A Balaton körüli nyári biciklitúrára a Szolnok Városi Kollégium diákjai közül többen is jelentkeztek. 17 diák és öt kísérő-pedagógus alkotta csapatunkat. Öt nap alatt 250 kilométert tekertünk.

Minden magyar - és egyre több külföldi - jól ismeri a Balatont. Tudjuk milyen gyönyörű látvány a hatalmas kékség, tudjuk milyen hűsítő a vize forró nyári napokon, és tudjuk, hogy a vízparti fűzfák vetik a legkellemesebb árnyékot egy kis lazításhoz. Aki már vonatozott biciklivel együtt, tudja, hogy nem is olyan egyszerű dolog az. Kis csoportunk azonban már itt is összefogottan, gördülékenyen siklott át a problémák fölött. Nagy segítségünkre voltak ebben a már tapasztalt felnőttek. A balatonaligai, utolsó technikai ellenőrzések után pedig kezdetét is vette a nagy túra.

Az első napi táv bemelegítés volt, hiszen „csupán” Siófokig tekertünk. A délután érkező napsütés mindenkit „balatoni hangulatba” hozott, így az aznapi szállásunktól alig 100 méterre lévő tó néhányunkat a vízbe csábított. Másnap Fonyódig tekertünk. Ekkor már annyira meleg lett, hogy ebédelni egy szabadstrand mellett álltunk meg. A délutáni csobbanást követően a tervek szerint érkeztünk Fonyódra. Ez volt az első, igazán keményen végigdolgozott napunk, hiszen a táv is lényegesen hosszabb volt az előzőnél. Ez a csapaton is meglátszott: estére mindannyian fáradtan, néhányan naptól leégve, korán kerültünk ágyba.
A harmadik nap szórakozással indult. Bobozni mentünk, amit mindenki nagyon élvezett. A finom ebéd után aznap is úsztunk egyet, ami igazán jól esett a nagy melegben. Keszthelyen várt a szállásunk, ahol egyedi módon, magunk készítettük a vacsorát. Tanáraink igazán pompás lakomát terveztek, a különböző grillezett fogások közül egyik finomabb volt, mint a másik. Másnap a keszthelyi kastély, illetve a fogatkiállítás megtekintésével töltöttük a délelőttöt, majd Szigligetre indultunk. Előtte azonban Hévíz felé vettük az irányt. A kis kitérő abszolút megérte, hiszen a fürdővároshoz vezető út gyönyörű volt és a település nyugodt hangulata is tetszett mindenkinek. A híres Szigligeti várhoz vezető út azonban nehéznek bizonyult. A déli parttal ellentétben, igen sok emelkedővel, dombbal kellett megküzdenünk, ami kifárasztotta a csapatot. A gyönyörű panoráma, a finom kézműves fagyi azonban kárpótolt mindenkit a fáradozásokért. Vacsora után még éjszakai fürdőzésre is elmentünk, ezzel koronázva meg a napot.
A következő napon Balatonfüredig kellett eljutnunk. Útközben megálltunk strandolni Zánkán és feltekertünk Tihanyba. Ekkor már éreztük az izomlázat, de a nap végén ismét büszkék voltunk, amikor a megtett távra, és a hátralévő, rövidebb szakaszra gondoltunk. Az utolsó napon csak úgy „repültünk” Balatonaliga felé. A célfotó elkészülte és a gratulációk után pedig mindenki feltűzte a maga „I Balaton” és „I Bicikli” kitűzőjét.  Ezeket szorongatva indultunk hazafelé.

Öt nap, 250 kilométer, sok-sok strandolás, új barátságok, sport, jókedv, biciklik. Nagyon sok mindent jelentett ez a túra, amelyre még sokáig boldogan és jó érzéssel fogunk visszagondolni.

D. Dalma és D. Diána