|
A környezetvédelmi tapasztalatcsere program kiválasztott témája azért a geotermia lett, mert Magyarország területének 70 százalékán megvannak azok geotermális adottságok, amelyek hasznosításával egy önkormányzat fontos kitörési pontot találhat magának. A termál beruházások végrehajtásához pedig forrást biztosítanak az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatai, valamint az előrejelzések alapján a most készülő új norvég pályázati kiírások is.
Az adottságok ésszerű és célszerű kihasználása azért is különösen fontos, mert az egyéb pénzügyi források viszont folyamatosan csökkennek. Tapasztalatcsere programunk elindításakor négy olyan települést kerestünk, amelyek példái mások számára is fontos útjelző táblákként szolgálhatnak. Ezért kérdőívet juttattunk el a termál kataszterben szereplő több mint 400 önkormányzat számára, és a visszaküldő 142 település közül választottuk ki azokat, amelyek a termálvíz adta fűtési lehetőséget már kiaknázták, vagy ennek megvalósítása folyamatban van. Illetve azokat az egyedi megoldásokat értékeltük, amelyek az önkormányzati vagyongazdálkodást jelentős mértékben segíthetik. Így végül a programunkat Cserkeszőlő, Hajdúszoboszló, Mórahalom és Veresegyház településekkel kezdtük meg.
A célunk kettős volt: egyrészt az, hogy a résztvevők segítsék egymást a hátralévő fejlesztéseikben, új beruházásaikban, illetve hogy a sikeres projektjeik bemutatásával más vállalkozó kedvű önkormányzatokat támogathassunk. A programban a sikeres pályázás, a megvalósítás, illetve az üzemeltetés példáit kerestük.
A program egy nyitó-, négy települési és egy zárófórumból állt, s 2010. januártól májusáig tartott.
Veresegyházi fórum
Veresegyház jó példa arra, hogyan válhat fenntarthatóvá egy fejlett iparú város. Mindez nagyban köszönhető a város agilis polgármesterének, Pásztor Bélának, aki nemcsak az ipartelepítésnek, de termálfűtés bevezetésének és működtetésének is elkötelezett híve.
Veresegyházon a termálvíz kutatását 1987-ben még turisztikai céllal kezdték meg. A megfúrt termálkút vizére alapozva először egy termálmedencét létesítettek, majd pedig 1993-tól megkezdődött a közintézményi termálfűtési rendszer kiépítése. Az első lépéseket az önkormányzat saját forrásból valósította meg, majd pályáztak egy komplex energiahasznosítási rendszer létrehozásának érdekében. A Környezet és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) 2006–2007-es forrásainak köszönhetően a termálfűtési rendszer már tartalmaz egy termelő és egy visszasajtoló kutat is, valamint hat kilométeres nyomvonalú fűtési távvezetéket. Mindezek teljes egészében az önkormányzat tulajdonában állnak.
A beruházásoknak köszönhetően az önkormányzat 32 intézményét termálvízzel fűtik. A termálfűtéssel minden rákapcsolt fogyasztó fűtési igényét ki tudják elégíteni „-6, -7”ºC-ig. Ha ennél hidegebb van, gázkazános ráfűtést alkalmaznak. A rendszer kiépítése során figyelniük kellett arra, – miután viszonylag alacsony hőfokú (64 ºC) a termálvizük –, hogy megfelelő legyen a fűtési rendszerbe bevont épületek gépészeti kialakítása; csak a padlófűtéssel, illetve nagy radiátorokkal fölszerelt épületeket tudják a termálvízzel fűteni.
A máig kiépült teljes termálfűtési rendszer beruházási nettó költsége 2007-es árszinten 600 millió forint volt, amelyből 242 millió forint származott KIOP támogatásból. A beruházás támogatás nélkül 9,5 év alatt térült volna meg, a KIOP-támogatásával azonban ez a megtérülési idő 5,7 évre rövidült.
A fűtési rendszer üzemeltetését az önkormányzat látja el a részben önálló gazdasági intézményének a segítségével. A rendszer üzemeltetéséhez, felügyeletéhez két főt foglalkoztatnak. Az üzemeltetés éves költsége 25 millió forint, amely teljes egészében befolyik az önkormányzati közintézményeken kívüli termálfűtést igénybe vevők befizetéseiből. Veresegyházon a fűtési rendszer mellett a fejlesztések során még megvalósult gyógymedence, valamint a termálfűtésű tanuszoda is nyereséggel üzemel.
Az önkormányzat jövőbeli célja, hogy tisztább fűtési üzemmódra tudják előbb-utóbb átállítani az egész várost. Ennek érdekében a Közép-magyarországi Operatív Program pályázatának segítségével új termálkút fúrását, majd egy közel 5000 méter hosszú vezetékrendszer kiépítését tervezik. Ezáltal lehetőség adódhat majd arra, hogy a termálfűtést az itt jelenlévő multinacionális cégek, illetve a kisebb kft.-k részére is értékesítsék.
A termálvezeték továbbfejlesztésével a lakosság bekapcsolódását is elő kívánják mozdítani. Ennek szellemében 2010-ben az első önkormányzati rendelet a lakossági rákötést szabályozta. Amennyiben a lakosok a primer (bekötő) rendszerüket maguk építik ki, az esetben a mindenkori gázár 60 százalékáért kapják a termálfűtést. Ha az önkormányzat építi ki ugyanezt a lakóházig, akkor a mindenkori gázár 70 százalékáért.
A termálfűtés Veresegyházon évente több mint 1 millió köbméter földgáz használatát váltja ki, amely mintegy 2500 tonna légköri emisszió csökkenést jelent.
Mórahalmi fórum
Mórahalom sikeres példája annak, hogyan lehet jól megfontolt településfejlesztési stratégiával – amelynek a termálfejlesztések jelentős részét képezik – fejlődési pályára állítani egy iparral még csak alig rendelkező települést. Ezt a folyamatot Nógrádi Zoltán polgármester sok kis lépésből felépülő stratégiája mozgatja.
A mórahalmi önkormányzat igencsak gazdag termálkutakban, jelenleg négy termelő és két visszasajtoló kút tulajdonosa. Az első mórahalmi kutat 1960-ban fúrták. Majd ennek a kútnak a vízére alapozva először egy szabadtéri medencét építettek meg, és folyamatosan bővült az infrastruktúra és a szolgáltatások köre. A 2004-ben teljesen megújult és új nevet kapó fürdő, az Erzsébet Gyógyfürdő fejlesztései közel húsz pályázaton keresztül valósultak meg. Magának a háromszintes fürdőnek a megépítésére a Széchenyi-terv pályázati forrásai nyújtottak segítséget. Ez a beruházás akkor 320 millió forintba került.
A fürdő fejlesztésnek most újabb üteme kezdődött meg, amelyet a Dél-alföldi Regionális Operatív Program segítségével összesen 880 millió forintból valósítanak meg. A pályázathoz szükséges 50 százalékos önerőt az önkormányzat által 2007-ben kibocsátott kötvény segítségével teremtik elő. A beruházás célja a vendégkör bővítése és az éves folyamatos látogatás megteremtése.
Előzetes számítások szerint a gyógyfürdőberuházás megtérülése a legjobb esetben is 23 év. Tehát nem maga a gyógyfürdő-beruházás az, ami megtérül az önkormányzat számára, hanem annak járulékos hasznai; amelyek a vállalkozásokra, a helyi kereskedelmi szálláshelyekre, a munkahelyteremtésre és az egyéb adóbevételekre hatással lehetnek.
A fürdő fűtését már jó ideje termálvízzel oldják meg, a tizenegy közintézmény termálfűtését pedig rövid időn belül megkezdik. Mórahalmon a közintézményi termálfűtési rendszer, a kaszkád-rendszer kialakítását a településen lévő meddő szénhidrogén kút rétegadatai alapján határozták el.
A kaszkád-rendszer megvalósításához két lépcsőben kezdtek hozzá. A tervezési folyamat egy interreges pályázati konstrukcióban valósult meg. Ennek során készültek el az engedélyes tervek, a megvalósíthatósági tanulmányok, a környezeti hatásvizsgálat, valamint maga a műszaki tervdokumentáció. Ennek a szerb–magyar interreges pályázatnak az volt a lényege, hogy kiderítsék, az egyik ország termálberuházásai hogyan hatnak az ugyanazon vízbázist használó másik ország lehetőségeire.
A kaszkád-rendszer tényleges megvalósítására a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) segítségével kerül sor. A projekt 526 millió forint összértékű, melyből a szükséges önerő 50 százalék. Az önerőt szintén a kötvény-kibocsátás segítségével tudták biztosítani.
A projekt eredményeként éves szinten 500 ezer köbméter gázt nem kell elhasználniuk, és 1054 t/év CO2 egyenértékű füstgáz nem kerül ki a levegőbe.
A kaszkád-rendszerhez kapcsolódik még a „Concerto” uniós mintaprojekt is, amelynek segítségével szeretnék a termálvízzel felszínre kerülő kísérőgázt is hasznosítani. Ugyanis két kútnak jelentős a felhasználható gáztartalma, amely főként metánból tevődik össze. Ennek a projektnek a lényege két gázmotor telepítése, amelyek segítségével megtermelt villamos- és hőenergiát használják majd a fürdőben és a kaszkádrendszernél is. A gázmotorok telepítése 10 milliós nagyságrendű beruházást jelent.
A geotermikus kaszkádrendszer megtérülési idejét eredetileg 11 évben határozták meg, azonban a gázmotorok működése által ez az időtartam várhatóan jelentősen meg fog rövidülni. Magának a két gázmotornak a megtérülési ideje nagyjából három év.
Cserkeszőlői fórum
Cserkeszőlő olyan kistelepülés, ahol a legfőbb foglalkoztató az önkormányzat. Az önkormányzat pedig mindent megtesz azért, hogy kiváló termálvíz kínálta lehetőségeinek kihasználásával egyre nagyobb ütemben fejlessze a települést. A nagy léptékű fejlesztések 1998-ban, Szokolai Lajos polgármesterré választását követően kezdődtek meg.
1942–43-ban olajat kerestek a településen, amikor feltört 2311 méter mélyről a 82 ºC-os termálvíz. A vizet ekkor ugyan elzárták, de egy későbbi megnyitást követően már nem lehetett visszazárni. Sokáig a helyi és környékbeli lakosok az árkokban felfogott, már lehűlt vízben fürdőztek. Ezt a „szabadfürdőt” váltotta fel 1955-ben egy kétmedencés fürdő. A fürdő igazi fejlesztése 1998-ban kezdődött meg. A szükséges pályázati önrészeket az önkormányzati vagyon értékesítésével tudták finanszírozni.
Cserkeszőlő most újabb fejlesztésbe kezdett, az Észak-alföldi Regionális Operatív Program segítségével megépül egy gyógymedence, egy fedett téli termál-élményfürdő és a szükséges háttér infrastruktúra. A beruházás teljes összege 1 milliárd forint, amelyből a 60 százalékos önrészt az önkormányzat kötvény kibocsátásával fedezi. Ehhez a beruházáshoz az önkormányzat felvásárolta a fürdő környéki telkeket, így két-három hektárnyi területen van még lehetőségük a fejlesztésére.
A fürdőben korábban a megyei önkormányzatnak és Szelevény településnek is volt tulajdoni részesedése, amelyet 1998 után Cserkeszőlő kivásárolt. A fürdő most már az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában van.
Míg az intézmények termálfűtési rendszere kiépítés alatt áll, addig a családi házas övezetben gazdaságosan semmiképpen sem kivitelezhető a termálfűtésnek a túl nagy, 600 négyszögöles portákra való bekötése. Viszont az egyik településrészben három ütemben lakóparkok épültek, amelyek lakásaiba gazdaságosan el lehetett szállítani a termálvizet. A lakóparkberuházások előkészítése 1999-ben kezdődött meg, mára pedig már 294 apartman lakást adtak át. Ezekbe a lakásokba azonban nemcsak a termálfűtést, hanem az eladhatóság érdekében a csővezetéken szállítható termálvizet is bevezették. Mindezt azért tudták megoldani, mert a településen lévő kutak közül kettőnek is megfelelő, azaz nem agresszív a vize, ezáltal a szolgáltatott víz nem teszi tönkre, nem tömíti el a csővezetékeket.
A teljes körű üzemeltetést – termálfűtés, ivóvíz, vezetékes termálvíz – az önkormányzat látja el, mely a bevezetett termálvizet 700 forint/m3-es áron értékesíti. Összehasonlításképpen: a normál vízdíj a településen csatornadíjjal együtt 538 forint/m3. A termálfűtést a gáz áránál pedig 20 százalékkal olcsóbban adják.
Cserkeszőlőnek három nagy vízhozamú kútja van, ebből kettőnek 87 ºC-os, egynek pedig 67 ºC-os a vize. Jelenleg a termálvízkincsük kihasználtsága körülbelül 62 százalékos, tehát további fejlesztésekre is bőven van még lehetőség.
A kifejezetten magas hőfokú termálvíznek köszönhetően elektromos melegítés mellőzhetőségével nagy költségmegtakarítást tudnak elérni a fürdő területén működő mosoda üzemeltetésével is. A magas hőfok azonban problémát is jelent, hiszen energiát kell befektetni ahhoz, hogy termálvizet a legtöbb felhasználáshoz a szükséges hőfokra lehűtsék.
A jövőben a magas hőfokú vizüket elektromos áram fejlesztésre szeretnék fordítani. Terveik szerint ezáltal a fürdő áramellátásának a főszezonban 60-70, főszezonon kívül pedig 80 százalékát tudnák így biztosítani.
Hajdúszoboszlói fórum
Hajdúszoboszló, az idegenforgalomból élő város a bevételei nagy részét adó fürdő üzemeltetési költségeinek csökkentésére keresi a megoldást. Az előremutató gondolkozás mozgatórugói Hajdúszoboszlón Sóvágó László polgármester, Vincze Ferenc jegyző és Czeglédi Gyula, a fürdő vezérigazgatója.
Hajdúszoboszlón az 1920-as években végzett kutató fúrások eredményeként tört felszínre a gyógyvíz. A víz hasznosítására 1927-ben fövenyfürdő nyílt. A termálfürdő 1972-re készült el, 2000-ben pedig Phare-támogatással itt épült meg Magyarország első Aquaparkja. 2002-ben a Széchenyi-terv támogatásával az egész fürdőkomplexumot felújították. A beruházás két és fél milliárd forintból valósult meg. A város önrésze – amelyet banki hitelből finanszíroztak – másfél milliárd forintot tett ki. Az Észak-alföldi Regionális Operatív Program segítségével 2010 márciusában a télen is működő Aquapalacet adták át. A beruházás teljes összege 4 milliárd 800 millió forint volt, ebből 2 milliárd 250 millió forint származott támogatásból.
A beruházásoknak köszönhetően Hajdúszoboszlón mára már valóban európai színvonalú fürdőkomplexum található, mely 400 embernek ad munkalehetőséget. A fürdőt üzemeltető Hungaro-Spa Zrt. szinte kizárólag önkormányzati tulajdonban van, az önkormányzaton kívül csak a dolgozók kezében van két százalék tulajdoni részesedés.
A fürdő vizét szolgáltató 14 termálkút szintén az önkormányzat tulajdonában van, ezeket az 1990-es évek közepén vásárolták vissza egy magáncégtől. A visszavásárlást követően 1996–98-ban egy jelentős vízbázis rekonstrukciót is végrehajtottak, amelynek során felújították a termálkutakat és a teljes vezetékrendszert. Ezzel a rekonstrukcióval teremtették meg a későbbi fejlesztések biztos alapjait.
A fürdő összes létesítményének a fűtését – kezdve az uszodától a most átadott élményfürdőig – geotermikus energiával oldják meg. Minthogy a fürdőhöz tartozó termálkutak jelentős mennyiségű metángázt is tartalmaznak, ennek a hasznosítására – 500 millió forintos saját beruházásban – megvalósítottak egy kísérőgáz erőművet is. A 2009 februárjától üzemelő gázerőmű a csonka évben 57 millió forintos megtakarítást eredményezett a villanyszámlából. Ez azonban egyelőre csak a hasznosítás 82 százalékát jelenti. A beruházásnak köszönhetően 1 750 000 m3 metángáz nem kerül ki a szabadba évente.
A hajdúszoboszlói víz hasznosítása azonban itt még nem fejeződött be. Ásványvizet is palackoznak, amelyet a régióban értékesítenek. Illetve most kezdte meg a fürdő a széndioxid kvóták értékesítését is. A jövőben Hajdúszoboszlón geotermikus erőművet terveznek, amellyel a több mint 1200 távfűtésű lakás hőellátását kívánják majd megoldani. Hajdúszoboszló ezzel szeretné megteremteni a későbbi ipartelepítés lehetőségét is, hiszen olcsó energiát szolgáltatva befektetőket ösztönözhet majd a betelepülésre.
A jövőbeli fejlesztéseket már az ENEREA regionális energetikai ügynökség által készülő kistérségi energetikai stratégia szerint fogják végrehajtani. Ettől a stratégiától várják egyben az energiamegtakarítást célzó javaslatokat is.
A program összegzése és a következő lépések
Mind a négy település termálberuházásáról elmondható, hogy körültekintő tervezés eredményeképpen születtek meg, a település hosszú távú fejlesztési koncepciójának a részeként, olyan polgármesterek és jegyzők irányításával, akik nem négy évre tervezve döntöttek a beruházások mellett. Azonban a sikeres projektek megvalósítása, üzemeltetése csak elkötelezett szakemberek munkájával jöhet létre. A TÖOSZ részéről külön köszönet illeti a fent már nevesített vezetők mellett a veresegyházi fórum kapcsán Tahon Róbert jegyzőt, Csikós Istvánt, a városfejlesztési kft. ügyvezetőjét, Szita Gábort, a Porció Kft. ügyvezetőjét. A mórahalmi fórum kapcsán Balog László kabinetvezetőt, Pásztor József projektmenedzsert, Berta Zsolt marketingvezetőt; a cserkeszőlői fórum kapcsán Torkos György fürdőigazgatót, Illési Sándort, a pénzügyi bizottság elnökét. A hajdúszoboszlói fórum kapcsán a Hungarospa Zrt. vezérigazgatóját, Czeglédi Gyulát, energetikusát, Erdődy Sándort, vízgazdálkodási csoportvezetőjét, Cseke Zsoltot, a közüzemi kft. igazgatóját, Nyéki Istvánt, akiknek előadásai, aktív közreműködése nélkül programunk nem valósulhatott volna meg. A tapasztalatcsere programban résztvevők számára a másik három helyszín beruházásainak megismerése minden esetben továbbfejlesztő gondolatok ösztönzője volt, és alkalom új szakmai kapcsolatok megteremtésére.
A Geotermális Tapasztalatcsere Program megszerzett információval a későbbi önkormányzati termálberuházásokat segíteni kívánjuk, ennek érdekében összegző kiadványt készítünk, illetve a kérdőívünkre válaszolók számára már megkezdtük a fórumok információinak továbbítását.
| 
