|
Régi időkről és a Strathelyzetről
Szokatlan címlappal jelent meg az ÖNkormányzat legújabb száma. Ezúttal hatvanhárom polgármester a címlaphőse, a Polgármester Akadémia végzősei mosolyognak az ÖNkormányzat tablóján.
Régi idők. Vannak fontos napok, amelyek az idő múlásával mégis elhomályosulnak. Ilyen nap 1990. augusztus 3-a, péntek, pedig az akkor történtek hosszú távon meghatározó jelentőségűek. Ezen a napon az Országgyűlés munkáját délelőtt ünnepi üléssel kezdte, ekkor választották meg a harmadik Magyar Köztársaság első elnökének Göncz Árpádot, késő este pedig 98 százalékos többséggel fogadták el a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt, amely az önkormányzati képviselő-testületek tagjai választásának napján, szeptember 30-án lépett hatályba. Ezt a napot, vagyis szeptember 30-át nyilvánította az Országgyűlés 2000-ben a Helyi Önkormányzatok Napjának – Zongor Gábor mesél a régi időkről.
Amikor az önkormányzati törvény megszületett. Ismételten áttekintve a helyi önkormányzati törvény 1990-es országgyűlési vitáját, talán közelebb kerülünk annak megfejtéséhez, hogy miért tekinthetjük sikeresnek az önkormányzatok elmúlt húszéves tevékenységét, ugyanakkor miért mondjuk azt lassan másfél évtizede, hogy maga az önkormányzati rendszer átfogó átalakításra szorul. A több héten keresztül zajló egyeztetések és gyakran éjszakába nyúló heves viták hangulatát néhány jellemző hozzászólás részletének felidézésével érzékeltetjük. Tanulságos olvasmány.
Helyi rendeletalkotás. Az akadémia júniusi hétvégéjén az egyik legkényesebb területtel, az önkormányzati joggal, elsősorban a helyi rendeletalkotás szabályaival és buktatóival ismerkedtek a részt vevő polgármesterek. Szó esett a deregulációról, vagyis az elavult vagy fölöslegessé vált helyi rendeletek hatályon kívül helyezésének módjáról és szükségességéről. Az akadémia egyik előadója Varga Szilvia volt, aki szerint ritka az olyan önkormányzati rendelet, amely minden szempontból kiállja az alkotmányosság próbáját – mesélte a kollégánknak.
A helyi rendeletek minősítik az adott helységet. A kétnapos képzés után újabb hat polgármestert és egy önkormányzati képviselőt kérdeztünk meg településük sajátosságairól, rendeletalkotási tapasztalataikról, a helyi kitüntetési gyakorlatukról, a műemlékvédelemmel kapcsolatos problémáikról, norvégiai élményeikről és természetesen kértük, mondják el véleményüket a képzésről is.
A kísérlet sikerült. Július utolsó napjaiban befejeződött a Polgármester Akadémia első, bizonyos értelemben kísérleti évada. Minden jel arra vall, hogy a kísérlet sikerült. Ezen a hétvégén a fő téma a konfliktuskezelés volt. A foglalkozások befejeztével ezúttal is megkérdeztünk hét polgármestert az önkormányzati munkában gyakori konfliktusokról, akik konkrét példákon keresztül mutatták be a náluk előforduló konfliktusfajtákat s azok kezelési módjait. Mindenki hangsúlyozta, a nagypolitikát kerülik, adnak vitára elég okot a helyi ügyek is. Beszéltek arról is, ők maguk „bevállalják” vagy inkább kerülik az összeütközéseket, és hogy milyen típusú munkatársakkal szeretnének együtt dolgozni.
Búcsúünnep az akadémián. Július utolsó hétvégéjén a Polgármester Akadémia tizedik, egyben utolsó képzési alkalma ünnepi eseménnyel párosult. A Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Karának Ménesi úti épületében tartották az akadémia oklevélátadó rendezvényét.
Napsütötte Norvégia. A Polgármester Akadémia hallgatói közül 57-en vettek részt a norvégiai tanulmányúton és dolgozták fel esszé formában a hasznosítható tapasztalatokat. A megfogalmazott polgármesteri élmények, javaslatok és kezdeményezések sokasága is jelzi, hogy teljesen más gazdasági, társadalmi körülmények között élők is tudnak egymástól tanulni, mivel nem csupán a pénz mértéke határozza meg az önkormányzatok által nyújtott közszolgáltatások minőségét. A vizsgadolgozatokban megfogalmazott sokszínű javaslatokat a TÖOSZ hasznosítani kívánja a szervezet stratégiájánál és a különféle közszolgáltatást érintő fejlesztési elképzelések során. Tekintettel arra, hogy legyen mód a vélemények ütköztetésére és a kezdeményezések összegzésére, fontos, hogy a megszervezendő Polgármester Akadémia Klub rendezvényén a norvégiai utak tapasztalatainak kiértékelésre az érintett polgármesterek részvételével a közeljövőben sor kerüljön.
Mivel a vizsgadolgozatokban megfogalmazott élmények és javaslatok összegzése szétfeszítené az újság kereteit, ezért szubjektív módon egyetlen egy esszéből – Ottó Péter, Zirc város polgármestere, a Magyary csoport tagja írásából – ragadtunk ki részleteket, amelyek talán az olvasók számára is megfelelően visszatükrözik a tanulmányút hangulatát és hosszabb távra mutató tanulságait.
A legfontosabb az emberismeret. Molnár Bálint 25 éve Öcsöd nagyközség első embere. 1985-től tanácselnök, 1990 óta polgármester. Eredeti szakmája mezőgazdasági gépész, majd elvégezte az Államigazgatási Főiskolát, 1988-ban tett sikeres államvizsgát igazgatás-szervezőként. Vele beszélgettünk az elmúlt negyedszázad gondjairól, eredményeiről – és a tervezett hetedik ciklusról.
A helyzet fogságában. Hosszú évek óta dédelgetett álma Szabadkígyós (1950. január 1-jéig Ókígyós) polgármesterének, Balogh Józsefnek, hogy a műemlék Wenckheim-kastély kezelői joga a helyi önkormányzat kezébe kerüljön. Most ismét abban reménykedik, hogy az álom végre megvalósulhat, és funkcióváltással a gyönyörű kastélyt magas turisztikai besorolású gyógyszállóvá alakíthatják.
A kettészelt település. A Szolnok melletti Szajol nagyközség polgármestere, Szöllősi József első ciklusának vége felé jár, mielőtt azonban 2006-ban beült volna a polgármesteri székbe, nyolc éven át önkormányzati képviselőként gyűjtött tapasztalatokat a köz szolgálatában. Civil szakmáját tekintve egyetemet végzett földrajz-hittan szakos tanárból lett faipari szakember, üzemvezető, majd faluvezető. Vagyis az üzleti élet, a vállalkozói világ is közel áll hozzá – meséli a polgármester.
Starthelyzet. Az önkormányzatoknak a Legjobb Önkormányzati Gyakorlat Díj elnyerésére 2010-ben az három területen nyílik lehetősége pályázni – a részletekről az ÖNkormányzat számol be.
Érdemes pályázni és olvasni az ÖNkormányzat legújabb számát. (www.toosz.hu, www.onkornet.hu). A folyóirat megrendelhető az ÖNkorPRess Kiadóban.
Csiky Ildikó
főszerkesztő
|
