a vidéken.
A javaslat szerinti újabb bizottságot nem tartja szükségesnek, mivel az elnök felügyeli a testületet. Az átcsoportosítás viszont minden esetben a Tanács elé kerül.

Zimmermann József ez a pénz a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ működési számlájára jön és a kifizetést ő engedélyezheti.
Nyilvánvalóan, ami törvényes csak azt fizeti ki.

Zimmermann József elmondta, hogy Fehér János úrtól nem hivatalosan a laptop vásárlása felmerült, hogy esetleg vegyenek a tanács összes tagjának. Ezt kolléganője a jelenleg gazdaságvezetői értekezleten tartózkodó Szmerha Béláné megkérdezi az értekezleten,  ha a működési költség pénzügyi értelemben értendő-e, mert akkor ez beruházásnak minősül és akkor nem vehetünk.

Ha nem a 23 fő utazna ez számára kezelhető. Minden oldal például, mondana 2 főt, aki utazhat tanulmányútra egy évben.
Ezért döntöttek úgy a régi munkaügyi tanács esetében, hogy aki nem ment külföldre, azt hozzásegítették, hogy konferencián vegyen részt.

Eisenberger Márton hozzászólásában elmondta, hogy ugyan már itt elhangzott a javaslat, neki olyan felhatalmazása volt még, hogy ezt a laptop vásárlást vezesse elő egy mobil-internet előfizetéssel kiegészítve.
Magánvéleménye szerint ő nem ért egyet a tiszteletdíjjal. Az oldallal ő ezt nem egyeztette.
Ha ez előterjesztés lesz, azt előtte egyeztetni fogják.

Takács János: ez nem ugyanaz, két különböző változata van az internet használat lehetőségének.

Hurtony Miklós elmondta, hogy az 5 millió forint tényleg kevés a teljes kör utaztatására.

Ebben az esetben ők kimaradnának mindenből.
Látnának-e a tagok esélyt egy olyan kompromisszumra, hogy vagy utazik valaki, vagy tiszteletdíjra tartana igényt.

Eisenberger Márton elmondta, hogy a Fehér János javaslata az volt, hogy ebben az évben hagyjuk ki az utazást, a következő évben már lehet utazni.
(Ha a laptop megoldásra kerül.) Jó lenne egy projektor beszerzése is. Arra bárki rá tud kapcsolódni és bárki anyagokat tud be mutatni az értekezleten.

Dr. Szabadkai Attila véleménye szerint nem történik semmi, ha egy külföldi út elmarad. Ebben az esetben viszont ki kell mondanunk azt, hogy elektronikusan működünk. Ez esetben látja értelmét ennek.

Boldizs Kálmánné szeretné megkérdezni, hogy van-e olyan a tanácstagok közül akinek nincs e-mail címe. Vagy mindenki elektronikusan kapja meg az anyagait.

A válasz igen volt.

Takács János működési költség-hozzájárulást javasolt.

Hurtony Miklós a tanácsnak bizonylattal kell működni. Ezért van a javaslatban a tiszteletdíj, mivel ezt nem kezelhető.

Zimmermann József hozzászólásában elmondta, hogy tisztázzák egy-két napon belül, hogy lehet-e egyáltalán laptopot venni és akkor közelebb lesz a megoldás.
Akinek gépet adunk azt 3 év után vissza kell venni tőle, hogy adja oda valakinek örökös használatra. Az államigazgatásban ez nem lehetséges.

Eisenberger Márton személy szerint ő tiszteletdíj ellenes. A pénz minimum 50 %-a eleve visszavándorol az államkincstárba.

Hurtony Miklós magánvéleménye, hogy a tanács egyik tagja sincs erre a pénzre rászorulva. Egyfajta megszállottság is kell ehhez a munkához. Tény azonban, hogy ingyen sem érdemes dolgozni. Ha szakmai útban honorálja a társaság akkor szakmai útban, ha tiszteletdíjban akkor abban.

Takács János: elnök úr támogatására: egyfajta felelősség is ez a munka. Kérdés, hogy honorárium nélküli munkának milyen felelősségtartalma lehet.

Zimmermann József a tiszteletdíjnál az adó elviszi a felét. A tanulmányútnál pedig más szabályozások voltak.

Dr. Szabadkai Attila a részvételhez kötöttség egy nagyon jó feltétel. A részvétel a működés feltétele. Kis motiváció ugyan, de mégis egyfajta motiváció, hogy valaki részt vegyen adott ülésen.

Hurtony Miklós kérdése a technikai működésnél elégséges-e a 800 eFt. Jelezte továbbá, hogy a tanács titkárának is javasolna egy laptop vásárlást, illetve egy telefont a munkájához, mivel jelenleg saját telefonját használja a hivatali célra és a laptop, amin gépel sem a hivatalé, ez pedig nem tarható fenn sokáig.

Zimmermann József korábban 1 millió volt, de még van a tartalékon is 1.600 eFt.
Természetesen vannak a háznak és a működésnek bizonyos költségei. A titkár laptopját meg fogják oldani a leépített kollégák laptopjaiból.

Hurtony Miklós a tanulmányútra fel lehet-e használni a tiszteletdíjat pl. ha esetlegesen egy bizonyos tanulmányútra el szeretne valaki menni és egy negyedévben nem kéri a tisztelet díjat, hanem inkább az utat választja.

Zimmermann József hétfőn már tud a laptopról mondani bővebben és akkor kellene felmérni, hogy ki tart rá igényt.

Hurtony Miklós ezt a javaslatot annyi módosítással kellene belevenni, hogy a sorok közötti átjárhatóság a tanács döntése után lehetséges, hogy arra legyen lehetőség abban az esetben, ha sem laptopot nem akar, és utazni sem akar az illető, akkor mire lehet költeni az ő pénzét.

Eisenberger Márton szerint, ha ebben gondolkozunk 5 millió osztva 23 fővel az ad egy számot és azt lehetne egy főre vetíteni.

Zimmermann József ez nem ilyen egyszerűen vetíthető egy emberre.

Eisenberger Márton ő azt mondta, ha van egy tanulmányút, akkor az 5 millió, ha ezen nem vesz részt, akkor lehessen azt az összeget másra fordítani.

Dr. Szabadkai Attila nem lehetséges-e, hogy a munkaügyi központ leépítettjeinek a laptopjaiból kaphatna az, aki kér,

Az internet hozzáférés, az valódi szolgáltatás, mert gyakran vannak más üléseken is és nem mindig irodában ülnek, ahol van hozzáférése.

Abban egyetért a főigazgató úrral, hogy ezt nem lehet így szeletelni. Nekik az érdekük, hogy más szemléletet, más európai gyakorlatot megnézzenek. Ő csak abban az esetben támogatja a tanulmányutat, ha az valóban egy másik ország gyakorlatának a megtekintése. Saját esetében is csak akkor, ha abban az országban még azt nem tanulmányozta. Ellenkező esetben nem kíván részt venni ilyen úton.
Itt egy egységes dolognak kell működni.

Zimmermann József kérdésre válaszolva elmondta, hogy megnézik van-e gép. Nem tartja valószínűnek, hogy ilyen mennyiségben állna rendelkezésre gép, hiszen a dolgozók nem laptopon dolgoznak.

Hurtony Miklós: a tájékoztatást ezzel kapcsolatban meg fogják adni.
Kérte, hogy egy héttel későbbre tegyék a soron következő júniusi ülést, amennyiben lehetséges, az ő távolléte miatt. Ha mégis maradna az 5-e, akkor azon dr. Szabadkai Attila fogja őt helyettesíteni.

Eisenberger Márton szerdán volt Tatán EURES tájékoztatón, akkor az ülésen erről szeretne tájékoztatást adni. Kérte, hogy egyebekben erről szólhasson a Tanácsnak.

Hurtony Miklós elfogadva a javaslatot az egyebek napirendhez ezt felvették.

Dr. Szabadkai Attila kérdése volt még a honlapon történő megjelenés lehetősége. Esetleges külön honlap működtetése és annak költségei.

Jankóné Szépe Mónika válaszában elmondta, hogy az ÁFSZ honlapján jelenleg is található az alakuló ülésről sajtóanyag, amit ő, mint a munkaügyi központ PR referense készített és tett fel.
Lehetségesnek tartja egy link kialakítását, ahol a Tanács ügyeiről külön beszámoljon.

Több hozzászólás nem lévén Hurtony Miklós soros elnök az ülést bezárta, azzal, hogy 2007. május 23-án találkoznak ismét Veszprémben a főigazgató úrral és Veszprém MJV polgármesterével a következő ülés megrendezése ügyében. Ekkor még pontosításra kerül a költségvetés javaslata is.

 


k.m.f.

 

      Hurtony Miklós                 Zimmermann József            Takács János
                soros elnök                                       főigazgató                                         tanácstag        

 

  Dr. Szabadkai Attila                  Eisenberger Márton                            Boldizs Kálmánné
munkaadói oldal                       munkavállalói oldal                             önkormányzati oldal
 ügyvivője                  ügyvivője                                ügyvivője 

  

 

A jegyzőkönyvet vezette:

     Jankóné Szépe Mónika
               MT titkár

 

Publikálta
Takács János,, Közép-dunántúli Reg. Munkaügyi Tanács