Helyezze el és kínálja szolgáltatását Magyarország üzleti adatbázisában!
Lépjen be itt, ha Ön már regisztrált szerkesztő!
Elfelejtette jelszavát?
 
Mutassa meg honlapját a térképen!
Adózás, helyi adók

Államigazgatás

Állatbarát

Balaton

Befektetés

Belföld

Bér, jövedelem

Beruházás

Biztosítás

Borturisztika, borturizmus

Cégvilág

Civil hírek

Egészségügy / szociális intézmények

Elektronikus ügyintézés

Elemzések, tanulmányok

Életmód

Energiagazdálkodás

Építési ügyek

Érdekességek

EU

EU információk

EU pályázatok

e-ügyintézés

Felhívás

Felmérések

Fiatalok

Foglalkozás egészségügy

Foglalkoztatás

Gazdasági hírek

Gazdaságpolitika

Helyi önkormányzat

Helytörténet

Idegenforgalmi információ

Informatika és távközlés

Innen-onnan

Innováció

Interjú

Internet / multimédia

Jegyzet

Karrier

Képviselők hírei

képviselő-testület

Kiállítások, konferenciák

Kistelepülések

Kistérségek

Kitüntetés

Konferencia

Kormányrendeletek

Kormányzati hírek

Költségvetés

Környezetvédelem

Közbeszerzés

Közérdekű információk

Közgyűlés

Közlekedési információk

Közműépítés és szolgáltatás

Közvélemény

Kulturális programok

Minisztériumok

Nemzetiségi ügyek

Oktatás

Önkormányzati választás

Pályázatok

Parlament

Polgármesteri hivatal

Politika, közélet

Portré

Regionális programok

Rendezvény

Sport / fittness / szabadidő

Szabadidő

Szociálpolitika

Társadalom

Törvény, rendelet, szabályozás

Tudomány

Tudományos hírek

Tudósítás

Turizmus

Utazás

Vagyonkezelés

Vélemények


Hajdú-Bihar megyei önkormányzati fórum Nádudvaron

2012. március 7-én a TÖOSZ vezetősége Nádudvaron tartotta szakmai önkormányzati fórumát, amelyen szép számban jelentek meg a megye polgármesterei, valamint önkormányzati szakemberek.

Beke Imre, Nádudvar polgármestere, a rendezvény házigazdája köszöntötte a résztvevőket.

Ezt követően Farkasné dr. Gasparics Emese, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára ismertette az új önkormányzati törvény életbelépésével kapcsolatos alapvető változásokat.
Elmondta, hogy a szemléletváltozást a törvény azon része tükrözi legjobban, amely a települések önfenntartó képessége és az öngondoskodás megteremtéséről szól. Számba kell venni az adottságokat és a lehetőségeket, és ezeknek fényében kialakítani a közszolgáltatások ellátását. Központi támogatás csak a saját források kimerítését követően lehetséges eztán, akkor is csak a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához. Az önként vállalt eladatok ellátásához az önkormányzatoknak a saját eszközeiket és bevételeiket kell használniuk. A közösségi önszerveződés újraszabályozása keretében a helyi önkormányzatoknak rendeletet kell alkotniuk április 15-ig, amelyben lehetőségük van olyan kötelezettségek megállapítására, mint a parlagfű irtásáról való lakossági gondoskodás, árkok tisztítása, közterületek tisztán tartása. Ebben a rendeletben van lehetősége az önkormányzatnak a kirívóan közösségellenes magatartások szabályozására is.

A feladatok átrendezéséről szólva leszögezte, hogy 2013. január 1-től veszi át az állam a járóbeteg ellátást, kizárólag az alapfokú egészségügyi ellátás marad helyi szinten. A hivatásos tűzoltóság fenntartása 2012. január 1-től az államhoz került, az önkéntes tűzoltóság továbbra is a helyi önkormányzatoké. A legnehezebb a közoktatás, köznevelés kérdése - fogalmazott a BM képviselője. A feladatok átrendezésében ez speciális terület, hiszen az egyetlen, ahol nem "megy a vagyon a feladattal együtt". Vagyis az iskolák épülete továbbra is a települési önkormányzatoké marad, a fenntartást és üzemeltetést azonban köznevelési szerződés keretében vállalhatja át az önkormányzat az államtól. Az épületekkel kapcsolatos vagyonkezelésről a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia.

Az önkormányzati rendszer továbbra is kétszintű marad, ám a törvény jelentős különbséget tesz az önkormányzatok között: a lakosságszám és a gazdasági teljesítőképesség növekedésével növekednek a kötelezően ellátandó feladatok is. A kötelezettségek és a vállalható feladatok is a differenciálás irányába mozdultak, a nagyobb teljesítőképességű önkormányzatok vállalhatnak több feladatot.

"Megtisztították" a közszolgáltatásokat a hatósági feladatoktól - mondta el a helyettes államtitkár asszony. 20 feladat-csoportot alakítottak ki, ezek közül az alábbiak aktuálisak ebben az évben:

  1. önkormányzati hatáskör a közterületek elnevezése, amelyben a helyi önkormányzatok sürgős feladata, hogy valamennyi régi kommunista elnevezésű közterületet átnevezzenek
  2. a szociális igazgatással kapcsolatos feladatok ellátására vonatkozólag még várhatóak változások ebben az évben annak ellenére, hogy az önkormányzatok maradtak e feladat ellátói helyi szinten. Civil szervezetek és egyházak kapcsolódhatnak a feladatellátásba.
  3. Közbiztonság: idén várható az új szabályozás megjelenése, amely részben az önkormányzat együttműködését szabályozza a rendőrséggel, részben önálló rendészeti szervek létrehozására vonatkozik.
  4. Törvényességi felügyelet: 2012. január 1-től hatályos az új felügyeleti rendszer, amelyben bővültek a kormányhivatalok hatáskörei: törvényességi felhívást intézhet a helyi önkormányzatokhoz, információt kérhet tőlük, kezdeményezheti a képviselőtestület összehívását, kezdeményezheti a bírósági vagy az Alkotmánybírósági felülvizsgálatát a helyi önkormányzati döntéseknek, rendeletalkotás elmulasztása esetén a kormányhivatal vezetője alkothat rendeletet az önkormányzat helyett, amit ráadásul a választási ciklus végéig nem is lehet megváltoztatni. A rendszeres szabályszegőket bírsággal is sújthatja a kormányhivatal a törvényességi felügyelet új szabályozása szerint.

A polgármesterek jogállása csak 2014 őszétől változik, leginkább abban, hogy szigorodnak a méltatlanság és az összeférhetetlenség szabályai. A jegyző munkáltatója a polgármester lesz, a jegyzők új típusú munkájából is kifolyólag. Ha két alkalommal nem hozott döntést a képviselőtestület, akkor a polgármester dönthet, amennyiben az SZMSZ felhatalmazza arra őt. A polgármester dönthet saját hatáskörben bizonyos közpénzekről is az SZMSZ-ben meghatározott mértékig.
A helyettes államtitkár asszony elmondta, hogy év végéig hatályon kívül kerül a mostani társulási törvény, amely után két lehetősége lesz a társulásoknak: vagy megszűnnek, amennyiben olyan feladatra alakultak, amely feladat már nem önkormányzati feladat (iskola fenntartás). A másik lehetőség, hogy átszerveződnek több feladat közös ellátására.
Önkormányzati hivatal 2000 fő alatti településen nem működhet önállóan, kivéve, ahol 7 település összlakosainak száma sem éri el a 2000-et. (Vagyis ahol már 7 település önálló hivatalt szeretne fenntartani, de lakosaik összesen nincsenek 2000-en, számukra mégis megengedett.) E szabály a városokra nem vonatkozik.
A vitában Hortobágy polgármestere hiányolta, hogy a törvény megalkotásánál a földrajzi viszonyokat egyáltalán nem vették figyelembe. 30-40 km-re lévő kistelepülés nincs, akivel együtt tudnának működni. A beruházások során is érinti őket a földrajzi hátrány.

 Két mutatóval lehetne kompenzálni a földrajzi távolságot:
   - népsűrűség
   - települések egymástól való távolsága

Hajdúszoboszló polgármestere sérelmezte, hogy a kormányzat nem mérte fel a helyzetet, mielőtt megalkották az új önkormányzati törvényt.
A helyettes államtitkár asszony  a vitában elhangzott kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a jegyző az önkormányzati hivatal vezetője marad, önkormányzati feladat- és hatásköröket lát el, megszervezi a képviselő-testület munkáját. Az egészségügyi intézményi beruházásokkal a  vagyon is átkerül a hitellel együtt. Az egészségügyi szolgáltatásoknál az ágazat határozza meg, hogy mi az alapszint és mit finanszíroz az állam.

dr. Virág Rudolf, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára a járási közigazgatási rendszer kialakításával kapcsolatban hangsúlyozta az állam és az önkormányzat szerepét: az önkormányzatok az állami rendszer egyik alrendszerét képezik. Ez visszaköszön mind a feladatok, mind a vagyon szabályozásában: a vagyon és a feladat együtt mozog az államigazgatás rendszerén belül. Beszámolt ezt követően részletesen a megyei konszolidációról, és az intézmények állami átvételéről. A kormányhivatalok már működésük első évében jelentős megtakarításokat értek el. Jelentős know-how áll a kormányzat rendelkezésére ebben az átszervezési folyamatban, amit a megyékben végrehajtottak. Ez jól hasznosítható lesz a járási rendszer kialakításában is. A járás államigazgatási szint lesz alapvetően, ám ha olyan kormányzati döntés lesz, akkor egyéb járási szintű feladatokat is ellát.
dr. Virág Rudolf előadása letölthető innen:

A hozzászólásokban Tóth József megyei  tagozatvezető, Polgár város polgármestere kiemelte, hogy igazgatási és nem önkormányzati járások lesznek, ez nagyon fontos. A polgári térség neuralgikus pont, az új járások létrehozását felvetők egyike Polgár. Hosszú távú szakmai szempontoknak kell érvényesülni.

Lőrincz Leó, a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Logisztikai Főosztályának vezetője tájékoztatta a résztvevőket az önkormányzatok lehetőségeiről a közfoglalkoztatási programokban. Előadása letölthető innen.

A kérdésekben a résztvevők a heti kifizetést kifogásolták, illetőleg a másik észrevétel arra irányult, hogy a jelenlegi kialakított gyakorlat szerint a közfoglalkoztatottak hetente 4 napot dolgoznak és 1 nap elméleti képzésre pedig szombati napon kerül sor.. A résztvevők egyértelműen azt támogatták, hogy a közfoglalkoztatottak részére a 4 nap munka mellett az elméleti képzésre pénteki napon legyen lehetőség.
Főosztályvezető Úr a hozzászólásokra válaszolva kitért arra, hogy az Fht. jogosultság megszerzésének lehetőségei a következők:

  • közérdekű önkéntes munka NEFMI-be kell bejelentkezni az önkormányzatoknak. 8 órás munkaidő, de bér nélkül.
  • TÁMOP 1.1.2-es programokban való részvétel – munkaügyi központok által
  • alkalmi munkavállalói jogviszonyban való lehetőség 5 naponként kell összegyűlni a 30 napnak.

A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia elveinek érvényesítését a helyi tervezésben témakört Vajda Györgyi, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium stratégiai és nemzetközi főreferense ismertette.

Dr. Zongor Gábor a TÖOSZ főtitkára a szövetség legfőbb programjairól és aktuális önkormányzati ügyekről szóló előadását itt érhetik el.

Végül, de nem utolsó sorban a résztvevők tájékoztatót kaptak az állami erdei iskolákról, azok működéséről, igénybevételének lehetőségeiről. A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt munkatársainak előadása letölthető innen.

Publikálta
null