|
Közel 10 éve, néhány felelősen gondolkodó ember kitalálta Szolnok október 6-ai emlékprogramjának forgatókönyvét. Akkoriban a fiatalok nemzeti tudatának erősítése, lokálpatrióta szemléletének elősegítése, a szolnokiak hasznos szabadidő-eltöltése, valamint egy sor „idejétmúlt” eszme érdekében emlékfutás és kerékpáros emléktúra is bekerült a városi rendezvény programjába, méghozzá úgy, hogy a futók és a kerékpározók eltérő indulással, azonban a szervezésnek köszönhetően, az utolsó kilométereket együtt megtéve, közösen érkeztek az esti koszorúzás színhelyére, a Várkonyi téri kopjafákhoz.
Időközben bizonyos okokból az emlékfutás „elmaradozott”, a szabadságharc helyi fontosabb eseményeinek helyszíneit fölkereső kerékpározás iránt viszont egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott.
Az eltelt idő alatt a VMZK (Városi Művelődési és Zenei Központ) volt a városi rendezvény szervezője, akivel egy ilyen nemes cél érdekében könnyen, gördülékenyen lehetett közösen programot szervezni. Az eltérő helyszíneken zajló események felelősei, ahogyan mondani szokás, félszavakból is megértették egymást, minden jól, sőt tökéletesen működött..., de hát meg is követelte ezt a méltó módon történő emlékezés szellemisége.
Nemrégiben új, gyönyörű külsőt kapott Szolnok kulturális fellegvára, ezzel egy időben a neve is változott Aba-Novák Kulturális Központ-ra... És történt még valami, ami nem ennyire szembeötlő; változott a szemléletmód. Ami az október 6-a eszmeiségével kapcsolatos szemléletmódot illeti, az biztosan. Mindenestre az „új intézmény” egyoldalúan, teljes egészében elhatárolódott a korábbi megközelítéstől és nem kíván a továbbiakban együttműködni azzal a civil szervezettel, aki a kerékpáros emléktúra szervezését, bonyolítását a kezdetek óta grátisz magára vállalta. Más megfogalmazásban, a városnak még ingyen sincs szüksége egy olyan programra, amit nemes célok hívtak életre, ami hagyományokkal rendelkezik, ami pedagógiai szempontból is kívánatos és ami még egy sor olyan tulajdonságot hordoz, aminek a jelentőségét csak az nem érti meg, aki nem akarja megérteni.
Ez enyhén szólva aggályos, ha mint állampolgár értékelem a fönti hozzáállást. Ha viszont civil szervezetként vizsgálom az esetet, újabb bizonyítékot tudok fölmutatni a város, Civil Stratégiájában megfogalmazott eszméinek kudarcára. A civilek megint kiszorultak, (vagy kiszorították őket) saját városukból. A város pedig ismét megelégedett azzal, hogy egy kötelezettségét valahogyan, valamilyen szinten „kipipálhatta”.
Hát igen, („milyen meglepő”), itt a „magyar ugaron” előfordul a nemes eszmék kudarca, történetesen éppen többről is beszélhetünk. De minden érthetővé válik azon nyomban, ha korunk vezető eszméjét is bevonjuk ebbe a rövid eszmefuttatásba: csak a külső számít, a belső érték kit érdekel...???!!!
Ezek után az emléktúra, mint külön program, a város igényeibe be nem illeszthető rendezvény fog megvalósulni. Ez a tény némi útvonal-változtatást igényelt, azonban ennek indoklása, a háttérben húzódó okok kifejtése, már egy másik hasonló írás feladata...
És még valami „szokványos” dolog is történt, a föntiekkel kapcsolatban, ugyanis a vétlen civil szervezetről elkezdtek „hírek” terjengeni...
Ettől a pillanattól azonban némi napi aktualitása is lesz ennek az írásnak, hiszen jelen esetben sem meglepő, hogy vannak akik hazudhatnak bátran..., reggel, délben, este, valamint az önzetlen civilek rovására is, (de ez utóbbit már csak én teszem hozzá)!
Szekeres Ferenc Auriga SSK elnöke
Szolnok, 2006. október 3.
|
