Szinte minden évben megírja olvasói levelében Szűcs Kálmán, hogy a
mezőgazdasági termelőknek kellene egy szövetkezet, mert a multik
kizsákmányolják őket, s alig fizetnek valamit a portékájukért. Legutóbbi levele után jött be szerkesztőségünkbe
Nyitó Tibor azzal a hírrel, hogy van Magyarországon, sőt már a Jászságban is
alakul újra Hangya Szövetkezet, a termelők is csatlakozhatnak.
A részleteket már az országos
elnökkel beszélhettük meg. Merczel Sándor,
a Kincsem-Hungária Szövetkezet elnöke tevékenységük lényegét foglalta össze.
- A szövetkezetet a történelmi és
sokak által jól ismert, egykor nagyon sikeres Hangya Szövetkezet mintájára
alapítottuk. Minden olyan dolgot, ami egykor hasznos volt és működött, azt
szeretnénk a mai kor követelményei és lehetőségei szerint alkalmazni. Ezek
között szerepel a termelő és a vásárló legrövidebb úton történő összehozása,
kihagyva a multikat, a nagykereket és a neppereket. A szövetkezetnek négy fontos eleme van. A
tagság, akik között lehet kereskedő, szolgáltató, termelő, feldolgozó egyaránt,
de van példa a civil szervezetre is. Jelenleg mintegy 200 tagunk van, ez 40-45
ezer embert jelent, hiszen nemcsak magánszemély tagunk van, de cégek, működő
vállalkozások is. A második elem a saját takarékszövetkezetünk, amely a tagok
és a szövetkezet pénzügyeit kezeli. Van egy médiarendszerünk is, amely a
PR-munkában nagyon fontos. A negyedik elem a logisztika. Az országban jelenleg 12
depoval rendelkezünk, ahol 200-250 járművel tudjuk az áruszállítást megoldani,
a termelők, felvásárló-telepek, a boltok, a beszállítók között mintegy
kapocsként működve. Egy-egy Hangyabolt létesítésébe a helyi önkormányzat is
beszállhat, ami további pillért is jelent a mi rendszerünkben. Van olyan
település, ahol az önkormányzat is tagunk, és a takarékszövetkezeten keresztül
tudja megoldani a szociális ellátottak támogatását. Van terület, ahol a
szociális bolthálózat is része ennek a rendszernek, ami elősegítheti az
önkormányzati támogatás igénybevételét is.
- Nagyon szerteágazó a tevékenységük, de azt nem látom, hogy a termelő
– az őstermelő, a kisgazda - áruja
hogyan jut el a boltokba?
- A termelő is része ennek a
rendszernek. Azonban a folyamatot nem ő irányítja, hanem a kereslet. Azt kell
termelni, azt kell a boltokban a polcokon tartani, amire van vevő. Ez egy
kicsit olyan, mint amikor a fejéről a talpára állítjuk a dolgokat. A bolt
irányítja a rendszert, azt kell termelni, amit bolt kér. A termelőnek minden
olyan előírást, a termékére vonatkozó szabályt be kell tartania, ami ma
Magyarországon érvényben van. Tehát bármilyen termék nem, csak az ellenőrzött,
minőségileg garantált áru kerülhet a polcokra. Ha egy kedves néninek van 100 kilogramm házi
lekvárja, s azt csinos üvegekbe csomagolva beajánlja, az bekerülhet a
rendszerbe. Sőt, az is lehet, hogy jövőre már kétszer annyira is mutatkozik
igény. Csak az előírásokat, a minőségi szintet be kell tartania, és mindenki
jól jár.
- Itt a Jászságban volt már példa a szövetkezésre az 1990-es évek derekán,
de befuccsolt a dolog, mert a tagok az árujukat nem vitték a szövetkezetbe,
hanem a nagybanira, mert ott 1-2 forinttal többet adtak érte.
-
A jelenlegi benzin és gázolaj árak mellett ma már
biztosan meggondolják, hogy elautóznak-e Pestre. Ezért is fontos a Hangya
Szövetkezetben a logisztika. Nem kell utaztatni az árut messzire, hiszen 12
átvevőhelyünk van. A boltokba mi szállítjuk a terméket, a termelőnek ezzel
nincs gondja. Aztán lehet számolni, hogy 1-2 forinttal alacsonyabb ár és a
szállítási költség hogyan viszonyul egymáshoz. A mi rendszerünk három
szereplős: a termelő, a logisztikai egységünk és a bolt. Nincs más közben, se
nagyker, se nepper, se más.
-
A multik áraival
is felveszik a versenyt, hiszen a vásárló az olcsót keresi?
-
A multit egy cél vezérli, az árak lenyomása, hogy nagy
árréssel a haszna nagy lehessen. Mi másként dolgozunk. Az árunak a legrövidebb
úton kell eljutni a vásárlóhoz, akkor nem rakódik rá sokféle költség. A
termelőnek is meg kell kapnia a reális árat. Ehhez jön a logisztikai költség és
a bolti árrés. Ezek együttesen még mindig alacsonyabbak, mint a multinál, ez
egészen biztos. Azt kell megérteni a mai helyzetben, hogy vagy összefogunk és
megélünk együtt, vagy éhen halunk. Ez a két variáció lehetséges.
-
A három év
tapasztalata mit mutat?
-
A szövetkezés sokak tudatában nem az összefogást
jelenti, vannak rossz emlékek, régi beidegződések. Azonban vannak, akik
felismerték már, hogy csak együtt lehet a mai helyzetből kijutni. A szövetkezet
tagjai között vannak nagy feldolgozó cégek, malmok is. Tehát bizonyos területen
a termelői kiszolgáltatottság csökkenhet az összefogással. Az is fontos
számunkra, hogy a boltokba 70-75 %-ban magyar termék kerüljön.
Nyitó Tibor, a Jász Hangya Szövetkezet egyik vezetőjeként
csatlakozott a beszélgetésbe.
- Tavaly októberben ismerkedtünk meg a Kincsem
Hungária Szövetkezettel. Nagyon megtetszett ez a gondolat nekünk. Családom is
foglalkozik kicsiben termeléssel, a piacra jutás nehézségei jól ismertek
számomra is. A Jászságban láttunk
munkához kollégámmal, Szatmári Tiborral.
Van ismeretségünk, kereskedelmi tapasztalatunk. Igyekszünk most már több
hónapja kellő információval ellátni a boltokat, hogy döntéshelyzetbe
kerülhessenek.
- Egyre több bolthálózattal ismerkedtünk meg az utóbbi pár évben. Az új
Hangyának is lehet még esélye e területen?
- A bolthálózatoknak vannak
előnyei. Azonban a meglévők sok esetben már nem a közös előnyökről szólnak,
hanem egyfajta kényszerűséget jelentenek a kisebb boltok számára. Találkoztunk
sok ilyen példával. Tehát a Hangya Szövetkezeti forma lehet számukra is
megoldás. Az alapos tájékoztatás nagyon fontos. A szervezés jelen szakaszában
azon dolgozunk, hogy a jászsági, de akár más területen dolgozó termelőkkel, a
gyártókkal, szolgáltatókkal felvegyük a kapcsolatot, és őket is behozzuk a
Hangya Szövetkezetbe. Egy fontos dologra szeretnék rávilágítani. Például egy
gyümölcstermelő árujának egy része bekerülhet a boltokba. Ami már lakossági
fogyasztás során nem adható el, az lehet, hogy konzervgyárban feldolgozható. A
gyümölcs harmadik kategóriája cefrének még jó, s finom pálinka lehet belőle. A
megtermelt áru egyik része sem vész kárba a szövetkezeten belül, mert így vagy
úgy, de a vásárlóhoz eljut, a termelő pedig a következő évben is folytathatja
munkáját. Ez fontos része a mi elképzelésünknek.
-
A Jász Hangyának
vannak már üzletei, ahová bemehetünk vásárolni?
-
Ott tartunk a munkában, hogy szándéknyilatkozatok
vannak már nálunk. Termelők, beszállítók csatlakozása is folyamatban van.
Intenzíven dolgozunk ezen. Az önkormányzatokkal is keressük a kapcsolatokat,
hiszen ez is fontos terület. Nem akarjuk elkapkodni a dolgot, a jó döntéshez
idő kell, ezt biztosítjuk mindenki számára.
Kiss Erika
|