Helyezze el és kínálja szolgáltatását Magyarország üzleti adatbázisában!
Lépjen be itt, ha Ön már regisztrált szerkesztő!
Elfelejtette jelszavát?
 
Mutassa meg honlapját a térképen!
Adózás, helyi adók

Államigazgatás

Balaton

Befektetés

Belföld

Beruházás

Biztosítás

Borturisztika, borturizmus

Cégvilág

Civil hírek

Család

Egészségügy / szociális intézmények

Egyesület

Elemzések, tanulmányok

Életmód

Energiagazdálkodás

Érdekességek

EU információk

EU pályázatok

Felhívás

Felmérések

Fiatalok

Foglalkozás egészségügy

Foglalkoztatás

Fogyasztóvédelem

Gasztronómia

Gazdasági hírek

Gazdaságpolitika

Gyermeknevelés

Hazai sport

Helyi önkormányzat

Helytörténet

Ingatlan

Innen-onnan

Innováció

Interjú

Irodalom

Jótékonyság

Kamarák

Karácsonyi ünnepségek

Képviselők hírei

képviselő-testület

Kiállítások, konferenciák

Kistelepülések

Kistérségek

Kitüntetés

Koncert

Konferencia

Kormányrendeletek

Kormányzati hírek

Környezetvédelem

Közérdekű információk

Közgyűlés

Közlekedési információk

Közvélemény

Kulturális programok

Nemzeti Fejlesztési Terv

Népművészet

Oktatás

Pályázatok

Pedagógia

Piackutatás

Politika, közélet

Portré

Regionális programok

Rendezvény

Sportrendezvény

Szabadidő

Szociálpolitika

Társadalom

Történelem

Törvény, rendelet, szabályozás

Tudomány

Tudományos hírek

Tudósítás

Turizmus

Vagyonkezelés

Vállalkozásfejlesztés

Vallás


Vízhiány lesz a Földön?


Néhány évtized múlva vélhetően a természeti kincsekkel, ezen belül az ivóvízzel való esztelen pazarlás korszakaként szólnak majd a huszadik századról.
Egy olyan időszakként emlegetik, mint amelynek lakói már tisztában voltak a víz fontosságával, a földi élet fenntartásában, fennmaradásában alapvető fontosságú anyag jelentőségével, mégis alig tettek valamit az ivóvízbázisok védelméért, a felszíni vizeket érő környezeti terhelés csökkentéséért.

Illetve a gazdag országok már hatásos intézkedéseket tettek a vízminőség javítása érdekében az elmúlt évtizedekben, de a világ szegényebbik felének erre nem volt pénze. Egyenes összefüggés van a víz védelme és az adott ország GDP-je között...

A félelem megalapozott, hiszen már ma is az emberiség jelentős része nem jut egészséges ivóvízhez. Hogy ne a levegőbe beszéljünk: jelenleg a Földön 1,2 milliárd embernek nincs biztosítva a hosszú távon is fenntartható ivóvízellátása, 2,4 milliárd nélkülözi az emberhez méltó higiénés körülményeket.

A szennyezett ivóvíz világszerte első a betegségek kiváltó okai között - évente négymillió ember halálát okozza szennyezett ivóvízre visszavezethető betegség. Az áldozatok többsége gyerek.

A vízkészletek elherdálása bő száz éve folyik - szoros összefüggésben az emberiség létszámának bővülésével. A huszadik században a népesség háromszorosára nőtt, ugyanakkor a vízfelhasználás a hatszorosára.

A további növekedés mindkét esetben garantált. Becslések szerint 2050-re kilencmilliárdan leszünk. Egy másik becslés: a vízkivételek negyven százalékkal emelkednek a következő két évtizedben.

Egy harmadik adat azt mutatja, hogy ugyancsak a következő húsz évben az egy főre eső szabadon felhasználható vízkészlet egyharmaddal csökken a világon. Bár a víz az egyik megújuló természeti erőforrásunk, de a megújulás nem tart lépést a folyamatos szennyezéssel.

Az sem mindegy ki hova születik. Egy fejlett országban élő ember élete során 30-50-szer több vizet használ, mint egy harmadik világban élő. Észak- és Dél-Amerikában viszonylagos vízbőség van, a túlnépesedett Ázsiában viszont mind több embernek nem jut elegendő víz.

Globális méretű vízhiánnyal állunk tehát szemben? Igen. Több mint 80 országban már ma is vízhiány van. Spanyolországban, ahol nagyon kevés a felhasználható készlet, egyes körzetekben már ma is választott vízbíróságok osztják szét a vizet.
Publikálta
Vozár, Péterné