A jászkürt történelme több száz éves, hiszen nagyon sok leírás készült róla Kálti Márk kódexétől napjainkig. Tudósok kutatták a XVIII. századtól szinte folyamatosan, s mindig valamilyen újabb felfedezést tettek. Legutóbb Selmeczi László régész 2008-ban megjelent Nemzeti ereklyénk, a jászkürt című könyvében összefoglalta az összes ismert, írásban meglévő leírást, adatot, elemzést. Ez olyan átfogó és sokoldalú munka, mely számos érdekességet is tartalmaz, de különböző összefüggésekre is rávilágít.

H. Bathó Edit e munkára alapozva tartotta előadását, de kiegészítette azzal, hogy a kürt miként jelenik meg a néphagyományban, mit jelképez a ma embere számára. A Lehel monda közismert, már az általános iskolások megismerik tanulmányaik során. A monda – mely először 1357-ben Kálti Márk Képes Krónikájában jelent meg először - valóságtartalma azonban nem egyezik meg minden ponton a tényekkel. A kalandozások korát lezáró 955-ben történt ausburgi csata idején Ottó volt a német császár. Lehel őt vághatta volna fejbe a történelmi tények szerint. A mondában azonban Konrád császár szerepel, aki később uralkodott! Az is eltérés a krónikához képest, hogy ott a fejbeütési jelenetben egy hosszú havasi kürt látható, a jászkürt pedig nem ilyen.

Szóval az ellentmondások elemzése során a kürt korának meghatározására is sort kellett keríteni. Ez pedig nem a X. század, ahogy azt sokáig gondolták a tudósok, hanem a XI-XII. századra tehető. Ezt a kürt faragott motívumainak elemzése, s más hasonló korból való kürtök motívumkincsének összehasonlítása eredményeként lehet ma kijelenteni, hallottuk az előadás során, mely sok képpel illusztráltan jelent meg előttünk. A múzeumigazgató egy-egy faragott motívum részletes értelmezését is adta.

Felmerült az a kérdés is, hogy hol készülhetett. László Gyula professzor Bizáncot írta le, de élete vége felé ő maga is már úgy vélte, hogy ez nem lehetséges, sokkal inkább a bizánci hatás fedezhető fel, de az sem valós, hogy cirkuszi kürtként használták. Selmeczi László már Kijevet is említi, ahol a jászok vándorlásuk során jártak, de akár Magyarországon is készülhetett. Az nem kétséges, hogy mindig a jászok birtokában volt, a Lehel monda csak később fonódott köré, mert a vezér kürtjéről nem tud a történettudomány.  

A kürt feltalálásának történetei következtek, mert az nem kétséges, ez – mármint a Jász Múzeumban őrzött jászkürt - mindig a jászok becses kincse volt. Azonban több jászsági település is magáénak vallotta, a települési címereikbe is bekerült. A kürt megszólaltatásáról is sokféle információ ismert, neves művészek vehették a kezükbe, de hangot csak egy fúvóka segítségével adott. H. Bathó Edit a második csorbulás történetét is elmesélte, ami igazán hétköznapi, hiszen beütődött a nyeregkápába.

A kürt őrzése, bemutatása 1874 óta a Jász Múzeum és annak mindenkori őrének feladata. Elhangzott az előadásban, hogy van kitűnő másolata, mely számos országos rendezvényen járt már. Az igazit, az eredetit jászberényi vitrinéből nem mozdítják csak nagyon kivételes alkalommal. Ilyen volt 1996, a honfoglalás 1100 éves jubileuma.

A jászkürt azonban nemcsak egy becses, elefántcsontból faragott tárgy. Ettől sokkal többet jelent, mondta Hortiné dr. Bathó Edit. A jász identitás, a jász összetartozás jelképe, a jász hagyományok megtestesítője.

Publikálta null