2012. március 7-én a TÖOSZ vezetősége Nádudvaron tartotta szakmai önkormányzati fórumát, amelyen szép számban jelentek meg a megye polgármesterei, valamint önkormányzati szakemberek.
Beke Imre, Nádudvar polgármestere, a rendezvény házigazdája köszöntötte a résztvevőket.
Ezt követően Farkasné dr. Gasparics Emese, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára ismertette az új önkormányzati törvény életbelépésével kapcsolatos alapvető változásokat. Elmondta, hogy a szemléletváltozást a törvény azon része tükrözi legjobban, amely a települések önfenntartó képessége és az öngondoskodás megteremtéséről szól. Számba kell venni az adottságokat és a lehetőségeket, és ezeknek fényében kialakítani a közszolgáltatások ellátását. Központi támogatás csak a saját források kimerítését követően lehetséges eztán, akkor is csak a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához. Az önként vállalt eladatok ellátásához az önkormányzatoknak a saját eszközeiket és bevételeiket kell használniuk. A közösségi önszerveződés újraszabályozása keretében a helyi önkormányzatoknak rendeletet kell alkotniuk április 15-ig, amelyben lehetőségük van olyan kötelezettségek megállapítására, mint a parlagfű irtásáról való lakossági gondoskodás, árkok tisztítása, közterületek tisztán tartása. Ebben a rendeletben van lehetősége az önkormányzatnak a kirívóan közösségellenes magatartások szabályozására is.
A feladatok átrendezéséről szólva leszögezte, hogy 2013. január 1-től veszi át az állam a járóbeteg ellátást, kizárólag az alapfokú egészségügyi ellátás marad helyi szinten. A hivatásos tűzoltóság fenntartása 2012. január 1-től az államhoz került, az önkéntes tűzoltóság továbbra is a helyi önkormányzatoké. A legnehezebb a közoktatás, köznevelés kérdése - fogalmazott a BM képviselője. A feladatok átrendezésében ez speciális terület, hiszen az egyetlen, ahol nem "megy a vagyon a feladattal együtt". Vagyis az iskolák épülete továbbra is a települési önkormányzatoké marad, a fenntartást és üzemeltetést azonban köznevelési szerződés keretében vállalhatja át az önkormányzat az államtól. Az épületekkel kapcsolatos vagyonkezelésről a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia.
Az önkormányzati rendszer továbbra is kétszintű marad, ám a törvény jelentős különbséget tesz az önkormányzatok között: a lakosságszám és a gazdasági teljesítőképesség növekedésével növekednek a kötelezően ellátandó feladatok is. A kötelezettségek és a vállalható feladatok is a differenciálás irányába mozdultak, a nagyobb teljesítőképességű önkormányzatok vállalhatnak több feladatot.
"Megtisztították" a közszolgáltatásokat a hatósági feladatoktól - mondta el a helyettes államtitkár asszony. 20 feladat-csoportot alakítottak ki, ezek közül az alábbiak aktuálisak ebben az évben:
-
önkormányzati hatáskör a közterületek elnevezése, amelyben a helyi önkormányzatok sürgős feladata, hogy valamennyi régi kommunista elnevezésű közterületet átnevezzenek
-
a szociális igazgatással kapcsolatos feladatok ellátására vonatkozólag még várhatóak változások ebben az évben annak ellenére, hogy az önkormányzatok maradtak e feladat ellátói helyi szinten. Civil szervezetek és egyházak kapcsolódhatnak a feladatellátásba.
-
Közbiztonság: idén várható az új szabályozás megjelenése, amely részben az önkormányzat együttműködését szabályozza a rendőrséggel, részben önálló rendészeti szervek létrehozására vonatkozik.
-
Törvényességi felügyelet: 2012. január 1-től hatályos az új felügyeleti rendszer, amelyben bővültek a kormányhivatalok hatáskörei: törvényességi felhívást intézhet a helyi önkormányzatokhoz, információt kérhet tőlük, kezdeményezheti a képviselőtestület összehívását, kezdeményezheti a bírósági vagy az Alkotmánybírósági felülvizsgálatát a helyi önkormányzati döntéseknek, rendeletalkotás elmulasztása esetén a kormányhivatal vezetője alkothat rendeletet az önkormányzat helyett, amit ráadásul a választási ciklus végéig nem is lehet megváltoztatni. A rendszeres szabályszegőket bírsággal is sújthatja a kormányhivatal a törvényességi felügyelet új szabályozása szerint.
A polgármesterek jogállása csak 2014 őszétől változik, leginkább abban, hogy szigorodnak a méltatlanság és az összeférhetetlenség szabályai. A jegyző munkáltatója a polgármester lesz, a jegyzők új típusú munkájából is kifolyólag. Ha két alkalommal nem hozott döntést a képviselőtestület, akkor a polgármester dönthet, amennyiben az SZMSZ felhatalmazza arra őt. A polgármester dönthet saját hatáskörben bizonyos közpénzekről is az SZMSZ-ben meghatározott mértékig. A helyettes államtitkár asszony elmondta, hogy év végéig hatályon kívül kerül a mostani társulási törvény, amely után két lehetősége lesz a társulásoknak: vagy megszűnnek, amennyiben olyan feladatra alakultak, amely feladat már nem önkormányzati feladat (iskola fenntartás). A másik lehetőség, hogy átszerveződnek több feladat közös ellátására. Önkormányzati hivatal 2000 fő alatti településen nem működhet önállóan, kivéve, ahol 7 település összlakosainak száma sem éri el a 2000-et. (Vagyis ahol már 7 település önálló hivatalt szeretne fenntartani, de lakosaik összesen nincsenek 2000-en, számukra mégis megengedett.) E szabály a városokra nem vonatkozik. A vitában Hortobágy polgármestere hiányolta, hogy a törvény megalkotásánál a földrajzi viszonyokat egyáltalán nem vették figyelembe. 30-40 km-re lévő kistelepülés nincs, akivel együtt tudnának működni. A beruházások során is érinti őket a földrajzi hátrány.
Két mutatóval lehetne kompenzálni a földrajzi távolságot: - népsűrűség - települések egymástól való távolsága
Hajdúszoboszló polgármestere sérelmezte, hogy a kormányzat nem mérte fel a helyzetet, mielőtt megalkották az új önkormányzati törvényt. A helyettes államtitkár asszony a vitában elhangzott kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a jegyző az önkormányzati hivatal vezetője marad, önkormányzati feladat- és hatásköröket lát el, megszervezi a képviselő-testület munkáját. Az egészségügyi intézményi beruházásokkal a vagyon is átkerül a hitellel együtt. Az egészségügyi szolgáltatásoknál az ágazat határozza meg, hogy mi az alapszint és mit finanszíroz az állam.
dr. Virág Rudolf, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára a járási közigazgatási rendszer kialakításával kapcsolatban hangsúlyozta az állam és az önkormányzat szerepét: az önkormányzatok az állami rendszer egyik alrendszerét képezik. Ez visszaköszön mind a feladatok, mind a vagyon szabályozásában: a vagyon és a feladat együtt mozog az államigazgatás rendszerén belül. Beszámolt ezt követően részletesen a megyei konszolidációról, és az intézmények állami átvételéről. A kormányhivatalok már működésük első évében jelentős megtakarításokat értek el. Jelentős know-how áll a kormányzat rendelkezésére ebben az átszervezési folyamatban, amit a megyékben végrehajtottak. Ez jól hasznosítható lesz a járási rendszer kialakításában is. A járás államigazgatási szint lesz alapvetően, ám ha olyan kormányzati döntés lesz, akkor egyéb járási szintű feladatokat is ellát. dr. Virág Rudolf előadása letölthető innen:
A hozzászólásokban Tóth József megyei tagozatvezető, Polgár város polgármestere kiemelte, hogy igazgatási és nem önkormányzati járások lesznek, ez nagyon fontos. A polgári térség neuralgikus pont, az új járások létrehozását felvetők egyike Polgár. Hosszú távú szakmai szempontoknak kell érvényesülni.
Lőrincz Leó, a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Logisztikai Főosztályának vezetője tájékoztatta a résztvevőket az önkormányzatok lehetőségeiről a közfoglalkoztatási programokban. Előadása letölthető innen.
A kérdésekben a résztvevők a heti kifizetést kifogásolták, illetőleg a másik észrevétel arra irányult, hogy a jelenlegi kialakított gyakorlat szerint a közfoglalkoztatottak hetente 4 napot dolgoznak és 1 nap elméleti képzésre pedig szombati napon kerül sor.. A résztvevők egyértelműen azt támogatták, hogy a közfoglalkoztatottak részére a 4 nap munka mellett az elméleti képzésre pénteki napon legyen lehetőség. Főosztályvezető Úr a hozzászólásokra válaszolva kitért arra, hogy az Fht. jogosultság megszerzésének lehetőségei a következők:
-
közérdekű önkéntes munka NEFMI-be kell bejelentkezni az önkormányzatoknak. 8 órás munkaidő, de bér nélkül.
-
TÁMOP 1.1.2-es programokban való részvétel – munkaügyi központok által
-
alkalmi munkavállalói jogviszonyban való lehetőség 5 naponként kell összegyűlni a 30 napnak.
A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia elveinek érvényesítését a helyi tervezésben témakört Vajda Györgyi, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium stratégiai és nemzetközi főreferense ismertette.
Dr. Zongor Gábor a TÖOSZ főtitkára a szövetség legfőbb programjairól és aktuális önkormányzati ügyekről szóló előadását itt érhetik el.
Végül, de nem utolsó sorban a résztvevők tájékoztatót kaptak az állami erdei iskolákról, azok működéséről, igénybevételének lehetőségeiről. A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt munkatársainak előadása letölthető innen.
|