|
Február első szombatjára a Kisdunamenti Civil Szervezetek Szövetsége Terület és Településfejlesztési Munkacsoportja a szigetszentmiklósi Csonka János műszaki szakközépiskola színháztermében lakossági fórumot hívott össze. A századnyi érdeklődő bizonyította, hogy sokakat érdekel a kérdés: "Hol tart a Kis Duna rehabilitációja" és az, hogy "Merre kanyarog a Csepeli gerincút?". A tanácskozást dr. Molnár Pál a megbeszélést összehívó szervezet elnöke nyitotta meg, aki egyben a Ráckeve Dunaági Horgász Szövetség Elnöke is.
A közlekedés szerepéről a közszolgáltatásban, a fővárosi-elővárosi közlekedés jelenéről és jövőjéről, a tömegközlekedés és az egyéni közlekedés összhangjáról Varju László országgyűlési képviselő, a Magyar Országgyűlés Területfejlesztési Bizottságának tagja tartott előadást.
A tájékoztatást követően is sok szó esett gerincútról, hiszen annak első elképzelései már az 1970-es években megfogalmazódtak, a nyomvonalterv több változatával egyetemben. A hosszadalmas megelőző tanulmányokat követően végre elkészült a kiviteli terv, amelynek véglegesítése folyamatban van. Az M0 körgyűrűtől a Tököli repülőtérig terjedő, mintegy tizenöt kilométeres kétszer két sávos első szakaszengedélyezési terve mára, rendelkezésre áll. A Tököl és Lórév közötti második szakasznak viszont, még a tanulmányterve sincs elfogadva, nyomvonal-egyeztetési problémák miatt. A várhatóan kétszer két sávos út Szigetszentmiklós, északi részéről tehermentesíti a szigetszentmiklósi és halászteleki belső utakat. Tovább már csak kétszer egysávos útra lesz szükség, a felső szakasznál várható jóval kisebb forgalomterhelés miatt. A beruházás első ütemére a fedezet biztosított, s az ügy érdemi intézésre a Nemzeti Autópálya Rt-hez került.
Az első szakasz első építési ütemében az előkészítés és kisajátítás teljes egészében megtörténik. Először a terv szerinti út felét, azaz kétszer egy sávot alakítanak ki Y elágazással Csepel, illetve Szigetszentmiklós felé. A szigeti gerincút ügyében még további egyeztetés szükséges a fővárosi önkormányzat illetékeseivel, aminek lefolytatását elvállalta Varju László országgyűlési képviselő.
Papanek László a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi Igazgatóság osztályvezető-helyettese a Kis-Duna rehabilitációjának helyzetéről adott áttekintést és válaszolt a sok aggódó, a folyót és élővilágát féltő-óvó kérdésre. Hangsúlyozta, megérett a helyzet arra, hogy megtörténhessen a Ráckevei-Soroksári Dunaág rehabilitációja. Az elmúlt években ugyanis egyre súlyosbodtak a környezetvédelmi problémák, jelesül a vízminőség romlása, a nyári aszályos vízszint csökkenése, a kisebb hal- és kagylópusztulások. Az Fővárosi Csatornázási Művek RT Délpest Szennyvíztisztító Telepéről a Duna-ágba közvetlenül bevezetett tisztított szennyvíz minősége is hagyott kívánnivalót maga után. A mindenféle szeméttel is feltöltött, sokhelyütt engedély nélkül elkerített partok mentén, még ma is több épületből direkt bekötéssel ömlik a mocsok a Dunába. Pedig a környezetvédelmi hatóság szigorúan bírságol, ahol tudomására jut ilyen állapot.
A Ráckevei-Soroksári Dunaág helyzetének teljeskörű felmérése az utóbbi években megtörtént. Az ügyben jelentős áttörést hozott egy múlt évben hozott kormányhatározat, miszerint a probléma megoldása érdekében a kérdést felvették a brüsszeli támogatásra igényt tartó tíz legnagyobb projekt közé. Az 1,333 milliárd forint támogatásból idén és jövőre előkészthetők és engedélyeztethetők a tervdokumentációk a revitalizációhoz. Ezt követően kezdődhetnek meg a várva-várt munkálatok, ami azt jelenti, hogy a mederből eltávolítanak mintegy 6-10 millió köbméter iszapot, amelynek döntő része mezőgazdasági hasznosításra alkalmas. Mindemellett átvezetik a nagy Dunába a Dél Pesti Szennyvíztisztító Telep tisztított szennyvizét. Szükség van továbbá a térségi hulladéklerakók rekultivációjára is, melyhez az előbb említett kotrásból kikerülő iszap -mint feltöltési anyag- elhelyezhető. A vízszintszabályozás érdekében meg kell építeni továbbá, az 1956-os árvíz által tönkretett tasi vízleeresztő műtárgyat, amely a Dunaág minden körülmények közötti biztonságos üzemirányításának záloga. Az előzőekben hivatkozott munkálatok mintegy 38 milliárd forint ráfordítással valósulhatnak meg.
Amennyiben a terv valóra válik, úgy néhány év múlva a Ráckevei-Soroksári Dunaág fürdésre is alkalmassá válik, s épségben megmaradnak azok az itteni úszólápok, amelyekhez fogható csak a Rhone deltájában található Európában. A vízminőséget javító projektnek köszönhetően a térség szép jövő előtt áll, felemelkedése biztosított.
|
