A Tisza Rákóczifalva és Rákócziújfalu közötti kanyarulatában a régi gátat új töltés váltja ki. A gépek már több tízezer köbméter földet mozgattak meg. A markolók, teherautók szomszédságában leletmentés folyik. Az ásatáson negyven- ötven ember dolgozik, hat történelmi kor emlékeit tárták fel eddig. A legkorábbi leletek a késő bronzkorból származnak, de szép számmal kerültek elő kelta emlékek is.
A Nyugatról érkező kelták a Krisztus előtti negyedik századtól lakták az Alföld védett magaslatait. A kelta leletanyag keveredik a Keletről érkezett szkíták tárgyi emlékeivel az itteni ásatáson is. Nyolc gepida sírt is találtak a régészek száznál több településobjektum mellett, de előkerültek a gepidák előtt itt megtelepedő szarmaták egykori használati tárgyainak töredékei is. Az itt élő szarmaták kereskedelmi kapcsolatot tarthattak fenn Pannónia provincia lakóival, hiszen előkerült egy eredeti római váza néhány darabja is. A szarmaták füstöléssel tartósították az élelmiszert, az egyik föld alatti üregben égett a tűz, a másik gödörben pedig folyt maga a füstölés. Ilyen emlékeket már több lelőhelyen is találtak, ám a rákóczifalvi ásatás még a régészek számára is tartogatott meglepetéseket. dr. Csányi Marietta ásatásvezető régész: Gyakorlatilag egy teljes láncolatot fedeztünk fel, ilyen füstölőrendszert, aminek két ága van és gyakorlatilag behálózza a települést. Annyira, hogy elkezdődik a szelvényünk szélén és ott lent a legmélyebb részén egy óriás nagy gödörbe torkollik. Hihetetlen. Csak mi is arra figyeltünk föl, hogy egyik a másikba vezet és nem is tudtuk, hogy ez hova fog vezetni, hogy mikor tudjuk feltárni emiatt, mert ez nyilván meglassította a munkánkat, de hát nagyon örülünk neki. A hamvasztásos temetés már az időszámításunk előtti negyedik évezredben is ismert volt a Kárpát- medencében élő népcsoportok körében. A tüzeléshez felhasznált fa, az időjárás is nagyban befolyásolta a holttestek tökéletesen elégetését.
A szertartást követően urnába helyezték a hamvakat, az ásatás során előkerült az úgynevezett gávai kultúra egy hamvasztásos sírja is. Ez egy jellegzetes úgynevezett kanelurradíszes, tehát egy nagyon szép, fényezett urnába tették a hamvakat, még nem szedtük fel az urnát, de imitt- amott kikandikál egy- egy égett csont, ebből tudjuk, hogy valóban urna, nem csak egy edény van a földön, hanem egy urnasír. A leletek a megyei múzeumba kerülnek. A Vásárhelyi Konzorciummal kötött szerződés értelmében a régészeknek június végére kell átadniuk a területet, a teljes feltárással novemberre végeznek. Az ásatásvezető azonban atól tart, hogy korábban be kell fejezni a feltárást, mert a leletmentésre szánt pénz elfogyott.
Film letölthető (Szolnok TV)
|