|
Nagy volt a zsivaj, az izgalom
szombaton délelőtt a jászberényi Fejlesztő Kuckó Családi Napköziben. A gyerekek indián
fejdíszeket készítettek, meg tomahawkot is, majd az apacsok és a dakoták
küzdöttek meg egymással. A furcsa csak az volt, hogy mindketten győztek. Az
öreg indián törzsfőnök pedig békésen figyelte mindezt, s talán egyet sajnál
csak, a finom szülinapi tortából ő nem kapott. Nehéz lett volna ugyanis egy
nagy kartondoboz oldalára rajzolt indiánt tortával etetni! 
Az indiános történet résztvevői
azok voltak, akik a Fejlesztő Kuckó Családi Napközi, azaz a Csana kétéves
szülinapját élménydús rendezvényen ünnepelték. A kicsik kifestett arccal,
fejdísszel lényegültek át indiánná, a vigvamba bújva élték át a délelőtt
érdekességeit, olykor harci kiáltásokkal jelezték milyen jól érzik magukat. A
szülinapi bulin nemcsak a Csana gyerekei, de nagyobb testvéreik és más
érdeklődők is részt vettek, így megtelt a ház minden terme. A legtöbb apróság
apukája kíséretében érkezett szombaton délelőtt, ami azért figyelemre méltó!
A kétéves ünnepség után azért
megkérdeztem Gál-Keller Szilviát, hogyan is telnek napjaik, egy alapítványi
gyermekintézmény hogyan tud létezni, működni. Az nem is volt kérdés, hogy van-e
igény 1,5 évestől négyéves korig a kicsik szakszerű, a képességeiket fejlesztő
foglalkozásokra, mert nem lett volna a szülinap sem ilyen sikeres. A
Gyermekcentrum Alapítvány vezetője elmondta, két csoportban 7-7 gyermeket tudnak
ellátni, mert ennyire szól az engedélyük. Ehhez öt szakembert foglalkoztatnak. 
Az alapítványi gyermekintézmény
lényegesen kisebb állami támogatást kaphat a jelenlegi törvények, szabályok
szerint, így a szülőknek jelentős térítési díjat kell fizetniük, ami akár havi
40 ezer forint is lehet. Ezt nem tudja sok család megfizetni. Pedig a gyerekek
közösséghez szoktatásában, a képességeik fejlesztésében, ismereteik játékos
bővítésében, a testi-lelki fejlődésük elősegítésében nagy szerepe van a
Csanának. A kétéves tapasztalat ezt is mutatja. Az alapítvány természetesen nem
nyereségorientált. Sok eszköz beszerzését úgy tudják megoldani, hogy a
szülőkkel összefognak. Például képeslapokat készítettek, majd azokat
értékesítették, s a befolyt összegből udvari játékokat tudtak vásárolni.
Gál-Keller Szilvia azt mondta, a gyerekek és szüleik egy nagy családdá,
barátokká váltak, s ez is a két év eredménye. Ez pedig a mai kíméletlen
világban nem is kis dolog!
Kiss Erika
|
