Szabó
Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter Stavros Dimas-szal, az Európai
Bizottság környezetvédelmi biztosával tárgyalt Budapesten többek között klímapolitikai
kérdésekről. Egyetértettek abban, hogy hatékony globális klímapolitikára
van szükség, melyből Magyarország is kiveszi a részét, az uniós szintű
vállalásokon belül azonban figyelembe kell venni az egyes tagállamok
sajátosságait.
A fejlett tagállamok által együttesen vállalandó
kibocsátás-csökkentési terhek megosztására kidolgozandó mutatók esetében
fontos, hogy a kibocsátás-csökkentési kapacitások mellett a kibocsátásokért
való felelősség elve is tükröződjön a mutatók kiválasztásában - tájékoztatott a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Ezért hazánk
támogatja az egy főre eső üvegházhatású gázkibocsátás megjelenítését, valamint
a tagállamok korai erőfeszítéseinek figyelembe vételét. Magyarország kellően
fel fog készülni arra, hogy a magyar gazdaságra és a háztartásokra háruló
klímavédelmi többletterhek a karbon-szegény gazdaságra való áttérést
költséghatékony módon szolgáló erőforrássá váljanak, célirányos innovációt és
fejlesztést tegyenek lehetővé, és végső soron versenyképességet növelő
tényezővé váljanak.
Kiemelt tárgyalási téma volt a génmódosított
termények és a magyar moratórium kérdése. Szabó Imre elmondta, hazai tudományos
kutatások igazolták, hogy a MON810-es génmódosított kukoricavonal használata
jelentős környezeti kockázatot jelent hazánk természeti értékeire. A magyar
tilalom indokainak értékelésekor még nem vették figyelembe az új uniós
irányelvek szerinti szigorúbb kockázatértékelési követelményeket, a terméket e
szempontok szerint még nem értékelték és nem is engedélyezték. Az Európai
Élelmiszerbiztonsági Hivatal sem tudja kijelenteni értékelés hiányában, hogy ez
a génmódosított kukoricavonal nem káros a környezetre. 2008 decemberében az
unió környezetvédelmi miniszterei konszenzussal kinyilvánították, hogy a
kockázatértékelési eljárást sokkal alaposabban és regionális alapon kell
elvégezni, ezért a magyar fél fent akarja tartani a moratóriumot. Szabó Imre
arra kérte az uniós környezetvédelmi biztost, támogassa a GMO engedélyezési
rendszer mielőbbi megreformálását, hiszen magyar álláspont szerint a
kockázatértékelést sokkal szigorúbb előírások szerint kell elvégezni a hosszú
távú hatások figyelembe vételével.
A magyar fél felhívta a biztos figyelmét arra is,
hogy hazánkat is érintik az újra feldolgozott hulladék piacának nehézségei, a
másodnyersanyag piaci kereslet és árak csökkenése. A két környezetpolitikus
egyetértett abban, hogy ez uniós jelenség, ezért EU szinten is elő kell
segíteni a szelektíven gyűjtött hulladék piacának élénkítését. Hazánk ezért
támogatja, hogy a környezetközpontú termék-tervezés feltételei között
megjelenítsék a hasznosíthatóság elemeit, a hasznosítási piacot akadályozó
nemzeti és nemzetközi korlátok megszüntetését, valamint a köz- és
magánbeszerzések zöldítését. Szükségesnek tartják a szelektív gyűjtés és
feldolgozás, valamint a hasznosításig történő tárolás támogatási lehetőségeinek
vizsgálatát. Középtávon szükségesnek tartják annak megfontolását, hogy az
elsődleges természeti erőforrást hulladékkal kiváltó, helyettesítő termékek
piaci árát akár közösségi szintű árkompenzációs intézkedésekkel is csökkentsék,
például a hasznosítást szolgáló fejlesztések uniós szintű támogatásával,
kedvezőbb áfa besorolásával, közbeszerzésnél kötelező hasznosítási arány
megállapításával.
