|
Sosem hittem, hogy egy könyvet
együltő helyében kiolvashat az ember, pedig volt, aki nekem ezt bizonygatta.
Most már tudom, hogy lehet, mert magam is így jártam. Kedves – egykori - kolleganőm, Kókai Magdolna
első kötete a nyár elején látott napvilágot. Amikor alaposabban szemügyre
vettem, beszívtam a friss könyvillatot, megsimogattam a csinos borítót, leültem
s belelapoztam. A régi, ám beszédes fotók magukkal ragadtak, a betűk pedig nem
engedték, hogy olvasatlanul maradjanak. Így esett, hogy együltő helyemben ki is
olvastam.
Nem lehetett letenni, mert
olvasmányos, érdekes volt, s olyan világba, olyan területre vitt el, melyet így
összefoglalva még sose olvastam.
Kókai Magdolna
néprajzos-muzeológus 18 éve dolgozik a Jász Múzeumban, ahol a könyvtár is az ő
felelőssége. Mellette kutatott sok éven át. Szakdolgozatának témáját folytatta,
bontotta ki, kutatta meg sok szempontból, így kerekedett ki az „Ágy lábában van
a másik” című kötet, mely a születés körüli szokások és hiedelmek a Jászságban
– alcímet viseli. 
A sok nyári, vidám rendezvény
forgatagában elsiklott volna egy könyvbemutató. A szeptember végi nap
alkalmasabb volt arra, hogy komolyabban bemutathassák a Jász Múzeumért
Alapítvány kiadásában készített kötetet. A múzeum igazgatója dr. H. Bathó Edit
elmondta, hogy olyan terület néprajzi kutatásába, feldolgozásában fogott Kókai
Magdolna, ami fehér foltnak számít. A házassággal, a terhességgel, szüléssel, a
gyermekággyal, a névadással, kereszteléssel kapcsolatos szokásokkal a Jászság
vonatkozásában nem foglalkozott még kutató sosem. Az úttörő munka alapos és
precíz, megbízható és hiteles, hiszen levéltári kutatás, anyakönyvek
böngészése, régi újságok átolvasása, régi régészeti leletek feldolgozása
mellett nagyon sok idős ember emlékeinek feljegyzésével tette a szerző
teljessé, sokoldalúvá a téma feldolgozását.
A kötet különlegessége, hogy
feltárul előttünk milyen tudatlanság volt jellemző a nőkre a XIX. században szinte
a XX. század derekáig a szexuális életről, a terhességről, a szülésről. Ezek
tabu témák voltak, az anyák a menstruációról sem világosították fel lányaikat,
így óriási félelem, szorongás volt a nőkben. A házasélet kezdete is sok
kudarcélményt okozott, de megesett lányokról, a házasságon kívül született
gyermekekről, a csecsemőgyilkosságokról is megdöbbentő, szinte hihetetlen
dolgokat tár elénk a könyv. A sok gyermek nem volt érték, egyik meghalt, majd
lesz másik, nem volt belőle nagy bánat. „Ágy lábában van a másik” mondták, ami
azt sugallta, egy baba elment, jön a következő. A XX. század elején is volt
még, hogy egy-egy asszony 10-12 gyermeket szült.
Kókai Magdolna a könyvbemutatón
azt mondta el, milyen nagy élmény volt számára, hogy sok idős asszony felidézte
a régi kínokat, cseppet sem kellemes élményeiket, amiket átélt kislányként,
fiatalasszonyként. Legbensőbb titkaikat osztották meg vele, ami feledhetetlen
élmény egy kutató számára. A szokásokat, hiedelmeket is össze tudta még
gyűjteni. Megismerkedett paraszti
családokkal, akik keményen dolgoztak egész életükben, és csodálattal töltötte
el a bölcsességük, a derűjük. Ez is a kutató ajándéka a munkájáért. Jó szívvel
adták féltett családi fotóikat, hogy a könyv még gazdagabb, tartalmasabb
lehessen, hogy a csecsemők, kisgyermekek, fiatalasszonyok öltözeteit is
megismerhessük száz év távolából.
A kötet kellemesebb oldalai a
névadási szokásokat, a keresztelő rítusát is bemutatják, így teljesedik ki a
Jászság hagyománya, de a bábaság intézményéről, a családvédelmi intézkedésekről
és az ezt célzó országos szervezetekről is kapunk tájékoztatást.
Ajánlom hát én is a csinos
könyvet azzal a figyelmeztetéssel, hogy nem tehető le, rá kell szánni az időt a
végigolvasására!
KE
|
