|
A törvényjavaslatot 13 Fidesz parlamenti képviselő önálló indítványként nyújtotta be. A javaslat az 1990. évi LXIV. törvény hatályon kívül helyezésére - azaz nem a jelenleg hatályos törvény módosítására – irányul.
A törvényjavaslat elsődlegesen az önkormányzati képviselői létszám csökkentését célozza meg. Erre vonatkozóan a Gyurcsány és a Bajnai kormányok is tettek már eredménytelen kísérletet és a Kormány – Önkormányzatok Egyeztető Fóruma (KÖEF) 2009. március 12-én tárgyalta és elfogadta a törvényjavaslat normaszövegét. Az észrevételek így a jelenlegi hatályos (továbbiakban: Hatályos), a KÖEF javaslat és az önálló képviselői indítvány (továbbiakban: Indítvány) összevetése alapján - a tervezett változásokra figyelemmel - fogalmazhatók meg.
Általános megállapítások
Mint ahogy eddig is, most is szükséges hangsúlyozni, hogy a képviselő testületek létszámának csökkentése nem jelenti az önkormányzati rendszer érdemi átalakítását, azaz a tervezett döntés elsődlegesen szimbolikus, sem mint tartalmi jelentőséggel bír. Az önkormányzati szövetségek, miközben mindig egyetértettek a differenciált létszámcsökkentéssel, egyetértésüket ahhoz kötötték, hogy csak akkor tudják támogatni az önkormányzati képviselői létszám csökkentését, ha csökken a parlamenti képviselők száma is.
Az Országgyűlés elé beterjesztésre került az Alkotmány módosításáról szóló T/9 törvényjavaslat, az országgyűlési képviselők választásáról szóló T/18 törvényjavaslat és az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reform előkészítéséről szóló H/19 határozati javaslat, így az önkormányzati szövetségi elvárás teljesülni látszik.
Az Indítvány követi a Hatályos törvény szerkezetét, és ami ennél fontosabb megoldási rendszerét is fenntartja, sem struktúráját, sem belső tartalmát tekintve nem tér el – néhány kivételtől eltekintve - a korábbi szabályozástól. Ennek következtében az októberi önkormányzati választásra való felkészülést sem nehezíti az Indítvány elfogadása.
Önkormányzati szövetségként kifogásolható, hogy az Indítvány benyújtását megelőzően nem történt egyeztetés az önkormányzati szövetségekkel. Bár még nincs új kormány így a KÖEF összehívása nem volt lehetséges, viszont gesztusértékű lett volna, ha Kósa Lajos – az Indítvány egyik jegyzője – aki a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke egyeztetésre hívta volna a társszövetségek elnökeit, így a szövetségek véleményét megismerve és támogatását megnyerve terjeszthette volna be a javaslatot.
Részletes megállapítások
Az Indítvány szerint az eddigi kislistás rendszer elnevezése egyéni listás választási rendszerre változik. A javasolt képviselői létszámcsökkentés mértéke visszafogottabb, mint a KÖEF által korábban támogatott. Pl.: a KÖEF javaslata 500 lakosig 2 képviselővel számolt, addig az Indítvány 2 fős testületet csak 100 lakosig javasol, vagy a KÖEF 2000 lakosig javasolta a 4 fős testületet, addig az Indítvány 1000 lakosig.
Összességében ugyancsak kisebb mértékű csökkentést javasol az Indítvány, mint a KÖEF a vegyes választási rendszerben, viszont a kompenzációs listán megszerezhető mandátumok száma kisebb, mint a KÖEF javaslat. A rendszer egyéni választókerületben megszerezhető mandátumok felé történő eltérítésével a TÖOSZ mindig egyetértett.
A megyei közgyűlések választásánál a lakosság szám figyelembevételével történő differenciált csökkentéssel egyet lehet érteni. Ugyanakkor mindenképpen érdemes felvetni, hogy a megyei önkormányzat, mint területi önkormányzat esetén a területi szempontokat érvényesíteni kellene, vagyis a pártlistás választás helyett a kistérségi, többmandátumos egyéni választókerületi rendszerre kellene áttérni, alkalmazva a vegyes választási rendszer kompenzációs listás megoldását. Az Indítvány alapján marad a megye és a megyei jogú város elkülönülése, miközben e tekintetben az elmúlt időszakban teljes egyetértés volt a szakmában, hogy a megyei jogú városokat integrálni kell a megyékbe.
Ugyancsak egyet lehet érteni a fővárosi közgyűlés létszámának lakosságszámhoz kötésével és ennek révén a csökkentéssel.
Az ajánlás kérdésében alapvetően a Hatályos törvényszöveg köszön vissza, egyedül a főpolgármester-jelölt ajánlásánál szerepel eltérés az Indítványban, ami nehezen indokolható, hiszen a rendszer egészének logikai rendjét töri meg, ugyanis összességében ott magas a választópolgárok ajánlási aránya, ahol alacsony a lakosság szám és ennek következtében minél népesebb egy település annál kisebb arányú ajánlás várható el. Így semmi nem indokolja, hogy a főpolgármester-jelöltség esetében az eddigi 0,5%-os ajánlást 2%-ra emeljék.
A megyei választókerületben a 0,3%-ról 1%-ra történő emelés elfogadható, ami szintén indokolja a fővárosnál megfogalmazott ajánlási elvárás csökkentését.
Ugyancsak magasabb elvárást fogalmaz meg az Indítvány a kompenzációs lista állítás feltételeként, azáltal, hogy az egyéni választókerületek több mint felében jelöltet kell állítani. Ez a változtatás a kispártok és a kisebb jelöltállító szervezetek számára jelent hátrányt. E tekintetben nincsen sem KÖEF, sem TÖOSZ álláspont, mert ez a kérdés eddig így nem merült fel.
A különféle önkormányzati tisztségekre történő jelölésnél a TÖOSZ korábban is javasolta, hogy egyidejűleg ne indulhasson senki polgármesterségért és települési képviselőségért. Ugyan az Indítvány megoldásként szerepelteti, hogy aki elnyerte a polgármesteri tisztséget és egyidejűleg képviselőnek megválasztották ez utóbbi tisztségről le kell mondania, viszont a nem nyertes polgármester-jelöltek, mint választott képviselők gyakran lehetetlen helyzetet teremtenek a képviselő testületek munkájában, így a kettős képviseletre való egyidejű jelöltséget indokolt lenne kizárni.
A korábbi hírekkel szemben az Indítvány kitart a közvetlen polgármester választás mellett, ami értelemszerűen támogatható. A választás eredményének megállapítása tekintetében új elem, hogy a vegyes választási rendszerben a mandátumot szerző jelöltre leadott szavazatok 50% plusz egy szavazatot meghaladó része is beszámít a töredékszavazatok közé. Ez a javaslat a győztest tovább erősíti, miközben valóban tartalmaz igazságossági elemet is, hiszen a mandátumhoz „nem szükséges” voksoknak ugyanaz a sorsa, mint a mandátumot nem eredményező szavazatoknak.
Összegzés
Az Indítványban megfogalmazott javaslatok összességében támogathatóak, nem ellentétesek az eddigi törekvésekkel és az önkormányzati érdekekkel. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy ez a törvényi szabályozás nem pótolja az önkormányzati rendszer átalakítását, amelynek fontos tartalmi eleme az önkormányzati képviselő helyének, szerepének és felelősségének pontosítása. Önmagában a kevesebb nem jelent hatékonyság és eredményesség növekedést, és érdemi anyagi megtakarítást sem. Ne keltsük azt a látszatot, hogy a képviselők számának csökkenésével a csökkenő képviselői tiszteletdíj érdemben tud javítani az önkormányzatok gazdasági helyzetén. A kistelepülések jelentős részében eddig sem kaptak tiszteletdíjat a képviselők.
A TÖOSZ 2010. május 13-ai küldöttgyűlésén a többség kezdeményezte, hogy ismételten vessük fel, hogy az önkormányzati képviselők ne kapjanak tiszteletdíjat, csak a képviselői munkával összefüggésben keletkező igazolt költségeik kerüljenek megtérítésére. A TÖOSZ e tárgyban megfogalmazott javaslatát a társszövetségek korábban nem támogatták.
Budapest, 2010. május 19.
Dr. Zongor Gábor
TÖOSZ főtitkár
|
