|
A TÖOSZ megyei önkormányzati fórumainak keretében 2012. március 20-án Réde községben tanácskoztak a Komárom-Esztergom megyei polgármesterek, jegyzők, önkormányzati szakemberek. A szép számban megjelent résztvevők Pölöskei József, a megyei tagozat vezetője, Réde község polgármesterének köszöntése után a TÖOSZ megyei rendezvénysorozatának megfelelően a legaktuálisabb kérdésekről tanácskoztak.
Bitay Márton, a Belügyminisztérium Önkormányzati Stratégiai Főosztályának vezetője ismertette az önkormányzati rendszer megújításának elvi kérdéseit, az új önkormányzati törvényből adódó aktuális feladatokat. Az új önkormányzati törvényt, más kapcsolódó törvényekkel együtt kell olvasni. A cél az volt, hogy a már jól működő rendszert nem feltétlenül kell megváltoztatni, ezért a régi törvényből több rendelkezés megmaradt. Az állam nagyobb szerepet kap a köznevelésben, az egészségügyi feladatok ellátásában, az államigazgatási ügyek vitelében, illetőleg a katasztrófavédelemben. A tisztán önkormányzati feladatok maradnak az önkormányzatoknál. Kiemelte a polgármester megerősített szerepkörét.
Még nem látni tisztán, hogy az önkormányzati gazdálkodás és finanszírozás hogyan néz majd ki. A normatív finanszírozást a feladat finanszírozás váltja fel. Az elvárható, jó minőségi szakmai szint biztosítását kell garantálni. A feladatfinanszírozási rendszertől kiegyenlítődést várnak. Az ágazatok fogják meghatározni, hogy mennyibe kerül a feladatok ellátása.
A polgármesteri hivatalok és közös hivatalok kapcsán elmondta, hogy a jelenlegi 768 körjegyzőségből kiindulva alkották meg a mostani rendszert. Kizárólag a hivatali apparátus a közös, különböző mellékszabályokat kell majd alkalmazni.
A társulási rendszerben nagyobb nyitottság lesz, mint eddig.
dr. Bitay Márton előadása letölthető innen:
dr. Zöld-Nagy Viktória, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára a járási közigazgatási rendszerről tartott előadásában elmondta, hogy a minisztérium túl van a társadalmi egyeztetésen. Ennek keretében 757 javaslat érkezett, megyei egyeztetésekre is sor került.
Az új Ötv. értelmében a közös önkormányzati hivataloknak a járásokhoz kell igazodni. A járások illetékességi területének megváltoztatásában a minisztérium partner. A járások illetékességi területét Korm.rendelet fogja meghatározni. Tekintettel vannak a helyi igényekre. A járási rendszer kialakítását féléves kutatómunka és egy 1000 főre kiterjedő reprezentatív felmérés előzte meg.
A járások az államigazgatás legkisebb területi egységei A Kormány 4 modellből választott és annak alapján határozta meg az alapelveket.
Az elvárás, hogy a járásszékhelytől 30 km-es távolság legyen. 160-180 járás kialakítására van lehetőség. A fővárosban 7 járás lenne.
A Kormány határozatban rögzíti azt, hogy a meglévő ügyintézési elveket megtartják. A járási hivatal a fővárosi és megyei kormányhivatal kirendeltsége. Folyamatban van a Ket. módosítása, mely szerint az elsőfok a járás, a másodfok pedig a megyei kormányhivatal.
A kormányablakok rendszere az okmányirodák bázisán alakul ki. A kormányablakok száma 304.
Vannak olyan államigazgatási feladatok, amelyeket a településeken kell hagyni. Járási kirendeltség rendszert, illetőleg ügysegéd rendszert szeretnének kialakítani. Jelenleg is működik az, hogy a körjegyzőség kollégái kijárnak, felvesznek ügyeket.
A járási törvényjavaslatban 90 törvény módosítására tesznek javaslatot, ezek a jelenlegi államigazgatási jegyzői feladatok.
Kormányzati egyetértés van a tekintetben, hogy a birtokvédelem, illetőleg a helyi adók végrehajtása a jegyzőnél maradjon.
2013. második felétől teljes funkciójú kormányablakok fognak működni. A földhivatalok, munkaügyi központok is a járáshoz tartoznak majd.
A személyi állomány kapcsán kiemelte, hogy a jegyző a felügyeleti szervtől fog függeni. Az államigazgatási és önkormányzati feladatok kettőségét szüntetnék meg az új rendszerben. A jelenlegi államigazgatási feladatokat ellátó kollégák kormánytisztviselői jogviszonyban átkerülnek a járási hivatalokhoz.
Fontos, hogy az önkormányzatoknál alkalmazhatnak középfokú végzettségű kormánytisztviselőket is.
Az államigazgatási és önkormányzati feladatok megoszlásáról általános felmérés készül.
Az önkormányzati rendszerről és a járási közigazgatási rendszerről megnyitott vitában Ácsteszér polgármestere kifogásolta, hogy a tervezett járások kialakításánál a felmérések nem voltak megalapozottak. Végig kell gondolni, hogy hány járást kell csinálni.
A helyettes államtitkár asszony válaszában elmondta, hogy a kormánymegbízott a helyi szereplőkkel egyeztetett.
A résztvevő polgármesterek egyértelműen a mellett foglaltak állást, hogy a polgármesterek javadalmazása a 2014-es helyhatósági választásoktól lépjen életbe.
A TÖOSZ véleménye szerint a jelenleginél jobb javadalmazási rendszert kell kidolgozni.
Kovács Mária, a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Logisztikai Főosztályának munkatársa tájékoztatta a polgármestereket az önkormányzatok lehetőségeiről a közfoglalkoztatási programokban. Kiemelte a START minta-munkaprogramokat, az induló képzéseket, valamint azt, hogy az idei évben csaknem kétszer annyi pénzösszeg áll rendelkezésre a közfoglalkoztatás támogatására, mint tavaly. Előadása letölthető innen.
A vitában Ete község polgármestere javasolta, hogy értékteremtő munkára ne csak a startmunka programok kapcsán legyen lehetőség. A polgármesterek a heti bér kifizetésének megváltoztatását kezdeményezték.
A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia elveinek érvényesítését a helyi tervezésben témakört Sörös Iván, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium munkatársa ismertette. Előadása innen letölthető.
Dr. Zongor Gábor a TÖOSZ főtitkára a szövetség legfőbb programjairól és aktuális önkormányzati ügyekről szóló előadását itt érhetik el.
Végül, de nem utolsó sorban a résztvevők tájékoztatót kaptak az állami erdei iskolákról, azok működéséről, igénybevételének lehetőségeiről. Kocsis Mihály, a Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt. vezérigazgatójának előadása letölthető innen.
|
