|
Az ünnepi konferencia résztvevőit Dr. Gémesi György MÖSZ elnököt követően Schmidt Jenő a TÖOSZ elnöke köszöntötte, amely az alábbiakban olvasható:
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Kedves Polgármestertársaim!
Jó érzés körbe nézni és sok ismerős arcot látni. Jó dolog, hogy összefogott két országos önkormányzati szövetség és szeptember 30-án méltó helyen hazánk uniós elnökségének helyszínén együtt ünnepli a Helyi Önkormányzatok Napját. Mondom ezt 21 évvel az után, hogy megtörtént az első szabad önkormányzati választás. Köszönöm polgármestertársaimnak, hogy elfogadták a meghívásunkat! Mert szükség van az ünnepekre is, nem csak a hétköznapokra.
A Helyi Önkormányzatok Napja alkalmas arra, hogy röviden visszatekintsünk a múltunkra, okulva belőle, építsük a jövőt. Sokan emlékszünk rá, hogy 21 évvel ezelőtt a politikai rendszerváltozás az önkormányzati törvény hatálybalépésével és a tanácsrendszert felváltó önkormányzati választásokkal fejeződött be. Valamennyi település lakossága elnyerte az önálló önkormányzat alapításának, a helyi közügyek szabad szervezésének jogát. Az 1990-es magyar törvényi szabályozás – a megyei önkormányzati választásokat kivéve – teljes mértékben megfelelt az Európai Önkormányzati Karta ajánlásának. Az önkormányzás meghatározó terepévé a települések váltak, függetlenül a községek, városok lakosságának számától, teherbíró képességétől. A korábbi társközségekből lett községi önkormányzatok „felszabadulása” újra élővé tette a kistelepüléseket.
Hogy mi történt az elmúlt 21 évben? Csak címszavakban.
1990-94. Aranykor volt!
1994-98. A feladat/hatáskör – finanszírozás – struktúra ellentmondásossága már ekkor nyilvánvalóvá vált.
1998-2002. Tanúi lehetettünk az átalakításra vonatkozó kormányzati szándékoknak, és az erős állam képének.
2002-2006. Ekkor volt az önkormányzati rendszer átalakítására vonatkozó kormányprogram meghirdetése, valamint a pénzügyi sodródás elindulása.
2006-10. Az átalakítás sürgetésének, a reform-kísérleteknek és kudarcos akcióknak lehettünk tanúi és eközben elértük teljesítőképességünk határát. Közös adósságállományunk: 1500 Mrd Ft.
Kedves Kollégák!
Jól tudjuk, hogy Magyarországon húsz éve deficites a költségvetés, ebből adódóan folyamatos az állam kitettsége, az önkormányzatok kiszolgáltatottsága, egyre több külső pénzforrás bevonására van szükség. Ez a végtelenségig nem mehet tovább! Az apadó adóbevételek valamint a magas államadósságra kifizetett kamat, okán évről-évre kevesebb forrás jut az állami feladatok ellátására, Így az önkormányzatok a saját bevételük terhére sem tudják finanszírozni a közfeladatokat. A közigazgatás és a nagy ellátórendszerek fenntartása lassan gátja a települések fejlődésének, valamint az eladósodás rohamos felgyorsulása növeli az államháztartás hiányát.
Hogyan tovább?
Az új kormány szemléletváltását jól tükrözi Magyarország elfogadott alaptörvénye. Ez alapján cél: az állami befolyás erősítése; a szerepek és felelősségek pontosabb elhatárolása, az önkormányzati tevékenység nagyobb törvényességi felügyelete; az önkormányzatok gazdasági mozgásterének csökkentése; a kötelező társulás elfogadtatása; és a kötelezettségvállalás szabályozása miközben a választási ciklus már öt évre szól.
Mi önkormányzatok feszült figyelemmel várjuk, hogy hogyan tovább? Ez év májusában azt reméltük, hogy megismerjük azt a koncepciót, amelyhez hozzászólhatunk, és közösen alakíthatjuk tovább. Ez ideig egy rövid terjedelmű belügyminisztériumi elképzelésen kívül újabb anyaggal nem találkoztunk. A nagy ágazatok (közoktatás, egészségügy, szociális ellátás) átalakításának iránya ugyan már kitapintható, de a konkrét átalakítás módja, ütemezése még ma sem ismert. Miközben az önkormányzatok túlnyomó többsége finanszírozási nehézséggel küzd, az elbizonytalanodás, a reménytelenség általánossá vált. Mindnyájan jól tudjuk, hogy a feladatellátás és finanszírozási igénye közötti olló egyre jobban kinyílik. Csökkenő állami támogatás és csökkenő helyi bevételek mellett kell biztosítani a közszolgáltatások széles körét. Az önkormányzatok zöménél, a fővárosban és annak kerületeiben, a nagyobb városokban és megyei önkormányzatokban az eladósodás jelentőssé vált, miközben a kisebb önkormányzatok nem jutnak hitelhez. A települések 75%-a kétezer lakos alatti és ezek a községek részesednek a kiadások 13%-ból, vagyis a nagy többségen jelentős megtakarítás nem érhető el.
Szeretnénk felhívni az illetékesek figyelmét arra, hogy az állam szerepe a feltételek meghatározása és az ellenőrzés! Nem pedig nem a konkrét közszolgáltatás biztosítása. Az átalakítás veszélyei már most kitapinthatóak, hiszen ez a szektor jelen pillanatban külső finanszírozási forrást nem tud igénybe venni. Ez mindaddig így lesz, ameddig végleges javaslatok nem születnek meg e rendszer átalakítása és finanszírozása kapcsán.
Az átalakítás időszerűségével az önkormányzatok túlnyomó többsége egyetért. Mindenki egyértelmű munka- és felelősség megosztást, kiszámítható, tervezhető finanszírozást szeretne. A mostani állapotok alapján ki kell jelenteni,hogy a kormány által tervezett jelentős államosításnak jelenleg nem látszanak a finanszírozási feltételei. Valószínű, hogy a hiányzó forrást az állam az önkormányzatok saját bevételeiből kívánja pótolni.
Ugyancsak félő, hogy az államosítás az önkormányzati vagyonra is kiterjed, ami megengedhetetlen és elfogadhatatlan! A helyi közösségek áldozatvállalásának, erőfeszítésének eredményeként létrejött vagyon elvétele az önkormányzás felszámolását jelentheti!
Az elmúlt egy évben nem találkoztunk olyan törekvésekkel amelyek:
1. Ágazati jogszabályi kötöttségből adódóan a feladatellátás valóságos pénzügyi helyzetének megismerésére irányultak volna,
2. nem találkoztunk olyan átalakítási javaslatokkal, amelyek legfőképpen az új rendszer költségvetésének elkészítésére vonatkoztak volna,
3. és nem találkoztunk olyan javaslatokkal sem, amelyek a kockázatok minimalizálására, a folyamatos ellenőrzésre és az ágazatok jogszabályi változtatásra irányultak volna.
A helyi önkormányzatok érdekeltek az átalakításban, ezért szövetségünk felajánlotta az együttműködést a kormánynak és kértük a párbeszéd lehetőségét. Ennek ellenére sajnos az ÉRDEMI PÁRBESZÉD nagyon messze van még a kívánt mértéktől.
Pedig bizalom nélkül, együttműködés nélkül még az ésszerű, célszerű és szükséges változtatások is ellenállásba fognak ütközni. Az országot járva azt látom, hogy a pénz mellett kezd elfogyni a türelem és a bizalom, Ezért is sürgetjük, hogy mielőbb kezdődjenek érdemi egyeztetések, hogy a rövid idő ellenére is sikeres legyen az önkormányzati rendszer átalakítása. Bízom benne,hogy az ÖTV. nulladik változatának elkészítése után végre komoly párbeszéd fog elindulni. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy a kormány sikeres legyen. Ha nem lesz az, akkor hazánk települései sem lesznek élhetőek.
Kedves Polgármestertársaim!
Megérett az idő arra, hogy a szövetségek laza együttműködése helyett egy valóságos, hatékony együttműködés valósuljon meg! Soha nem volt olyan fontos, mint most, hogy az önkormányzatok összefogjanak, széttagoltság helyett erős egységet tudjanak kifejezésre juttatni. Erre azért is szükség van, mert a 2014-es parlamenti választás után önkormányzati politikus nem lesz tagja a törvényhozásnak, viszont az önkormányzati érdekeket mindenképpen képviselni kell, és ehhez sokkal nagyobb súllyal, hatékonyabban kell megjelenni az önkormányzati szövetségeknek az Ország Házában! Vagyis ki kell mondani az önkormányzati törvényen belül, hogy a legnagyobb önkormányzati érdekvédelmi szövetség javaslata és véleménye nélkül ágazati jogszabályok, és az önkormányzati rendszert érintő jogszabályok változtatása csak a szövetséggel egyetembe legyen lehetséges. Ennek okán a TÖOSZ felajánlja, hogy a MÖSZ fontolja meg az egyesülés lehetőségét. Ma ez a két érdekvédelmi szövetség az, amelyiknek jelentős ráhatása van az önkormányzati munkára,és nem egyféle érdekcsoportot képvisel. Ebből az önkormányzati körből a TÖOSZ több mint 50 %-át képviseli a településeknek, úgy látom, ezen jelentős erő mellé való csatlakozással szinte egy kisebb parlamenti formációt hozhatnánk létre.
A jövőben az önkormányzati alapértékek mentén, a település nagyságától és jellegétől függetlenül szükséges megfelelő szakmai és gyakorlati alapon megszervezni a közös érdekvédelmet. Ellent kell állni minden olyan kísértésnek, amely az egyéni ambíciók és reménybeli külön menekülési lehetőségeket mérlegelve, külön úton próbálja megvalósítani a túlélést.
A TÖOSZ a szolidaritás és szakszerűség alapján nyújtja a lehetőséget az egységes érdekvédelmi és érdekképviseleti munka megszervezéséhez. Az önkormányzatiságban rejlő erő és lehetőség megerősítése nagyon fontos, mert az elmúlt 21 év alapján egyértelműen bebizonyosodott, hogy a működőképes Magyarország felemelkedéséhez csak a településeken, csak az Önkormányzáson keresztül vezet az út.
Csak közös akarattal és együttes cselekvéssel érhető el az önkormányzó Magyarország!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket és bízom a MÖSZ konstruktív együttműködésében!
2011. szeptember 30.
Gödöllő
|
